100 éve kezdődött a Somme-i csata [77.]

2016. július 02. - Harmat Árpád Péter

Éppen 100 évvel ezelőtt, 1916 július elsején vette kezdetét a világtörténelem egyik legnagyobb és az első világháború legvéresebb összecsapása a Somme –i csata. Ebben az 5 hónapon keresztül tartó (1916 július 1 – november 18.) iszonyatos küzdelemben egymillió katona veszett oda, ami azt jelenti, hogy naponta átlagosan több mint hétezer ember esett áldozatául a gyalogsági rohamoknak, géppuska-támadásoknak és a gyilkos erejű tüzérségi bevetéseknek. De hogyan is kezdődött az egész?

somme_britek.jpg

Tovább

15 tény a Barbarossa hadműveletről [76.]

A Barbarossa hadművelet megindulásának 75. évfordulóján érdemes számba venni mindazokat a körülményeket, melyek alapjaiban határozták meg a német hadsereg kudarcait 1941 második felében. A 15 legfontosabb és legérdekesebb tényezőt Anthony Beevor (1946 - ), angol hadtörténész vette sorba. Anthony Beevor a Londoni Egyetem professzora, a korszak nemzetközileg elismert szakértője illetve kutatója, számtalan színvonalas könyv és publikáció szerzője. A kitűnő történész a BBC Historynak adott interjújában beszélt a náci Németország vereségének 15 legfőbb okáról.

barbarossa_2.jpg

Tovább

Az első harckocsi [75.]

A szárazföldi hadviselés legmagasabb szintjét a harckocsi megjelenéséig a gyalogsági rohamokra „épülő” lövészárok-harc, ágyúzás és géppuskázás jelentette. A XIX. század végének jelentősebb háborúi – például az amerikai polgárháború és az 1870/71-es  francia – német háború – legalábbis erről tanúskodnak. Aztán jött az első világháború, mely kiteljesítette, és a harci repülők illetve harci-gázok alkalmazásával kiegészítette az említett harcmodort. Ám közben egyre nagyobb igény kezdett mutatkozni olyan önjáró eszközökre, melyek páncélozott kivitelben és jelentős tűzerővel rendelkezve, kevés emberi áldozat árán képesek áttörni az ellenséges vonalakon. Megszületett a harckocsi elméleti terve, melyet először az angolok kezdtek a gyakorlatba is átültetni.

tank1.jpg

Tovább

Történelmünk hat kormányzója [73.]

A magyar történelem közel ezer esztendeje alatt összesen hat kormányzó "bukkant fel" hazánk élén és lett krónikánk alakítója. A legtöbb ember Kossuth Lajos és Horthy Miklós nevét említik ha a kormányzó kifejezés szóba kerül, pedig volt még másik négy ugyancsak ebben a méltóságban szerepet vállaló vezetőnk is. A kormányzói tisztséget viselők az uralkodót képviselő - bizonyos esetekben annak kiskorúsága alatt ideiglenesen kinevezett - gyakran a királyt helyettesítő, helytartói vagy államfői jogkört betöltő, legfőbb vezetők voltak, akik egyaránt birtokolták a polgári és katonai hatalmat.

Az első: Hunyadi János

Tovább

Meghalt Muhammad Ali, élete valódi sporttörténelem [72.]

Muhammad Ali neve fogalom boksz-berkekben, élete mindörökre a sport történelem része marad. Óriási küzdeni akarásával, egyéni és fantasztikusan könnyed boksz-stílusával összesen 56 alkalommal aratott győzelmet a kötelek közt, melyek közül 37 szer kiütéssel harcolta ki a végső diadalt (alig 5 alkalommal veszített). Élete nem volt mégsem könnyű: megtapasztalta a népszerűséget és a közutálatot is, voltak magánéleti gondjai és alig 40 évesen súlyos betegség is megtámadta. Egyike volt a sport-, és boksz történelem nagy legendáinak.

Tovább

96 éve írták alá a trianoni békeszerződést [71.]

A Trianon név hallatán sok minden eszünkbe juthat, de minden felmerülő gondolatunk a 96 évvel ezelőtt bekövetkezett nemzeti kudarchoz és katasztrófához vezet vissza. Közel egy évszázaddal ezelőtt ugyanis, - egészen pontosan 1920 június 4 –én délután 16 óra 32 perckor - a Párizs melletti Versailles kastély-együttes Grand Trianon épületének fő folyosóján hazánk képviselőire egy igazságtalan békeszerződés aláírását kényszerítették.

trianon_alairasa.JPG

Tovább

Az ország egyik legszebb városának napja, Szeged rövid története [70.]

szeged_cimere.jpgMájus 21. Szeged napja, ugyanis 297 évvel ezelőtt (1719-ben) III. Károly Habsburg uralkodó ezen a napon nyilvánította a települést szabad királyi várossá és ekkor született meg címere is a fél sassal és a Tiszát illetve Marost jelképező ferde ezüstsávokkal. Szeged ma az ország harmadik legnépesebb városa (163 ezer lakossal), az Alföld kulturális központja, a szegedi halászlé, a szabadtéri játékok, a szegedi dóm, a napfény és a szegedi paprika „hazája”, ahol Juhász Gyula, Rózsa Sándor, Dankó Pista és Janikovszky Éva is született, ahol Szent-Györgyi Albert is alkotott és ahol az óta az ország egyik legrangosabb egyeteme működik (SZTE).

Tovább

A történelem érettségik múltja és jelene [69.]

Érettségit a földgolyón először 1788 –ban tartottak, mégpedig Poroszországban, hogy megszűrjék az egyetemekre jelentkezőket és szabályozzák a továbbtanulás rendszerét. A középfokú tanulmányokat lezáró vizsgáztatás szokása ezt követően már gyorsan terjedt mindenfelé Európában. Hozzánk, Magyarországra egy 1849-es osztrák rendelet „hozta el”, így kis hazánkban az első érettségikre 1851-ben került sor. Az elmúlt 165 évben aztán sok átalakuláson ment keresztül a magyar oktatás, így a dualizmus, a Horthy-kor, majd a szocializmus is rányomta bélyegét a hazai érettségikre.

Tovább

411 éve választották hazánk fejedelmévé Bocskai Istvánt [68.]

Hazánk több mint ezer éves történelmében négy szabadságharc is előfordult (1604, 1703, 1848, 1956), ám ezek közül csak egyetlen egy végződött magyar szempontból sikerrel, mégpedig a Bocskai István vezette, 1604 és 1606 közti szabadságküzdelem.

1_11bocskai1.jpg

Az osztrák elnyomás lerázását célzó harc az osztrákok és törökök közt zajló és a királyi Magyarországot, majd Erdélyt is szervesen érintő 15 éves háborúból vezetett szabadságharchoz. 1591-ben ugyanis az Oszmán Birodalom a drinápolyi békét felrúgva megtámadta a Magyar Királyságot, majd sikeresen vette fel a harcot az ellene szerveződő osztrák – magyar – erdélyi - havasalföldi szövetséggel (Szent Liga). A harcok váltakozó sikerrel folytak, ám Erdély 1596-ban a Mezőkeresztesi csata kudarcát követően (Báthory Zsigmond döntése nyomán) kilépett a török-ellenes összefogásból. Ezen a ponton következett be fordulat az eseményekben, ugyanis Ausztria nem akarva megengedni Erdély elpártolását, katonailag megszállta a fejedelemséget. Giorgio Basta császári generális vezetésével Erdélybe császári csapatok vonultak s 1600. nyarán átvették a hatalmat.

Cikkünk folytatása: Bocskai-szabadságharc/Történelem klub

 

Harmat Árpád Péter

Bővebben történelmi témákról:

Az emberiség történelmének négy legnagyobb hatású írása [67.]

Amióta az emberiség ötezer évvel ezelőtt elkezdett írásban is kommunikálni, több olyan mű is napvilágot látott, mely óriási hatást gyakorolt a Föld lakosságára. Mondhatni ezek a munkák megjelenésükkor fenekestől forgatták fel a korabeli közgondolkodást és világot! Ezek közül négy publikáció akkora vitát, válságot, sőt forradalmat és háborús időszakot generált, hogy kijelenthetjük: az emberiség legnagyobb hatású írásaivá váltak.

Tovább

A három legnagyobb háború, három legnagyobb csatája [66.]

Az emberiség krónikájában a legpusztítóbb fegyveres harcokat a két világháború adta, melyeket nagyságrendet tekintve a napóleoni háborúk korszaka (és a vietnámi háború) követett. Ezekből a küzdelmekből három nagy csata emelkedik ki, mind jelentőségében, mind pedig az összecsapó erők nagyságát és az áldozatszámot illetően.

A sztálingrádi csata

A második világháborúban, Sztálingrád városánál vívott csata volt az emberiség történelmének máig legnagyobb fegyveres összecsapása. Az 1942 augusztus 23. és 1943 február 2. közti majdnem félévnyi időszakot felölelő csata során, a szűkebb hadműveleti területen, azaz Sztálingrád lakott részein (és közvetlen közelében) körülbelül félmillió katona vesztette életét (német és orosz oldalon, együttesen). A helyszín a Szovjetunió, mégpedig a Volga folyó partján fekvő Sztálingrád városa volt, melyet 1925 előtt Caricin néven, ma pedig Volgográdként emlegetnek.

Tovább

A tatárjárás [65.]

A XIII. század legnagyobb birodalmát, a Mongol Államot, mely az Árpád-kori Magyar Királyságot kevés híján elpusztította, egy Temüdzsin nevű mongol harcos hozta létre, amikor 1206-ban egyesítette a mongol törzseket. A tatárok, kereitek, najmanok és merkitek egyesítése és egyetlen közös kagykán megválasztása volt az első lépés a birodalommá válás felé. Temüdzsin ekkor vette fel a Dzsingisz kán nevet. 

3_02dzsingiszkan.jpg

Tovább

A történelem legkegyetlenebb alakja: Karóbahúzó Vlad [63.]

dracula.jpgKontinensünk krónikája tele van legendásan kegyetlen történelmi alakokkal, ám közülük is kiemelkedik egy középkori fejedelem, aki nem messze határainktól, a Kárpátok és Havasalföld területein uralkodott. A román iskolások „Karóbahúzó Vlad” néven ismerik, nálunk Vlad Tepesként vonult be a történelembe, az amerikai filmipar pedig Drakula grófként emlegeti. Nincs aki ne hallott volna már róla, de vajon tudjuk is ki volt valójában?

Tovább

A történelem leghíresebb gengsztere [62.]

A világtörténelemben sok híres és hírhedt gengszter létezett, ám volt köztük egy, akinek neve már életében fogalommá vált, és akiről a Föld minden szegletében hallottak így vagy úgy. Az 1920-as évek legismertebb amerikai maffiavezéréről van szó, akitől egy egész metropolis, egy fél ország rettegett, akinek hatalma rendőrfőnökökön és képviselőkön is túltett, akinek egyetlen szavára fejek hullottak, és akinek életéről már több filmet és könyvet is készítettek. Ő volt Alphonse Gabriel Capone, közismertebb nevén: Al Capone, Chicago városának 1925 és 1931 közti teljhatalmú ura.

4_26alcapone.jpg

Tovább

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu