Történelem blog

Marakodás a gyarmatokért [97.]

2020. január 09. - Harmat Árpád Péter

Hajdanán a századfordulón, vagyis a XIX.század végén és a XX. század hajnalán, az 1880-as évek vége és az első világháború kitörése (1914) közötti évtizedekben a nemzetközi politikát tekintve szinte minden a gyarmatokról és a gyarmatosításról szólt.

gyarmatrendszerek_1900.jpg

Miközben Angliában a választójog kiszélesítése és az ír kérdés megoldása volt fontos belpolitikai téma, Franciaországban a III. Napóleon bukása után ifjú köztársaság próbálta stabilizálni a republikánus hatalmat, Németországban pedig (mely ugyancsak "frissen", 1871-ben jött létre a Bismarck képviselte politikának köszönhetően) a Hohenzollern császárok (III. Frigyes és II. Vilmos) segítették a hihetetlen gyors ipari fejlődést kiteljesedni. Mindenütt éreztette hatását az ipari forradalom és vasútépítési lázban égett a világ. Az USA gazdasági nagyhatalommá kezdett válni: ipari termelése folyamatosan és meredeken növekedett. A világszerte érezhető fejlődés gyarmatosítási lázzal párosult, az imperializmus (birodalmi gondolkodás) jegyében.

angol_gyarmatok_1921.jpg

Anglia a XVI. században kezdett komolyabb gyarmatosításokba, de valódi birodalma csak a XIX. század közepére - végére lett: ekkor szerezte meg ugyanis Indiát (a "divide et impera" ősi elvét alkalmazva) és ekkorra lett 30 millió négyzetkilométeres az általa birtokolt, minden kontinensre kiterjedő uradalom. A századfordulóra már a briteké volt Kanada, illetve Afrika jelentős része: Nigéria mellett a Kairó - Fokföld vonal mentén: Egyiptom, Szudán, Kenya, Rhodézia, Dél-Afrika, illetve egy szelet Kínából és Ausztrália - Új-Zéland is, sőt élénken érdekelte az Arab - világ egy része a Közel-Keleten (melyet majd a két világháború közt kebelez be). Az óriási birodalom gazdaggá tette ugyan Nagy-Britanniát, de ez a gazdagság állandó belső feszültségekkel párosult: sok helyen lázadások (indiai szipojlázadás, afrikai búr háborúk ... stb), felkelések és folyamatos katonai jelenlét volt az ára. A Viktoriánus korszak (1837-1901) virágkort jelentett tehát, de utolsó éveiben már egy közelgő nagy válságot is jelzett az angolok számára.

francia_gyarmatok.jpg

Franciaország alig maradt le a britektől: szintén gigantikus birodalmat hozott létre. A századfordulóra fontos gyarmatokkal rendelkezett a Karibi szigetvilágban, Észak-Afrikában (Szahara övezet), Madagaszkár szigetén, Kínában és Indokínában is. A britekkel sajátos rivalizálást folytatott, mely időnként feszült, már-már háborúhoz vezető konfliktusokkal volt terhes (ilyen volt a Fashodai incidens 1898-ban).

Az angol - francia versengést és rivalizálást végül egy harmadik fél, Németország gyarmati megjelenése szüntette meg. Amikor ugyanis az Észak-afrikai Marokkóban megjelent a német diplomácia (1904), majd flotta (igazából egyetlen hadihajó) a britek és franciák elhatározták, hogy félreteszik régi konfliktusaikat és összefognak a németek ellen. Ezen gondolat mentén született meg 1904 április 8-án Londonban a "Szívélyes egyetértés" azaz Entente cordiale (Antant). Az összefogás dacára a németek sikeresen szereztek maguknak gyarmatokat Afrika más vidékein, így például Kamerunban, Namíbiában, Tanzániában és az indonéziai Pápuában.

nemet_gyarmatok1914.jpgA századforduló időszakában a világ más országai is gyarmatosításokat folytattak: a parányi Belgium például megszerezte az óriási Kongót (Közép-Afrikában), Hollandia megkaparintotta az indonéz szigetvilágot (és egy jelentős területet, Surinamét Dél-Amerikában), Olaszország pedig a déli partjaihoz közel fekvő Líbiát. A cári Oroszország eltérően az említett hatalmaktól csak határai mentén hódított: megszerezte a Közép-ázsiai kánságokat és a Kaukázus vidéke, illetve Afganisztán, Perzsia lett további terjeszkedésének célpontja. A századfordulóra jelentős hatalommá fejlődő Japán eközben Kína, Korea, Tajvan, Szahalin és egyéb környező szigetek felé terjeszkedett, összetűzésbe kerülve az előbb említett Orosz Birodalommal. (csuzimai tengeri csata 1905, japán győzelem). Érdekesség, hogy az aprócska Észak-európai Dánia is gyarmatosított: a dán expanzió célpontja Izland, a Feröer szigetek és Grönland volt (utóbbi napjainkban az USA által megszerezni kívánt területté lépett elő).

A nagy és erős hatalmak sorában kakukktojást csak az Egyesült Államok és a Monarchia jelentette. Az USA ugyanis nem hagyományos módon gyarmatosított, hanem kényszerítő diplomáciája és pénzügyi befolyás révén (ez volt az úgynevezett "dollárdiplomácia"). Ezekkel az eszközökkel afféle "hátsókertjévé" tette egész Közép- és Dél-Amerikát, mely a spanyol elnyomás után most Észak-amerikai befolyás alá került (a XIX. században kialakuló új országaival együtt). Ez volt a híres Monroe-elv (1823), mely világossá tette minden európai hatalom számára, hogy "el a kezekkel Latin-Amerikától, mert az a mienk", vagy egyszerűbben: "Amerika, az amerikaiaké. Az Osztrák-Magyar Monarchia azért volt kakukktojás, mert bár erős európai hatalomnak számított, nem törekedett gyarmatszerzésekre a többi kontinensen (noha volt Kínában egy városrésze Tiencsin településen) és inkább a Balkánon terjeszkedett (Bosznia megszerzése - 1878)

szipoj_lazadas.jpg

Az 1857-es indiai szipojlázadás a brit uralom ellen

A gyarmatosítások az 1800-as évek közepétől egyre nagyobb harcok árán zajlottak és a megjelenő európaiak ellen olykor komoly felkelések is kirobbantak. Példa erre a már említett szipojfelkelés Indiában. A szipojok olyan indiaiak voltak, akik kezdetben a brit gyarmati hadsereget szolgálták, ám 1857-ben körülményeik (és meg nem becsültségük miatt) fellázadtak az angolok ellen és lángba borították Indiát. Nagy-Britannia csak nehezen és óriási megtorlásokkal tudott úrrá lenni a helyzeten.

Szintén az 1800-as évek közepének jelensége volt a "dekolonizáció", azaz bizonyos gyarmatbirodalmak felbomlása. A spanyolok és portugálok noha az XV.-XVI.században még világelső voltak gyarmatosító vállalkozásikban és megszerezték maguknak Latin-Amerika szinte teljes egészét, 300 évnyi uralmuk után fokozatosan elbúcsúzhattak tengerentúli birtokaiktól. Előbb a Dél-amerikai szabadságmozgalmak (Dél-Amerika Kossuth Lajosa: Simón Bolivar vezetésével), majd az 1898-as amerikai-spanyol háború nyomán az amerikai kontinensen megszünt a spanyol gyarmatbirodalom. A századfordulóra a spanyolok és portugálok már csak hajdani birodalmuk maradványait próbálták megtartani (több-kevesebb sikerrel). Amerikai birtokaikon új államok születtek (pl Mexikó, Kolumbia, Argentina) melyek azonban ugyancsak még az 1800-as évek közepé és végén (a már említett módon) az Egyesült Államok befolyási övezeteivé váltak.

A XIX. század vége és a XX. század eleje tehát az ipari forradalom kiteljesedése, a vasútépítési láz, a választójog, a tudomány fejlődése és az új eszmék megjelenése (pl kommunizmus) mellett elsősorban a gyarmatrendszerekről szólt. A sok jelentős változás között EZ volt az, amely 1914-re az egész világot egy súlyos konfliktus-rendszerbe sodorva kirobbantotta az első világháborút. Míg a kevés gyarmattal rendelkező, de újabbak megszerzésére törekvő nagyhatalmak - Németország és a Monarchia - a világ újrafelosztását kezdték követelni, a régi gyarmatosítók (Anglia, Franciaország, Oroszország) a feltörekvő országok visszaszorítását tűzték zászlajukra. A marakodás a gyarmatokért - sok egyéb konfliktus mellett - 1914 nyarára az egész világot lángba borító háborúhoz vezettek.

Harmat Árpád

logo_tortenelem_blog.jpg

2020.01.09.01:02

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelemtanulas.blog.hu/api/trackback/id/tr4615399914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Visceroid 2020.01.09. 18:20:56

Kis európai országok gyarmatosítanak egész kontinenseket. Most pedig azok a kontinensek gyarmatosítják Európát.

Négyes_ 2020.01.09. 19:02:06

A gyarmatok közül több csak a 70-es 80-as években, vagy még később lett független. A nyolc Magyarország méretű, afrikai Mozambik például csak 1975-ben szakadt el Portugáliától. Az egykoron virágzó, ma másfél milliós Goa városa, mely Indiában található és a XVI-XVII.században a portugál gyarmatbirodalom legfőbb bázisa volt 1974-ben lett teljesen független Portugáliától.

Nietzsche. 2020.01.09. 19:12:44

India volt a Brit gyarmatbirodalom legfontosabb területe, nem véletlenül nevezték a "korona égkövének" és nem véletlenül vette fel Viktória királynő 1876 május 1-jén az "India császárnője" címet. A gyarmati India persze nem egyezett területre a mai Indiával, hiszen részét képezte Pakisztán és Banglades is, melyek aztán a független India megszületésekor (1947) önálló államokká váltak.

noauth 2020.01.09. 22:11:22

Van esetleg erről valamilyen jó könyv, ami ajánlanál? Érdekes téma.

chrisred 2020.01.09. 22:11:30

@Visceroid: Legalábbis kontinensnyi méretű országok: USA, Oroszország, Kína.

Gery87 2020.01.09. 22:11:55

@Equalizer.:

Aztán idővel kiderült (főleg Afrikában) hogy kb semmivel nem lettek előrébb a gyarmati lakosok azzal hogy függetlenek lettek...azóta is az aktuális kiskirály/diktátor meg polgárháborúk nehezítik az életüket...
Ázsia nyert vele egyedül...
Emellett meg ráadásul egy átlag gyarmattartó élete nem lett jobb azzal hogy X millió Km2-errel több föld gazdagította a "Koronát"....egy átlag angol pláne ír élete aki 12 órázott a gyárban, nem szavazhatott, nem volt nyugdíja, TB...mivel élt jobban mint egy magyar paraszt az OMM-ben aminek egy darab gyarmata nem volt? ennyi....

Muhammad Balfas 2020.01.09. 22:12:21

@Visceroid: Azoknak a kontinenseknek nem nagyon volt más választásuk. Nekünk lenne. Európa egy fegyvertelen tömegtől nem képes megvédeni magát jelenleg, miközben euromilliárdokat költ a hadseregeire..

Tenkes Kapitánya 2020.01.10. 08:45:45

Ahogyan a híres 20. század elejei angol költő írta, kitántorgott a gyarmatokra 15 millió emberünk.

Tenkes Kapitánya 2020.01.10. 08:46:04

@Equalizer.: Én voltam Goában, amely nem város, hanem egy Csongrád megye nagyságú terület. Ha be akarja valaki járni, a hegyek és a közlekedés lassúsága miatt hetek kellenek hozzá. A portugál hatás még érződik, nagyon sok a római katolikus, sok a templom, kápolna.

Négyes_ 2020.01.10. 09:39:37

@Gery87: Ez ennél összetettebb dolog. Anglia a hatalmas gyarmatrendszere révén majdnem egy évszázadra (kb 1830-1930) a világ élenjáró gazdasági - katonai nagyhatalma lehetett. A felső rétegek meggazdagodtak (nyilván nem a munkásság) és kiteljesedhetett az ipari forradalom is. Beruházások zajlottak: London fejllett metropolisszá vált, a világ nagyvárosainak sorában elsők közt épült ki a közvilágitása a metro-hálózata, a csatornarendszere, épültek hidak, hajózócsatornák, vasútvonalak. A gyarmatositás nagygatalommá tette Angliát egészen a második világháborúig.
süti beállítások módosítása