71 évvel ezelőtt, 1945 augusztus 6-án reggel 8 óra 15 perckor egy Paul W. Tibbets nevű ezredes utasítást adott az Enola Gay nevű B-29 es bombázó kioldó tisztjének, hogy dobja le a Dél-Japánban fekvő Hirosima városára a Little Boy –nak nevezett 15 kilotonnás atombombát. A becsapódást vakító villanás és gombafelhő követte, majd 70 ezer ember halt meg azonnal a nukleáris tűzben és a gigantikus lökéshullám hatására. A bomba ledobását követő hetekben további 100 ezer ember lelte halálát sugárbetegségek következtében.
A megdöbbentő támadásra – melyet három nappal később egy Nagaszakira ledobott atombomba is súlyosbított – a második világháború végén került sor. 1945 nyarán Európában már elhallgattak a fegyverek, Hitler rég halott volt és Németország a legyőzöttek beletörődésével próbálta elfogadni egy új korszak kezdetét. Csakhogy Ázsiában még javában tartott a háború: 1945 márciusában a Japántól délre fekvő Iwo Dzsima szigetén, majd április és június közt Okinawán folytak a harcok. A japánok elszántan védekeztek és az amerikai hadsereg csak hatalmas véráldozatok áron tudta elfoglalni a fontos szigetcsoportokat.
Azonban 1945 nyarán már az is jól látszódott, hogy a háborúból már nincs sok hátra, és az USA győztesként fogja befejezni a történelem legnagyobb összecsapását. Az amerikai politikusok jól tudták: a hatalmas Szovjetunióhoz hasonlóan az USA is szuperhatalom lesz az 1945 utáni új világrendben. Az USA vezetése és Truman elnök tehát már az új korszakra készültek. Elhatározták, hogy a háború alatt kifejlesztett új szuperfegyver az atombomba révén a szovjetek fölé kerekednek majd.
Az 1942 –ben megkezdett Manhattan-terv, mely egy működőképes atombomba előállítását célozta (nem mellesleg Hitler hasonló irányú kísérleteinek megelőzését is tervbe véve) Robert Oppenheimer fizikus vezetésével 1945-re finisébe érkezett. A Los Alamosban, Új-Mexikóban zajló kutatások sikerrel kecsegtettek. Közben a németek ugyan elvesztették a háborút, de az USA a háború utáni időszakra készülve, a fentebb említett okokból folytatta a programot. 1945 július 16 -án Alamogordo mellet megtörtént az első kísérleti atombomba robbantás, melyet a szakértők sikeresnek nyilvánítottak. A Trinity-teszt során egyébként egy 20 kilotonnás plutónium bombát robbantottak fel a sivatagban, ahol a gombafelhő a szemtanúk szerint 12 kilométeres magasságot ért el. Oppenheimer állítólag a hinduk szent könyvét idézte: "Szólt a Magasztos Úr: Most én vagyok a Halál, világok pusztítója”
Ekkor azonban Truman és az USA legfelső vezetése, válaszút elé érkeztek: bevessék e ezt az új, hatalmas fegyvert a japánok ellen – kihasználva a talán soha vissza nem térő alkalmat arra, hogy egy háború során „élesben” próbálják ki a fegyvert – vagy elfogadva, hogy a háborút az atombomba nélkül is megnyerik, felesleges áldozatok nélkül a kísérleti (föld és víz alatti) robbantásokra szorítkozzanak a további tesztelések során? Sajnos a vezetők az előbbi lehetőség mellett döntöttek. Úgy vélték, hogy a bombát feltétlenül ki kell próbálni, mert ez elengedhetetlen az új, atomkorszak további haditechnikai fejlesztéseihez. Úgy gondolták: mivel a második világháború még tart, a bomba ledobása logikus és a világ számára megmagyarázható lépés lesz. (Főleg, hogy a harcokat voltaképp Japán kezdte, hadüzenet nélkül lebombázva Pearl Harbort.) Legalábbis a Pentagon és Truman elnök így vélték. Csakhogy a támadásban – melynek helyszínét egyébként a domborzati viszonyok alapján választották ki – legalább 200 ezren haltak meg értelmetlenül. Az iszonyatos pusztítás két japán várost törölt el a Föld felszínéről úgy, hogy a hadi események egyáltalán nem indokolták a mészárlást. Japán 1945 augusztusára egyértelműen elvesztette már a háborút, komolyabb ellentámadásra nem volt képes. (A végső fegyverszünet aláírására 26 nappal Hirosima után, 1945 szeptember 2-án került sor.)
A két atombomba ledobása az amerikai hadsereg kísérlete volt egy új, borzalmas technológia kifejlesztéséhez. Ez a technológia mára sajnos tovább tökéletesedett és jelenleg már ott tartunk, hogy a legpusztítóbb atomtöltetek 20-30 megatonnásak. Sőt, a Cár bomba mely a világ legnagyobb hatású nukleáris fegyvere 50 megatonna erejű, azaz több mint 3 ezerszer pusztítóbb a hirosimai bombánál. Jelenleg a Föld 10 országa rendelkezik atomfegyverrel: USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Egyesült Királyság, India, Pakisztán, Izrael, Észak-Korea és Irán. Közülük a legerősebb hadseregek (egészen pontosan: csak az USA és Oroszország) több, mint 16 ezer atomtöltetet tartanak készenlétben.
A mai napon az értelmetlenül meghalt hirosimai áldozatokra emlékezünk és arra a bizonyos 71 évvel ezelőtti napra.
Harmat Árpád Pétert
2015.08.05.21:50