Történelem blog

A második világháború fordulata a Távol-Keleten [91.]

2016. október 02. - Harmat Árpád Péter

Ha a második világháborúról esik szó, akkor többnyire az európai hadszíntér élvez elsőbbséget, pedig a Távol-Keleten is óriási küzdelem zajlott. A Csendes-óceánon vívták a háború legnagyobb tengeri ütközeteit és százezrek folytattak elkeseredett gigászi harcot például a Fülöp-szigetek, Iwo Jima vagy Okinawa területein is. Az ázsiai háború 1942 és 1944 közt érkezett fordulópontjához. Érdekes végigtekinteni azon, hogy pontosan hol és miért is változott meg a hadi-helyzet, mi vezetett Japán vereségéhez.

A fasizálódó Japán 1940 –től kezdett komolyabban részese lenni a második világháborúnak, amikor erőszakos terjeszkedése és hódító támadássorozata már nem csak Kínára terjedt ki – mellyel egyébként 1931 óta, Mandzsúria megszállásától kezdődően folytatott harcokat – hanem katonai expanziója megindult például Indokina és a Csendes-óceán irányába is. A japánok 1940. szeptember 27-én aláírták a háromhatalmi egyezményt (amely szerint Németország és Olaszország vezető szerepet játszhat ugyan Európában, ám mindkét fasiszta hatalomnak el kell ismernie Japán különleges jogait a Távol-Keleten), majd az aláírás után a japán hadsereg lerohanta Francia Indokinát és megindult Sziám, majd Burma és Malájföld elfoglalására is.

pearl_harbor_1.jpg

Az 1941 október 18-án hivatalba lépő Tódzsó Hideki miniszterelnök még komolyabb célokat tűzött országa elé, mégpedig a Csendes-óceán jelentős területei felett befolyást gyakorló USA térdre kényszerítését. 1941. december 7-én a japán flotta megtámadta az USA haditengerészetének Hawwaiin lévő, Pearl Harbor-i haditengerészeti támaszpontját. A hadüzenet nélküli és így meglepetésszerű japán támadásban 2403 amerikai halt meg, és az USA hét fontos hadihajóját is elveszítette. Elsüllyedt négy csatahajó, két romboló és egy aknarakó. Az óceán fenekére került az USS Arizona, az USS California, az USS Nevada és az USS West Virginia, továbbá megsemmisült 188 amerikai repülőgép és komolyabban megsérült 11 további hadihajó. Ugyanakkor a harci értéket tekintve legütőképesebb hajótípusok, a repülőgép-hordozók épp nem tartózkodtak a Pearl Harbor -i kikötőben, így azok megúszták a katasztrófát. Mint később kiderült: ennek köszönhette Amerika, hogy képes volt megfordítani a Japánnal folytatott háború menetét.

Az alattomos japán támadás mélységesen felháborította az USA lakosságát. Roosevelt elnök az asztalra csapott és szemtanúk szerint a tolószékéből felemelkedve, fogát összeszorítva esküdött bosszút. Az amerikai kongresszus nem is húzta sokáig a választ: már másnap hadat üzent a tengelyhatalmaknak. Az USA végre feladta semlegességét: aktívabban segítette az oroszokat (kölcsönbérleti szállítmányokkal), válaszcsapást tervezett Japán ellen és megkezdte az afrikai partraszállás előkészítését is. Közben a japánok megszállták Hong Kongot, Szingapúrt (1942 február 15.), megközelítették az indiai határt és Ausztráliát kezdték fenyegetni. Japán kézre került az amerikai fennhatóság alatt álló Guam szigete is, sőt a Fülöp szigeteket is japán megszállók érkeztek. Aztán lassan fordulat következett: a Korall-tengeri csatában, 1942 májusában az amerikaiak végre sikerült megakasztaniuk a japán előnyomulást. 

A fordulat

Az igazi fordulat azonban csak 1942 júniusában következett be a Csendes-óceán kellős közepén fekvő Midway szigetek mellett. Az 1942. június 3 és 6 közt zajló tengeri csata volt a történelem első olyan ütközete, melyben a szembenálló flották hajói nem is látták egymást és mindent az anyahajók repülőgépei döntöttek el. A Midway melletti csatában az amerikai flotta megsemmisítő vereséget mért a szigetek elfoglalására érkező japán hajókra. Az amerikaiak előre tudtak ugyanis a japán támadásról annak időpontjáról, irányáról, sőt pontos céljáról is. 1940 őszén egy bizonyos Joseph J. Rochefort fregattkapitány megfejtette az addig használatos japán haditengerészeti rejtjelkulcsot, amivel áttörést ért el a felderítés terén és elérte, hogy Washington minden japán lépést előre ismerjen. Az amerikaiak jók felkészülhettek tehát az összecsapásra így Chester W. Nimitz és Raymond A. Spruance tengernagyok óriási győzelmet arattak.

7_25csendesocean.jpg

A Salamon szigeteknél (Ausztrália közelében) zajló Guadalcanali hadjárat újabb szövetséges győzelmet hozott. Innentől megkezdődött Japán fokozatos visszaszorítása. A két leginkább tisztelt hős: Douglas McArthur tábornok a szárazföldi csapatok élén, és Chester Nimitz tengernagy a haditengerészet vezetőjeként mindent elkövettek az amerikai győzelemért. A japán hadsereg következő és valóban megrendítő vereségét a Fülöp-szigeteknél szenvedte el, a leytei csatában, 1944 október 23-26 között. Amerika óriási győzelmet aratott Japán felett. Ez a csata tekinthető az egész második világháború legnagyobb tengeri ütközetének. A japánok ügyes haditervet dolgoztak ki: szándékosan feláldozták maradék repülőgép-hordozóikat, hogy elcsalják a partraszálló flottát fedező amerikai főerőket, majd kíméletlenül lecsaptak az amerikai partraszálló erőkre. Bevetették a legnagyobb csathajóikat is, ám meglepetésre az amerikai kísérőhajók önfeláldozó hősiességgel megállították és visszafordulásra kényszerítették az aránytalan túlerőben lévő japán csatahajó-flottát.

nimitz.jpg

A Fülöp-szigeteknél a japán flotta elvesztette hadihajóinak színe-javát és ebből a veszteségből már nem tudott többé felállni. Ráadásul óriási üzemanyag-hiánnyal is küzdött: hajóinak zöme nem is tudott kifutni a kikötőkből. A Japán Császári Haditengerészet 1944 novemberére gyakorlatilag alig létezett már: elvesztek repülőgép-hordozóik, és a tenger fenekére kerültek az egykor legendás japán csatahajók is. A három nagy csata: Midwaynél, Guadalcanalnál és a Leytei öbölben 1942 júniusa és 1944 októbere közt együttesen kényszerítették térdre Japánt.

Mindehhez azonban hozzá kell számítani az Indiát védelmező és Burmában óriási harcot vívó brit hadsereg hősiességét is mely a kohimai csatában (1944 április 4 és június 22 közt) döntő győzelmet aratott  a japánok felett. Sokak szerint ez az Imphal közelében vívott ütközetsorozat volt a "kelet Sztálingrádja". A britek egy 15 ezer japán katonából álló erőt szorítottak vissza, iszonyú harcok árán India határainak közeléből (és a Himalája lábától) majd ellentámadásba kezdtek és 1944 második felében egész Burmát megtisztították a japán csapatoktól.

kohimai_csata.jpg

A harcok hátralévő 10 hónapjában, 1944 novembere és 1945 augusztusának vége között sorozatosak lettek az amerikai győzelmek. Megkezdődött a japán szigetek szisztematikus és folyamatos bombázása is. Japán azonban nem akarta megadni magát, a híres szamuráj küzdőszellem nem engedte ezt. Az 1945-ös esztendőben két fontos ütközetben (a japán szigetektől délre) még utoljára fellángoltak a harcok. Az összecsapások Ivo Jimánál és Okinawán hatalmas szárazföldi harcokat hoztak, mégpedig 1945 márciusa és júniusa között.

Az utolsó nagy harcok Iwo Jima és Okinawa szigetein

Iwo Jima egy Japántól délre fekvő sziget, mely akkoriban stratégiai jelentőséggel bírt, hiszen területén radarállomás, repülőtér és kikötő is működött. Az amerikaiaknak égetően nagy szükségük volt egy Japánhoz ennyire közel fekvő légikikötőre, hiszen 1945 tavaszán még minden amerikai katonai vezető és tábornok úgy hitte: Japán legyőzéséhez egészen Tókióig kell majd előretörniük. (Később kiderült: erre nem lesz szükség, mert a japán hadsereget meg tudják semmisíteni a környező szigeteken.) Iwo Jima elfoglalását eredetileg öt napra tervezte Washington, ám hamar kiderült: a japánok tovább fognak kitartani. A harcok 36 napon keresztül tartottak, miközben a 20 ezer fős japán védősereg gyakorlatilag megsemmisült.

A szigeten folyó harc legfontosabb célpontjának a Szuribacsi hegy tekinthető. A magaslatért hetekig folytak az összecsapások. A hadműveletek 1945 február 19 -től március 26-ig tartottak, ám végül sikerült amerikai zászlót tűzni a hegyre. Ez volt az első alkalom, hogy amerikai zászlót állítottak fel japán földön a második világháború alatt. Később a zászlót egy nagyobbra cserélték Joe Rosenthal, az Associated Press tudósítójának objektívje előtt. (A fotóért Rosenthal Pulitzer-díjat kapott.) Az ikonikus kép alapján készült el Felix de Weldon híressé vált szobra a Tengerészgyalogosok emlékműve, amely az Arlington Nemzeti Temetőben található. (Lásd cikkünkben az utolsó kép.) 

7_29iwojima.jpg

Az USA veszteségei elenyészőek voltak: a szigeten folyó harcokban bevetett 110 ezer fős amerikai haderő alig hat százaléka, mintegy 7000 katona esett el. Következhetett a Tajvantól északkeletre fekvő Riukiu szigetcsoport és annak legjelentősebb szigete Okinava, melynek bevétele keményebb diónak ígérkezett, hiszen ez volt Japán utolsó védvonala. A várakozásokra nem cáfoltak rá a japánok: majdnem két hónapon keresztül tartották magukat: 1945 április 1 és június 22 között. Ez volt a második világháború egyik legnagyobb csatája az ázsiai fronton. Összesen 12 ezer amerikai katona esett el, a bevetett 60 ezres haderőből, az Okinawán található, jól védhető erődrendszer elfoglalása során. Ugyanakkor a japán haderő elvesztette utolsó tartalékait is: összesen 102 ezer katonája maradt holtan a csatatéren. (Okinawa egyébként egészen 1972-ig maradt az amerikaiaké.)

Iwo Jisma és Okinava - a két előretolt ellenséges erődvonal - elfoglalása után megnyílt az út Japán felé. A háború a végéhez közeledett: 1945. augusztus 8-án, a potsdami egyezménynek eleget téve a Szovjetunió is hadat üzent Japánnak, mely így a világ két legnagyobb katonai hatalmával került szembe. 1945 augusztus 20 -ra a szovjetek döntő győzelmet arattak a Mandzsúriában és nem sokkal később amerikai – szovjet kézre került Korea is. (Délen amerikai, északon szovjet erők állomásoztak, így innentől megkezdődött a félsziget kettéosztottsága.) Közben az amerikaiak kifejlesztették az atombombát, melyet mindenképpen ki akartak próbálni még a háború vége előtt. 1945. augusztus 6-án az Enola Gay nevű B–29-es bombázó ledobta tehát az első atombombát Hirosimára, majd 9-én felrobbant a második tömegpusztító töltet is Nagaszaki felett. Ez volt Japán számára a kegyelemdöfés: Hirohito császár bejelentette a kapitulációt 1945 augusztus 14-én. A fegyverletételről szóló egyezményt 1945. szeptember 2-án írták alá a Tókiói-öbölben, a Missouri csatahajó fedélzetén.

Harmat Árpád Péter

Facebook: Történelem rajongók klubja

Honlapom

2016.09.02.(16:30)

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelemtanulas.blog.hu/api/trackback/id/tr8311760667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dr. Nagy László 2016.10.03. 13:45:01

Jó kis poszt, végigtekinthető benne Japán küzdelemsorozata a csendes-óceáni frontokon.

Ami a Pearl-harbori váratlan támadást illeti, az valóban hadüzenet nélküli volt, hiszen amikor a japán követ átadta az írásos hadüzenet dokumentumát Washingtonban az amerikai külügyminiszternek, már kereken 35 perce zajlott Pearl kikötőjének bombázása. De ha az amerikai külügyminiszter hamarabb fogadja a japán követet, akkor is csak épp a támadás kezdetére tudott volna értesülni az egészről. Ez nyilván így volt megtervezve, aljas módon, hogy a támadás teljesen váratlanul érje az amerikaiakat.

Harmat Árpád Péter · http://tortenelemcikkek.hu/ 2016.10.03. 13:47:22

@Dr. Nagy László: Köszönöm.
Igen, a hadüzenet körüli viták még ma is elevenek, pedig a japán szándékot nehéz felmenteni. Most, ebben a posztban egy átfogó kép kialakítása volt a cél, nem elveszve a részletekben. (Pedig milliónyi érdekesség van elrejtve a küzdelem egyes fejezeteiben. Ezekről majd másik posztokban írunk.)

aluf 2016.10.03. 14:32:23

Fletcher tengernagy és Halsey flottatengernagy kimaradt.

Történelem blog · http://tortenelemtanulas.blog.hu/ 2016.10.03. 14:34:40

@aluf: Valóban de Nimitz tengernagy volt a rangidős és a midway -i győzelem sokkal inkább volt Spruance tengernagy érdeme mint Fletcheré vagy Halsey -é.

laci_52 2016.10.03. 16:13:14

"1940 őszén egy bizonyos Joseph J. Rochefort fregattkapitány megfejtette az addig használatos japán haditengerészeti rejtjelkulcsot"

A Pearl Harbor elleni támadáskor már nem ezt a kulcsot használták a japánok? Mert ha igen, fel lehetett volna készülni a támadásra.

Ettől eltekintve is Pearl Harbor az amerikai hírszerzés és felderítés csúfos kudarca volt: egy komoly flotta megtehetett több ezer kilométert úgy, hogy közeledését az amerikaiak még csak nem is sejtették. Felderítő repülőgépek és járőrhajók már akkor is léteztek, rendszeres járőrözéssel időben felfedezhették volna a közeledő japán hajókat és felkészülhettek volna a védekezésre.

közösperonos átszállás 2016.10.03. 16:14:56

@poszt: "Ez volt Japán számára a kegyelemdöfés:"

Ez nem ilyen egyszerű. A japánok már a tavasz folyamán puhatolóztak a fegyverletétel feltételeiről, azonban az USA számára csak a feltétel nélküli megadás jöhetett szóba, ami a japánok számára (főleg a császárkultusz miatt) nem annyira tűnt nyerő ötletnek.

A másik, hogy a háború vége felé már érték olyan bombatámadások a japán városokat, amelyek mellett a két atombomba pusztítása sem tűnt már annyira szörnyűnek. Valószínűleg el voltak szánva az amerikai szárazföldi invázió fogadására, délről.

Viszont augusztus 8-án(!) a Szovjetunió hadat üzent Japánnak, és pár nap alatt elfoglalta Mandzsúriát meg a Szahalin-szigeteket. Na és egy szovjet invázió, északról -- ez pont nem az volt, ami Japánnak olyan nagyon hiányzott volna, ennél meg a feltétel nélküli fegyverletétel Amerikának is jobb volt

pernahajder Campbell 2016.10.03. 16:15:14

"Az amerikai kongresszus nem is húzta sokáig a választ: már másnap hadat üzent a tengelyhatalmaknak."

Csak Japánnak. Az USA-nak Németország üzent hadat 11-én.

kakukk123 2016.10.03. 16:16:10

Izé, nekem úgy rémlik, hogy az amerikai hordozók főparancsnoka Fletcher volt a Yorktown-on. A Hornet és az Enterprise önálló task force-ként, de neki alárendelten tevékenykedett. A Hornet/Enterprise TF parancsnoka eredetileg Halsey volt, ám ő lebetegedett, így a csata idején Spruance helyettesítette, aki egyébként korábban nem parancsnokolt még hordozókat. A beteg Halsey és a flottafőparancsnok Nimitz a csata idején Pearl-ben tekergették idegesen a rádió gombjait.

Történelem blog · http://tortenelemtanulas.blog.hu/ 2016.10.03. 16:22:11

@kakukk123: Frank Jack Fletcher tengernagy CSAK a Yorktown -on parancsnokolt, majd annak elsüllyedése után már ott sem. Ellenben Spruance a Hornet és az Enterprise repülőgép-hordozókat irányította végig a küzdelem 4 napja során. Az pedig, hogy ki hol csavargatta a rádió gombjait irreleváns, tekintve, hogy a két flotta nem is állt látótávolságban egymáshoz képest. Az ütközetet a Holdról is lehetett volna irányítani, tekintve, hogy a stratégiai döntéseket térképasztalokon hozták meg. És ezek legtöbbjéért Spruance felelt. Midway sikerét az amerikaiak Spruance -nak tudják be, de Fletcher is sokat tett a diadalért (ez tény). Ám megjegyeznénk: a véletlenek játszották a legnagyobb szerepet az egészben. És a tény, hogy a támadásra számított az amerikai flotta és ismerte annak részleteit is.

Történelem blog · http://tortenelemtanulas.blog.hu/ 2016.10.03. 16:24:48

@pernahajder Campbell: Ez igaz. A mondat így valóban pontatlan. Javítjuk, köszi!

Master. 2016.10.03. 16:32:31

Japán verve volt 1945 augusztusára. Flottával nem rendelkezett már addigra, szárazföldi hadseregét szétverték Okinawán. Atombomba nélkül is kénytelen lett volna kapitulálni. Így Hirosima és Nagaszaki valóban pusztán egy katonai kísérlet lett. Valódi jelentősége nem volt.

tommybravo 2016.10.03. 18:28:55

@Chris Kyle: Az első bomba után a japánoknak még eszük ágában sem volt kapitulálni. A wikipédián van egy idézet Hoyt, Edwin P. "Japan's War: The Great Pacific Conflict" c. könyvéből, amit érdemes figyelembe venni: Admiral Soemu Toyoda, the Chief of the Naval General Staff, estimated that no more than one or two additional bombs could be readied, so they decided to endure the remaining attacks, acknowledging "there would be more destruction but the war would go on".

Magyarul: arra számítottak, hogy maximum 1-2 további atombombájuk maradt az amerikaiaknak, amiket a hatalmas pusztítás ellenére is ki fognak bírni, és a háború tovább folyhat.

kakukk123 2016.10.03. 18:29:27

@Történelem blog: Izé, itt az OOB:

www.navweaps.com/index_oob/OOB_WWII_Pacific/OOB_WWII_Midway.htm

Fletcher csak a sérült Yorktown elhagyása után adta át a főparancsnokságot Spruance-nak, amikor az Akagi, a Kaga és a Soryu már lángokban állt. Innentől Spruance teljesen önállóan dönthetett, nem kellett döntéseit Fletcher-rel jóváhagyatnia (mint korábban).

kakukk123 2016.10.03. 18:29:34

@Chris Kyle: "Atombomba nélkül is kénytelen lett volna kapitulálni."

Az amcsik problémája az volt, hogy a japán vezetés ezt nem volt hajlandó belátni. A japán háborús kabinet még Hiroshima, az orosz hadüzenet, majd Nagaszaki után sem mutatott semmi hajlandóságot a fegyverletételre, jóllehet a császár ezt kifejezetten sürgette. 9 nappal Hiroshima és 6 nappal Nagaszaki után aztán Hirohito gyakorlatilag megpuccsolta a kormányt azzal, hogy a rádióban maga jelentette be a fegyverletételt.

elzee 2016.10.03. 18:29:59

A midway-i csatáról szól Walter Lord: Hihetetlen győzelem című könyve. Akit érdekel a a II. VH ezen szakasza, annak érdemes elolvasnia...

Count Adyn 2016.10.03. 18:30:40

A meglepetésszerü támadáshoz:

-1941. november 27-én Cordell Hull külügyminiszter a tábornokokkal közli, hogy a Japánnal folytatott diplomáciai tárgyalások kudarcot vallottak; minden további teendő a katonák felelősségi területe.

1941. november 28-án a Hadügyminisztérium Haditengerészeti Parancsnoksága a következő szövegű tájékoztatást adja Roosevelt elnök katonai irodájának: „Az elkövetkezendő napokban a csendes-óceáni térségben várható egy agresszív japán katonai lépés”.

1941. december 6. án az össze japán nagykövetség üzenetet kap gyakorlatilag deklarálva a háborut amelyet az amcsik is olvasnak persze hiszen már rég megfejtették a kódot eddigre, ezt mindenki megkapja a vezérkatból kivéve a Pearl Harbor-i parancsnokságot valahogy:)

Nekem inkább egy Franz Ferdinand-nak tünik az egész:) Minimális jelentőségü hadiveszteség mellett áldozatszerepből indulni háboruba, 1000el pörgethető propaganda támogatással.

KennyOMG · http://etkt.blog.hu 2016.10.03. 18:30:52

Per eve volt egy szavazas Angilaban, ahol a kohimai csatat valasztottak a masodik vh legnagyobb utkozetenek, mar persze sajat szemszogbol. Talan erdemes lenne irni rola, mert sokan gondolhatnak azt, hogy biztos a filmekben millioszor latott "angliai csata" az, vagy amikor Montgomery elkergettek a nemeteket El Alameinnel, pedig nem.

Harmat Árpád Péter · http://tortenelemcikkek.hu/ 2016.10.03. 18:32:08

@KennyOMG: van szó a cikkben a kohimai csatáról, mégpedig a "Fordulat" fejezet végén!

Történelem blog · http://tortenelemtanulas.blog.hu/ 2016.10.03. 18:46:51

@kakukk123: Igen, csakhogy a főparancsnokság átadása ELŐTT is Spruance -ra volt bízva a döntések meghozása a két anyahajón, vagyis a Horneten és az Entreprise -on. Kizárólag a Yorktown manővereibe nem szólt bele, annak ügyeit Fletcher meghagyta saját kezeiben. Pontoan EZÉRT volt Spruance érdeme a midway -i csata és ezért is lett előléptetve utána.

Master. 2016.10.03. 18:51:01

@kakukk123: az lehet, hogy a japán vezetés nem akarta belátni a vereséget (így volt ez Hitlerrel is) csakhogy nem volt már MIVEL és nem akadt KIVEL harcolniuk! Nem léteztek harcképes japán csatahajók, repülőgéphordozók, tankok és katonák sem!!! Ennyi! Atombomba nélkül is ronggyá voltak verve 1945 nyarára.

2016.10.03. 18:51:11

@Chris Kyle:

" Így Hirosima és Nagaszaki valóban pusztán egy katonai kísérlet lett. Valódi jelentősége nem volt. "

Valódi jelentősége az üzenet volt, nem annyira Japán, semmint Joe Bácsi felé. Valamint a bosszú Pearl Harbor miatt.

Parasztlengő az imperialistáknak 2016.10.03. 18:51:30

@Dr. Nagy László: @laci_52: más vélemények szerint az amerikaiak végig tudtak a pearl harbor elleni támadásról.

Ahogy pl. a Lusitania elsüllyesztésére is figyelmeztették őket a németek az 1.vh-ban, ezt ma már hivatalosan elismerik.

Dr. Nagy László 2016.10.03. 18:55:24

@Kón Bandit: vannak ilyen hangok, de bizonyíték nincs. Én pedig nem szeretek összeesküvés elméletekkel foglalkozni. Csak a tények számítanak.

Parasztlengő az imperialistáknak 2016.10.03. 19:48:03

@Dr. Nagy László: A Lusitaniát és a Tonkini incidenst is elhazudták évtizedekig.

És hát, 9/11gyel kapcsolatban is van pár érdekesség. A hivatalos verzió mindenképpen összeesküvés elmélet, hogy mi történt azt nehezebb volna kideríteni.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2016.10.03. 19:48:31

@Kón Bandit: Az ilyen konteós balfaszságokat honnan szopjátok...? De tényleg...

Crip Lee 2016.10.03. 19:49:00

@Történelem blog: Spruance teljesen zöldfülű volt ebben. Előtte romboló kötelék parancsnok volt. Fletcher később ért csak a helyszínre de ettől függetlenül ő volt a góré.

Történelem blog · http://tortenelemtanulas.blog.hu/ 2016.10.03. 19:56:58

@Crip Lee: és Kakukk123! Az amerikai hadvezetés mégis Spruance érdemének tulajdonította a midway -i győzelmet. (Szerintünk jogosan, mert a fajsúlyos döntéseket igenis ő hozta, még akkor is ha akkoriban rangban felette állt Fletcher.) Ez tény. Aztán hogy ki tartja inkább Fletcher érdemének a győzelmet, már mindenkinek a maga döntése. A történész a tényekből "dolgozik" és tény, hogy a csata után Spruance karrierje indult felfelé, mert ő tartották a csata érdemi győztesének, őt tekintették jobb stratégának és nagyobb katonai tehetségnek (megint csak joggal). 1945 -re már ő lett az EGÉSZ csendes-óceáni flotta főparancsnoka. Minden más egyéni vélemény dolga. Aki Fletcher érdemének tekinti Midwayt szíve joga. De történészként csak annyit mondhatunk: akkoriban (és azóta is) az USA hadvezetése nem így gondolta és inkább Spruance érdemeit emelték (és emelik) ki. Ennyi.

Dr. Nagy László 2016.10.03. 20:09:47

@Count Adyn: Azért az, hogy a "diplomáciai tárgyalások kudarcot vallottak" és hogy "a csendes-óceáni térségben várható egy agresszív japán katonai lépés" nem egyenlő egy formalizált, hivatalos és szabályos hadüzenettel és pláne nem azonos azzal az információval, hogy Pearl Harbort szétbombázzák majd! A dolog igenis váratlan volt, mert senki nem tudhatta, hogy japán hadihajókat csempész majd Hawaii alá (ami jelzem katonai bravúr) és onnan bombázza le Pearlt. Lehetett kalkulálni egy későbbi japán hadüzenettel, lehetett számítani kisebb japán támadással a perifériákon, a Csendes-óceánnak Japánhoz közeli részein, kisebb célpontok, amerikai fennhatóságú szigetek ellen. De arra, hogy az óceán közepén támadnak egy USA állam ellen, nem számított senki Washingtonban és Pearlben sem.

savanyújóska 2016.10.03. 21:49:22

@Történelem blog: Fletcher a Korall-tengeri csatában visszaverte a Port Moresby elleni japán támadást, egy japán anyahajót elsüllyesztett, két másikat annyira megrongált, hogy azok nem tudtak résztvenni a Midway elleni hadműveletben. Midway-nél az ütközet előtt Fletcher, Spruance, és Nimitz közösen dolgozták ki a csatában alkalmazandó taktikát, ezt követően Spruance majdnem teljesen szabad kezet kapott. Augusztusban ismét a Fletcher vezette kötelék verte vissza a japán főerők Guadalcanal elleni támadását a Salamon-szigeteknél, és közben megint elsüllyesztettek egy japán anyahajót.
Akárhogy is nézzük, Fletcher kimondottan eredményes parancsnok volt. Végig nagy túlerővel szemben harcolt, és a japánok tíz anyahajójából nyolc hónap alatt hatot süllyesztett el, miközben ő maga kettőt vesztett. A bukása nem a harctéri "eredménytelenségének" volt köszönhető, hanem személyes okoknak. Fletcher Kimmel bizalmasa volt, King pedig mindkettejüket utálta. A Guadalcanal körüli vereségekért Fletchert tették felelőssé, aki az események idején a közelben sem volt, és helyére a médiabohóc Halsey-t nevezték ki, aki a következő két hónapban két anyahajót vesztett, úgyhogy novemberre az amerikaiaknak egyetlen harcképes anyahajójuk sem maradt a Csendes-óceánon.

kakukk123 2016.10.03. 21:51:15

@Történelem blog: "A történész a tényekből "dolgozik" és tény, hogy a csata után Spruance karrierje indult felfelé, mert ő tartották a csata érdemi győztesének"

Csak a tények kedvéért: Midway előtt mindketten kétcsillagosok voltak, Midway után Spruance megkapta a Distinguished Service Medalt, Fletcher meg a harmadik csillagát. De nyugodtan moderáld ki ezt is. Üdv: egy történész

Történelem blog · http://tortenelemtanulas.blog.hu/ 2016.10.03. 21:53:27

@kakukk123: és ki is lett kettejük közül a Csendes-óceáni flotta főparancsnoka 1945-re? Nem tán Spruance? (Történész úr) :-)

Történelem blog · http://tortenelemtanulas.blog.hu/ 2016.10.03. 21:55:23

@savanyújóska: Senki nem mondta, hogy Fletcher ne lett volna sikeres tengerésztiszt. Mi annyit állítunk, hogy Midway sikerét inkább Spruance -nak tulajdonítják. Joggal.

Ursus Arctus 2016.10.03. 22:02:00

@KennyOMG: A kohimai csata fontos volt valóban, de tegyük azért hozzá: a japánok sorsa nem Burmában pecsételődött meg, ahol néhány tízezres kontingenssel harcoltak csupán, hanem a százezres harcokban a Csendes-óceánon az amerikaiakkal vívott csatákban (például a leytei öbölben és Okinawán). Egyébként a poszt ír egy egész bekezdésben ír a kohimai - imphali csatákról. (Már kép is van hozzá, indiai katonákkal.)

aluf 2016.10.03. 22:02:07

@Történelem blog: Régi vita, hogy Fletscer vagy Spuance volt Midway tényleges győzője. Skorzenyt is vitatják Mussolini ügyében,

Fülig José 2016.10.03. 22:23:10

@Dr. Nagy László: leszámítva, hogy a titkosszolgálat tudott a dologról. egyes történészek szerint a flotta vezérkara sem véletlenül vezényelte az elavult egységeket peal- be, mintegy csalinak használva őket. ismerve az ámerikai mentalitást, bőven belefér.

Dr. Nagy László 2016.10.03. 22:26:43

@Fülig José: ez nagyon szórakoztató, de hol van a bizonyíték arról, hogy az amerikai titkosszolgálat ELŐRE tudott volna a Pearl elleni támadásról és hagyta volna 2400 amerikai polgár lemészárlását? Ja hogy NINCS bizonyíték? Akkor ez bizony csak egy scifi. :-)

kakukk123 2016.10.04. 09:45:31

@Fülig José: Rooseveltnek kellett egy japán támadás, hogy bevihesse az amcsikat a háborúba. Eddig rendben. De ennyi elég is lett volna. Képzeld el azt, hogy az amcsi repülőgépek felszállnak és a hajók tüzérei a helyükön vannak, amikor a japánok meglepetésszerűen támadnak. Az amcsik így hadüzenet nélkül lenyelték volna a támadást? Szerintem nem, és innentől nem hiszek a konteókban. Egyszerűen csak töketlenek voltak, ennyi.

Arte Peritus 2016.11.06. 15:05:14

@Kovács Péter dr: Egyetértek. Az ázsiai frontterület kulcs-összecsapásai mind a tengeri ütközetek voltak: Midway, Korall-tengeri csata, Leytei-csata, Guadalcanal, Iwo Jima, Okinawa ... stb.
süti beállítások módosítása