@Laszlovszky András: szótár?

Bejegyzés: Civilizációs választóvonal, honfoglalásunk idején [28.]

Civilizációs választóvonal? Az mi a kórság? Mi a civilizáció definíciója?

Bejegyzés: Civilizációs választóvonal, honfoglalásunk idején [28.]

@Gery87: Ez ennél összetettebb dolog. Anglia a hatalmas gyarmatrendszere révén majdnem egy évszázadra (kb 1830-1930) a világ élenjáró gazdasági - katonai nagyhatalma lehetett. A felső rétegek meggazdagodtak (nyilván nem a munkásság) és kiteljesedhetett az ipari forradalom is. Beruházások zajlottak: London fejllett metropolisszá vált, a világ nagyvárosainak sorában elsők közt épült ki a közvilágitása a metro-hálózata, a csatornarendszere, épültek hidak, hajózócsatornák, vasútvonalak. A gyarmatositás nagygatalommá tette Angliát egészen a második világháborúig.

Bejegyzés: Marakodás a gyarmatokért [97.]

@Equalizer.: Én voltam Goában, amely nem város, hanem egy Csongrád megye nagyságú terület. Ha be akarja valaki járni, a hegyek és a közlekedés lassúsága miatt hetek kellenek hozzá. A portugál hatás még érződik, nagyon sok a római katolikus, sok a templom, kápolna.

Bejegyzés: Marakodás a gyarmatokért [97.]

Ahogyan a híres 20. század elejei angol költő írta, kitántorgott a gyarmatokra 15 millió emberünk.

Bejegyzés: Marakodás a gyarmatokért [97.]

@Visceroid: Azoknak a kontinenseknek nem nagyon volt más választásuk. Nekünk lenne. Európa egy fegyvertelen tömegtől nem képes megvédeni magát jelenleg, miközben euromilliárdokat költ a hadseregeire..

Bejegyzés: Marakodás a gyarmatokért [97.]

@Equalizer.:

Aztán idővel kiderült (főleg Afrikában) hogy kb semmivel nem lettek előrébb a gyarmati lakosok azzal hogy függetlenek lettek...azóta is az aktuális kiskirály/diktátor meg polgárháborúk nehezítik az életüket...
Ázsia nyert vele egyedül...
Emellett meg ráadásul egy átlag gyarmattartó élete nem lett jobb azzal hogy X millió Km2-errel több föld gazdagította a "Koronát"....egy átlag angol pláne ír élete aki 12 órázott a gyárban, nem szavazhatott, nem volt nyugdíja, TB...mivel élt jobban mint egy magyar paraszt az OMM-ben aminek egy darab gyarmata nem volt? ennyi....

Bejegyzés: Marakodás a gyarmatokért [97.]

@Visceroid: Legalábbis kontinensnyi méretű országok: USA, Oroszország, Kína.

Bejegyzés: Marakodás a gyarmatokért [97.]

Van esetleg erről valamilyen jó könyv, ami ajánlanál? Érdekes téma.

Bejegyzés: Marakodás a gyarmatokért [97.]

India volt a Brit gyarmatbirodalom legfontosabb területe, nem véletlenül nevezték a "korona égkövének" és nem véletlenül vette fel Viktória királynő 1876 május 1-jén az "India császárnője" címet. A gyarmati India persze nem egyezett területre a mai Indiával, hiszen részét képezte Pakisztán és Banglades is, melyek aztán a független India megszületésekor (1947) önálló államokká váltak.

Bejegyzés: Marakodás a gyarmatokért [97.]

A gyarmatok közül több csak a 70-es 80-as években, vagy még később lett független. A nyolc Magyarország méretű, afrikai Mozambik például csak 1975-ben szakadt el Portugáliától. Az egykoron virágzó, ma másfél milliós Goa városa, mely Indiában található és a XVI-XVII.században a portugál gyarmatbirodalom legfőbb bázisa volt 1974-ben lett teljesen független Portugáliától.

Bejegyzés: Marakodás a gyarmatokért [97.]

Kései beleszólóként: angol 11.sz.i egyházi kimutatás szerint heti 27 óra munkavégzés elég volt egy földműves kötelezettségei saját maga és mindenki felé! anno a fóldművelés és a feudális kötelességek európában talán elég univerzálisak voltak!

Bejegyzés: Szórakozás a középkorban [78.]

@fran7:
Wámbéry valószínű ismerte az arab nyelvet, s nagyon valószínű, hogy a hébert is.
Ha elismeri a török-magyar nyelvrokonságot, fénysebességgel derül ki, hogy az éltesebb arab-héberben 80%-ban jelen van a török, és legalább ilyen gyorsasággal derült volna ki, hogy a Kárpát protonyelv akkor még a hébernél is ősibb, korábbra datálható.
Vámbéry, és a kor finnugor nyelvészirányzata ezzel nagy valószínűséggel tisztában volt.
Tehát a görög-latin európai elsődlegessége volt a tét azzal, hogy a magyar nyelv ősiségének elismerésével a Közel - Keleti ősi, nagy kultúrákra terelődik vissza a hangsúly, sőt, az özönvíz előtti időkre, és az európai "kultúra bölcsője" jelző már nem illeti meg az IG nyelvek viselőit, képviselőit.

Ha azonban eljutunk addig, hogy az eurázsiai kultúrtörténet nem a görög-latintól, hanem a Közel-Keletről indult,

abból a magyar már, nyelvészeti bizonyítékok TÍZEZREIVEL "kikaparta volna a saját gesztenyéjét":-).

Bejegyzés: Az ősi sumérok és akkádok története [86.]

Kis európai országok gyarmatosítanak egész kontinenseket. Most pedig azok a kontinensek gyarmatosítják Európát.

Bejegyzés: Marakodás a gyarmatokért [97.]

@Ursus.: Hát sztem Mária Terézia időszaka még bőven a virágkor , míg az oszmánok ekkor már hanyatlóban voltak..

Bejegyzés: A Habsburgok felemelkedése [81.]

Szerintem meg kellene említeni egy magyar szempontból nagyon nem mellékes egyezséget Hunyadi Mátyás és III. Frigyes között:

Forrás:
Dümmerth Dezső: A két Hunyadi

"1462. április 3-án megszületett a megegyezés a korona visszadadására.
A feltételek szerint Frigyes visszaadja a koronát és az elfoglalt magyar területek közül Sopron városát; Mátyást fiává fogadja és minden vállalkozásában, különösen a török ellen, támogatja; Mátyás 80 000 aranyforintot fizet a korona kiváltásáért; és belenyugszik, ha fiú örökös nélkül hal meg, a magyar trón a császár családjára száll. Frigyes ezenkívül haláláig megtartja a magyar királyi címet és Sopront kivéve minden magyarországi birtokát.
.
.
De ami a mai embernek a történelemre visszapillantva annyira szembeötlő, elképzelhetjük, hogy Mátyásnak, aki ekkor állt éppen tulajdonképpeni házasságkötése előtt, nem tűnt oly jelentősnek. Joggal hihette mind ő, mind az egész ország, hogy egy tizenkilenc éves, erőteljes és egészséges ifjú nem az utolsó tagja lesz a törvényes Hunyadi-háznak.
Az égetően fontos az a tény volt, hogy a korona végre az országba kerüljön és Mátyás igazi király legyen. Vele nem hajtották végre az I. Ulászló idején alkalmazott pótkoronázást sem, annyira várták és oly biztosra vették a Szent István-korona visszakerülését. Frigyes azonban még e szerződés után sem sietett. Több mint egy esztendőbe telt - igaz, közben a magyar országgyűlésnek meg kellett erősítenie a szerződés pontjait -, míg a császár végre, a pápa kitartó unszolására, 1463. július 19-én Grazban, a magyar király követeinek, amint azok ünnepélyesen aláírták az okmányt, átadta az ekkor már régóta "szent"-nek nevezett koronát."

Mátyás tévedett. Az a bizonyos pont a szerződésben ("és belenyugszik, ha fiú örökös nélkül hal meg, a magyar trón a császár családjára száll") megteremtette a Habsburg ház jogát a magyar trón követelésére.

Bejegyzés: A Habsburgok felemelkedése [81.]

@poa ogapo: Nem egészen így van. Kétségtelen az oroszok jóval súlyosabb árat fizettek, mint a szövetségesek. Nem szabad azonban lebecsülni a szövetségesek áldozatát.

Bejegyzés: 15 tény a Barbarossa hadműveletről [76.]

@Hattáb: Igaz egyrészt. Másrészt a "felsőbbrendű" németektől nem sok jót várhattak.A nagyméretű partizánháborút - a németek teremtették. Bárhogy nézzük, volt okuk harcolni. Két rettenetes diktátor közül választhattak, amelyik oroszul tudott azt választották.

Bejegyzés: 15 tény a Barbarossa hadműveletről [76.]

@os2_fan: Mint a Római Birodalom része, Pannónia 8-900 éve ismerte a kereszténységet mire idejöttünk. Jóhogy vannak ilyen leletek, főleg miután Constantine államvallássá tette. Hírből a magyarok is ismerték valszeg, csak nem gyakorolták. Mi is ismerjük a buddhizmust, meg az iszlámot, mégse hagyunk magunk után ilyen leleteket.

Bejegyzés: Szent István államalapítása [85.]

@rezgaras: Amerika (Kolombusz általi újra)felfedezése előtt Magyarországon bányászták a legtöbb aranyat Európában. Utána is, csak a spanyolok az amcsi kontinens készletével beelőztek. De egy 2. helyezett se jött rosszul senkinek, főleg ha csak ennyit áldoznak a védelemre, mint mi.

Bejegyzés: Drégely ostroma és egy magyar hős halála [79.]