A történelmi filmek sorában különleges helyet foglal el Ridley Scott 2005-ös rendezése, a Mennyei Királyság (Kingdom of Heaven), melyből sokat tanulhat az, aki a keresztes-háborúkról szeretne kicsit többet megtudni. Az események ugyanis XII. század végén a Szentföldön zajlanak (ma Izrael, Libanon, Jordánia, Szíria vidékén) ahol a film cselekményének idején már közel egy évszázada az európai keresztes-lovagok az urak. Egy lotaringiai főnemes, bizonyos Bouillon Gottfried ugyanis 1099-ben pápai áldással és össz-európai támogatással elfoglalja seregével a területet a muszlimoktól és Jeruzsálem központtal megalapítja az első keresztes államot, a Jeruzsálemi Királyságot. A Mennyei Királyság című film, megtörtént eseményekre épülő története ebben a középkori környezetben játszódik. A szereplők közt olyan sztárokat találunk, mint Liam Neeson (Gottfried szerepében), Orlando Bloom (Baliánként) és Eva Green (mint Sybilla), a rendező pedig az a Ridley Scott, aki korunk egyik legjobb filmes direktora, olyan remek filmek készítője, mint a Gladiátor, a Sólyom végveszélyben vagy Mentőexpedíció. És ne feledjük: ő készítette el a november végén mozikba kerülő Napóleont is.

A kép forrása: acinemanias.com

A Mennyei Királyság egy izgalmas, hiteles és nagyszerű alakításokkal teli film, mely komplex képet ad számunkra Jeruzsálem elestéről, nagyon látványos ostrom-jelenetekkel.

Nézzük a Mennyei Királyság alaptörténetét ...

Jeruzsálem 1099-es elfoglalásától kezdődött a keresztények és muszlimok közel kilenc évtizedes szentföldi együttélése, mely olykor ellenséges, olykor békés időszakokból állt. A filmbeli történet kezdetén IV. Balduin a jeruzsálemi király, aki a béke híve és minden erejével azon van, hogy a muszlim és keresztény lakosság háborítatlanul boldoguljon országában. Ugyanakkor nővérének Sybillának a férje Lusignani Guido (Csókás Márton) illetve Rajnald gróf (Brendan Gleeson) a háborús párt vezérei, vagyis mindketten a muszlimokkal szembeni állandó harcban érdekeltek és embereikkel állandóan zaklatják az arab, török karavánokat, folyton viszályt és harcokat provokálva. A feszültség tehát tapintható 1187-ben a Szentföldön, amit tovább élesít, hogy a király leprás vagyis állandóan beteg és csak különleges álarcban mutatkozik. A másik oldalon is találunk markáns vezetőt, ő Szalah ad-Dín (Ghassan Massoud), aki képes egyesíteni a muszlimokat és egyetlen hatalmas sereget létrehozva készül Jeruzsálem visszavételére és a keresztesek kiűzésére.

Ilyen körülmények között tart szentföldi birtokaira Európából Gottfried, Ibelin bárója. Hazaútja során útba ejt egy ifjú kovács-mestert, aki nem más, mint soha nem látott fia: Balián. Gottfried ugyanis sok-sok éve beleszeretett Balián édesanyjába, ám később elhagyta őket, így igazából apa és fia soha nem ismerték egymást. Most azonban, hogy Gottfried megöregedett és örökösre van szüksége mégpedig rangja, vagyona és szentföldi birtokai tovább-adásához, így elhatározza, hogy vér szerinti fiára hagyományoz mindent. Balián éppen súlyos tragédiát próbál kiheverni: kedvese halálát. Amikor Gottrfied felbukkan életében, még párját gyászolja, de végül igent mond apja felkérésére és elhatározza, hogy Gotfrieddel tart és új életet kezd a Szentföldön. Az út során azonban egy összecsapásban, Gottfried halálos sebet kap, de halála előtt még hivatalosan is Balián teszi meg örökösének. Az utazás utolsó szakaszán Balián már apja nélkül hajózik a levantei partok felé, ám egy vihar elsüllyeszti hajóját és ő szinte csodával határos módon ér csak partot. Egy helyi muszlim nagyúr rögtön ellenséget lát a partra vetődött fiatal férfiban és egy lovon összevitatkozva tör életére. Ám Balián megvédi magát és bár győzni tud, megkíméli a muszlim életét. (Ezen tettének később még jelentősége lesz, amikor a muszlimok fogságába kerül egy rövid időre és azok megkímélik életét.)

A továbbiakban Balián átveszi apja birtokait és megismerkedik a jeruzsálemi királyi udvarral, többek között magával az uralkodóval és gyönyörű nővérével Sybillával. Végignézi a belső torzsalkodást is a háborúpárti és békepárti nemesek között, mely a király halála után Guidó előretörését hozza. Mivel nincs más szóba jöhető trónutód, az elhunyt király sógoraként megkaparintja Jeruzsálem koronáját és azonnal háborút kezd Szalah ad-Din hadseregével A Hattini csata azonban 1187 július 4-én óriási keresztény vereséggel zárul. A muszlimok a sivatagba csalogatják ugyanis a kereszteseket, ahol az iszonyatod hőség (a nehéz páncélzat) és a szomjúság legyengíti őket. Elesnek tehát sorra a lovagok, Jeruzsálem pedig védtelenül áll a közelgő támadás előtt. Balián azonban ekkor elvállalja azt a történelmi szerepet, mely eleinte egyáltalán nem kecsegtet sikerrel: megszervezni a város védelmét egyszerű közemberekből, városlakókból, pékekből, kereskedőkből, iparosokból, öregekből, ifjakból. A jószerint reménytelen vállalkozást azonban siker koronázza: Balián szedett-vetett serege kitart Jeruzsálem falain és kiharcolja (szó szerint), hogy Szalad ad-Din alkut kössön és büntetlenül elengedje a város lakosságát. Balián az események után hazatér falujába és újra kovács lesz, a Szentföldön pedig még 100 esztendőn át tartanak a harcok (egészen 1291-ig, Akkon elestéig), de Jeruzsálem már nem kerül keresztény kézre.

A film pozitívumai

Óriási pozitívum a történethűség, ugyanis a karakterek mögött valós történelmi alakok állnak és a filmben bemutatott összecsapások, csaták illetve a végső ostrom is abban az időben és úgy zajlott, ahogyan a film bemutatja. Pici eltérés csupán, hogy Balián igenis jelen volt a hattini csatában, de a vereség után képes volt visszatérni Jeruzsálembe, hogy megszervezze annak védelmét. Arról nincsenek hiteles források, hogy Balián és Sybilla között szövődött volna szerelem, amit a film egyértelműen sugallni próbál (de ez nem is valószínű, a kettejük közti rangbéli távolság és jeruzsálemi udvar szigorú rendje miatt). Pozitívum a remek alakítások egész sora, főleg Liam Neeson és Orlando Bloom részéről.

A kép forrása: filmaffinity.com

Nagyon látványosra sikeredett Jeruzsálem ostroma, szinte mi magunk is ott vagyunk a várfalakon és látjuk azt a hihetetlen panorámát, amit a látóhatárig húzódó hatalmas muszlim sereg nyújt. Nagyon jók a párharcok, a küzdelmek, csata jelenetek és általában véve a korabeli ruhák, fegyverek megjelenítései is. Külön érdekesség Szalah ad-Din bemutatása, akit a korszak egyik legjelentősebb hadvezérének tartanak a hadtörténészek, miközben tehetséges vezető is volt, hiszen egyben tartotta a nagyon heterogén seregét, miközben diplomatikus tárgyalásokat is tudott folytatni eleinte Balduin királlyal, majd Baliánnal is Jeruzsálem megadásáról.

A filmek segítenek nekünk elképzelni a régmúlt eseményeit és Ridley Scott 2005-ös rendezése, a Mennyei Királyság maximálisan teljesíti is ezt a kihívást. Megtekintésével kapunk egy szeletet a XII. századból és a keresztesek korából.

Harmat Árpád

Ez is érdekelhet: Történelmi filmek