Történelem blog

A XX. század totalitárius rendszereinek közös jellemzői [83.]

2016. augusztus 07. - Történelem blog

Totális vagy totalitárius államrendszerek kiépülésében bővelkedett a XX. század. Ilyen épült ki a második világháború idején Japánban, a 20-as évek idején Olaszországban (a Mussolini vezette rendszerben), később Frankó Spanyolországában, illetve a Hitler vezette náci Németországban is. Amellett persze a Sztálini Szovjetunió és a Mao Ce-tung vezette Kína berendezkedései is ezt az állam-modellt követték, még ha ideológiájukban el is tértek a nemzetiszocialista és fasiszta rezsimektől.

diktatorok.jpg

Az egyes állammodellek pedig feltűnően sok hasonlóságot mutattak. Nézzük az 5 legfontosabb közös jellemzőt:

  • Egypárt rendszer. Minden totális diktatúrában egyetlen párt kezében összpontosult minden hatalom, a szabad választások esélye nélkül. Duális szisztémában, egymással párhuzamosan létezett a hagyományos hatalmi szerkezet - vagyis az önkormányzatok, parlament és kormány - illetve a pártszervek - vagyis a párt irodák, pártkongresszusok és pártvezetők - ám a kettő közül a valódi irányítás mindvégig a pártszervek kezében maradt. Ez a "felállás" egyúttal azt is jelentette, hogy egyetlen ideológia létezett csupán, mely kizárólagos primátust élvezett minden más megközelítéssel szemben. A fasiszta országokban ez a fasizmus, a náci Németországban a nemzetiszocilaizmus, a Szovjetunióban pedig a kommunizmus volt. Az uralkodó ideológia pedig alapjaiban határozott meg mindent: a kultúrától a gazdaságon át az általános és kötelezően követendő életmódig (és értékrendig).
  • Vezérkultusz, militáns jelleg, szimbólumok. Mindig egyetlen diktátor állt az állam élén, aki személyi kultusszal tartotta kezében a teljhatalmat. Hitler, Mussolini és Franco egyaránt a "vezér" megszólítást használták: Hitlernél a "Führer" Mussolininél a "Duce" Frankónál pedig a "cadillo" titulus volt a jellemző. Sztálin "beérte" a generalisszimusz megszólítással. A militáns külsőségek szintén közös jellemzőnek tekinthetőek. A nácik a barna, az olasz fasiszták a fekete inget "kedvelték", Frankó maga is a tábornoki karból lépett elő diktátorrá, a kínaiak pizsamaszerű egyen-viseletét pedig még Teng Hsziao-ping idején is általánosították. A szimbólumok használata - horogkereszt, (szvasztika), vesszőnyaláb, vörös csillag - az egységet volt hivatva hangsúlyozni.
  • Állami erőszakszervezetek. Minden náci, fasiszta és kommunista rendszer fenntartott egy olyan mindenható biztonsági főhivatalt, mely kizárólag a legfelső pártvezetésnek engedelmeskedve bármit megtehetett a lakossággal. Ez a szervezet Sztálinnál a CSEKA (Csrezvicsajnaja Komisszija), később KGB, Hitlernél az SA, SS, RSHA (Reichssicherheitshauptamt), illetve a GESTAPO (Geheime Staatspolizei), Rákosinál pedig az ÁVO és ÁVH volt. (De a sor folytatható lenne például a román Securitátéval és az NDK beli Stasival is.) Ezek a szervezetek a gyanúsnak minősítetteket vallathatták és lágerekbe is zárhatták (sőt a másként gondolkodók meggyilkolása is gyakorinak számított).
  • Polgári szabadságjogok és a sajtó teljes korlátozása. Minden totális rezsim blokkolta a sajtó működését, ami azt jelentette, hogy csak pártpropaganda jelenhetett meg az újságokban. Ehhez társult a polgári szabadságjogok "befagyasztása": a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság (szabad tüntetés), a vallásszabadság megszüntetése. A totalitárius rezsimekben a média (mely akkoriban az újságokat és a rádiót jelentette csupán) kizárólag a legfelső vezetőt éltető és céljait helyeslő szólamokat közölhetett.
  • Ellenségkép kialakítása és állandó harc. Minden totalitárius rezsimben pontosan meg volt fogalmazva, hogy ki a nép ellensége, vagyis kik azok, akiket üldözni kell. A náciknál a zsidók és a kommunisták (illetve a nyugati országok emberei), a szovjeteknél pedig a burzsuák, a kulákok (gazdag parasztok), az arisztokraták és a rendszert kritizálók voltak ezek az "elemek". Az állandó harc minden totális rendszer jellemzője volt.

 

A két világháború közti diktatúrák közös jellemzői

 

1.) A pártállam kialakítása: egy olyan antidemokratikus rendszeré amelyben egyetlen párt uralja a politikai életet (egypártrendszer), az összes többi párt és a szakszervezetek felosztásával, a független sajtó betiltásával, a parlament megszűntetésével, a párt vezetője pedig korlátlan hatalommal rendelkezik, magát vezérnek nevezi (führer, duce – vezérkultusz) és rendeleti úton kormányoz

2.) A társadalom bekerítése: a társadalom feletti totális ellenőrzés kialakítása, melynek eszköze volt a cenzúra (könyvek, lapok, művészeti alkotások), és az egyházellenes döntések sorozata (Olaszországra ez nem igaz, mert a fasiszták nem voltak antiszemiták és egyházellenesek) A vallásellenesség és vallásüldözés Oroszországban: templomok lerombolásával is járt. A társadalom meggyőzését szolgálta a jelképhasználat - az oroszoknál vörös csillag/zászló, Olaszországban a fasces, Németországban a horogkereszt- és  az egység látszatának megteremtése (Gleichscaltung=egységesítés programja; a társadalom uniformizálása, gondolkodásának átformálása). A társadalom bekerítését szolgálta még az emberek manipulálása is: demagógiával, hamis ígéretekkel a párt népszerűsítése, nagy szakrális terek kialakításával, a nagyság-, legyőzhetetlenség-tudat, az erőkultusz hangoztatásával, a múlt, a tradíciók tagadásával, helyette a jövő (pártideológiának megfelelő) emberképének megteremtésével, a propagandakeltéssel (nagyszabású rendezvények pl.: ünnepi pártnapok, felvonulások, plakátok, filmek, néprádió), nagyfokú érzelemkeltéssel, a pártideológia valláspótlékká növelésével

A 30-as évek diktatúráinak lényeges részét képezte a társadalom megfélemlítése terror alkalmazásával. A terror kifelé és befelé is érvényesült, a koncentrációs büntetőtáborok szervezésével (Olaszo.-ra ez nem volt jellemző, csak Németo.-ra, Oroszo.-ra), koncepciós perekkel, a hadsereg és a politikai rendőrség (Gestapó, SA-osztag, SS-osztag, Cseka→GPU→KGP) állandó nyomásával, besúgóhálózat kiépítésével, politikai merényletekkel, tisztogatásokkal, ellenségkép-, bűnbakkereséssel (az oroszoknál: kulákok, a németeknél: zsidók, kommunisták). Ide tartozik még a vezérkultusz/személyi kultusz megteremtése, a társadalomra kényszerítésével, rendkívüli intézkedések bevezetésével: szabadság korlátozása, egyesülési-, gyülekezési jog korlátozása, lehallgatások, házkutatások engedélyezése, magánszemélyek kifosztása

3.) A gazdaság bekerítése, erőszakos fejlesztése : építkezések, infrastruktúrális fejlesztések, a gazdaság kizsákmányolása, az ipar erőltetett fejlesztése a mezőgazdaság kárán, a gazdaság feletti totális állami ellenőrzés (az oroszoknál:hadikommunizmus→tervgazdálkodás: NEP(1921-től 1928-ig)→kollektivizálás(1928-tól); a németeknél: Neuer Plan = új terv: autópálya kiépítése, német nemzeti bank felállítása, “Mindent a hadseregnek!”, az államot ipari nagyhatalommá akarták tenni (oroszoknál pl.:Sztálin 5 éves terve)

 

Facebook oldalunk

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelemtanulas.blog.hu/api/trackback/id/tr479169014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Történelem blog · http://tortenelemtanulas.blog.hu/ 2016.08.08. 15:39:24

A XX. század diktatúráinak és diktátorainak felsorolása természetesen nem áll meg Mussolini, Hitler, Franco, Sztálin, Mao Ce-tung megemlítésénél, hiszen az 5 kontinensen 1900 és 2000 közt több tucat diktátor gyakorolt hatalmat. Posztunk kifejezetten a legjelentősebb diktátorokat vette górcső alá.

Harmat Árpád Péter · http://tortenelemcikkek.hu/ 2016.08.08. 16:08:10

Tódzsó Hideki a II. világháborús japán vezető mellett, kiemelném Pol Pot kambodzsai diktátort, Kim Ir Szent (Észak-Korea) és Augusto Pinochet chilei diktátort. Rajtuk kívül több afrikai országban volt szabályos népírtő diktátor (pl.: Yakubu Gowon, Nigériában).
444.hu/2013/06/20/a-10-legveresebb-diktator/

Dr. Nagy László 2016.08.08. 16:16:25

... plusz Kelet-Európa kommunista diktátorai, pl. Ceausescu, Enver Hodzsa ... stb

2016.08.14. 22:45:59

ahogy a dal is mondja:
ilyenek voltunk, vadak és jók,
bűnösök közt is ártatlanok...

Bicepsz Elek77 2016.08.28. 22:28:50

Azert Japan es Spanyolorszag valamilyen szempontbol kivetel. Inkabb atmenetek a Horthy-fele korlatozott parlamentarizmus es a totalis diktaturak kozott. Mindket orszagban tobb csoportosulas volt(Spanyolorszagban a jobboldali partokbol voltak kiralypartiak, falangistak es egyeb kisebbek, Japanban meg a tengereszet illetve a szarazfoldi hadsereg lobbycsoportjai).
A japan miniszterelnok le is mondott "Japan udvere", amit "mas diktator" nem tett volna meg!!
süti beállítások módosítása