Történelem blog

Szent István államalapítása [85.]

2016. augusztus 20. - Harmat Árpád Péter

Augusztus 20-án a magyar államalapítást ünnepeljük, azt a folyamatot, melynek révén a magyarság beilleszkedett Európába és a X század kezdetére a középkori keresztény országok által illetve a pápaság részéről is elismert, önálló, szuverén országgá változott. Az esemény azért is óriási jelentőséggel bírt, mert szavatolta fennmaradásunkat és legitimálta helyünket az európai népek közösségében. Méltán nevezhetjük tehát egyik legnagyobb ünnepünknek, a három nemzeti ünnepünk (március 15., augusztus 20, október 23) egyikének.

szent_istvan.jpg

Szent István ábrázolás a Képes Krónikában

Bár az államalapítás érdemeit Szent István királyunkhoz szoktuk kötni, egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk apjának, Géza fejedelemnek az intézkedéseit, melyek nélkül a folyamat soha nem indulhatott volna el. Géza 972-ben került a magyarság élére, abban az időben, amikor már nyilvánvalóvá válhatott: be kell szüntetnünk kalandozásainkat, az Európát zaklató fegyveres portyázásokat, különben a kontinens keresztény hatalmai előbb-utóbb összefogva tiporják majd el népünket. Géza átlátta mindezt, ami elévülhetetlen történelmi érdeme. A bölcs magyar fejedelem 973 -ban követeket küldött a Német-Róma császár (I. Ottó) udvarába illetve a quedlinburgi birodalmi gyűlésbe is, ahol küldöttei ünnepélyesen nyilvánították ki a magyar nép kereszténységre való áttérésének szándékát. A tény, hogy a magyarság valójában egyáltalán nem kívánta az új vallás átvételét, nem csökkenti az aktus jelentőségét, hiszen elsősorban politikai döntésről volt szó. Az európai közösségbe való beilleszkedés és béke ára a keresztény vallás átvétele volt. Géza megtette hát kötelességét, bár ő maga haláláig megmaradt pogánynak.

aquedlinburg.jpg

Közben a magyar szállásterületekre nyugati hittérítők, külföldi lovagok, papok érkeztek és megkezdődött az a hosszú, majd egy évszázados folyamat, mely a nép fokozatos áttérítését, egy európai mintájú, közigazgatású és feudális rendszerű állam kialakítását és az európai, letelepedett életmód meggyökeresítését célozta. Nem ment ez zökkenőmentesen, hiszen a nép nehezen adta fel régi vallásának, nomád életmódjának ősi szokásainak és sztyeppei kultúrájának hagyományait. Pedig a régi életmód és hitvilág helyébe újnak kellett „költöznie”. A régi, törzsi alapú berendezkedést európai típusú vármegyékre (püspökségekre), a törzsi vezetőket ispánokra, a sámánokat keresztény papokra, a nomadizáló és jurtákból álló közösségeket, kőházakból álló, állandó falvakra (letelepedett életmódra), az ősi mondákat, rítusokat, szertartásokat pedig bibliai tanokra és keresztény misékre kellett cserélni. Hosszú folyamat volt, amit az is bizonyít, hogy 1092-ben, vagyis 100 évvel Géza és Szent István döntése után még mindig törvényt kellett hozni arról,

„akik pogány szokás szerint kutak mentén áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.”

Ez bizony arra utal, hogy a magyarság áttérése még Szent László királyunk korára sem volt teljes. Szent Istvánt viszont keresztény elvek szerint nevelték (Vajk helyett az István nevet adva számára), majd német feleséggel az oldalán kezdte meg uralkodását, mert rajta múlott, hogy az apja által elindított törékeny folyamat kiteljesedik e! István pedig eleget tett az elvárásoknak. Elvette a bajor II. Henrik herceg (későbbi császár) húgát, amivel biztosította a békét leghatalmasabb szomszédunkkal, majd egész életét a keresztény Magyar Királyság megteremtésének szentelte. Összesen 38 évig uralkodott, mely időszakot szinte végig háborúskodással töltött. Érvényt kellett szereznie apai örökségének Koppánnyal szemben, majd sorra le kellett számolnia a nyugati berendezkedést elutasító törzsi vezetőkkel is, többek közt Gyulával, Keánnal és Ajtonnyal, végül meg kellett védeni a fiatal Magyar Királyságot a támadó II. Konrád seregeivel szemben (1030), aki a baráti II. Henriket követte a császári trónon.

szentistvan_hadjaratok.jpg

Államépítő tevékenysége során István összesen 8 püspökséget alapított: a legelső a veszprémi volt, majd létrejött az esztergomi, győri, pécsi, csanádi, váradi, egri, váci is. Az említett egyházmegyék legyezőszerűen kerültek kialakításra, hogy az esetleges terjeszkedések során könnyen bővíthetőek legyenek. Egyúttal az esztergomi érseki központ révén biztosították azt is, hogy hazánk ne kerüljön egy nagyobb külföldi egyháztartomány irányítása alá.

1_02puspoksegek_1.jpg

A világi közigazgatás, azaz a vármegyerendszer kiépítése is István alatt kezdődött meg, melynél éppúgy a legyezőszerű, terjeszkedéssel kalkuláló kialakítást tartották szem előtt, mint a püspökségeknél. István mintegy 30 vármegye létrehozásába kezdett, melyek nagy része meg is alakult a nagy államalapító uralkodása alatt. Létrejött a Nyugat-Európa államaira jellemző középkori állammodell, mely központosított módon működött a király irányítása alatt, a hűbériség rendszerében összekapcsolva a nemességet. Vagyis: minden föld birtokosa a király, aki ad belőle híveinek, akik hűbéreseivé válnak. A hűbéresek pedig „megengedik” hogy a parasztok megműveljék földjeiket, amelyért cserébe szolgáltatásokat kértek, mint a terményadó, pénzadó és munkajáradék. (Nálunk kilenced, papi tized és robot.) Az egész rendszer szimbiózisban működött a keresztény egyházzal, mellyel kölcsönösen támogatták egymást. A papok engedelmességről prédikáltak a szószékekről (mely Isten akarata), a földesurak és a király pedig az egyházi előírások követésére köteleztek. A hatalom alapja a föld (feudum) lett, melyről az egész berendezkedés is nevét kapta: feudalizmus. A Magyar Királyságban is kialakult az uralkodót segítő vertikum: a királyt egy tanács támogatta, volt helyettese (nálunk ezt a szerepet a nádor töltötte be), voltak hűbéresei (főnemesség), és a vármegyék élén királyi kinevezettek (nálunk ispánok) biztosították a királyi akarat érvényesülését.

papok.jpg

Persze ezt az egész szisztémát a néppel is el kellett fogadtatni, meg kellett velük ismertetni. Ezt Szent István is ugyanúgy törvényekkel és szigorral vitte véghez, ahogyan Európa szerte is az uralkodók. Az előírásokat írásba foglalták, kihirdették, majd az azokat megszegőket megbüntették. Így fokról fokra működésbe lépett az egész rendszer: Magyarország keresztény, feudális, európai állam lett. István első törvénykönyve főleg az egyházi tulajdon sérthetetlenségét, a földesúri jogok kötelező elfogadását, az új birtok- és közigazgatási rendszer felállítását illetve az erőszakos cselekedetek megakadályozását, büntetését rögzítette. Azaz biztonságot teremtett és az új rend alapjait is lerakta. A második törvénykönyv részletesebben is leírta az egyházi szabályokat: a 10 falunkénti templom építéséket, a 10-ed szedést, a kötelező misékre járást, és újra megerősítette a tulajdon szentségét az erőszakos cselekedetek megbüntetését.

Az új törvények nyomán kialakult a királyi udvar adminisztratív rendszere, Székesfehérvár királyi székhellyé nyilvánítása, a pénzverés bevezetése (ezüst dénár, lásd képünket) és az új adórendszer kialakítása. A bonyolult és szerteágazó folyamatnak István után is folytatódnia kellet, ám nagy kérdés volt, hogy valóban lesz e aki tovább vigye hazánkat a megkezdett úton? István fia, Imre herceg fiatalon meghalt és a király nem tudta, hogy apja testvérének, Mihálynak leszármazottai (Vazul és fiai) kellően elkötelezettek e az ügyért? Végül utódául nővérének fiát Orseolo Pétert választotta, mert személyében legalább a kereszténység megtartására garanciát látott.

ezust_denar.jpg

Ezüst dénár. Lancea Regis = a király lándzsája

Istvánt 1083 augusztus 20-án avatta szentté az egyház, ami egyben egy áldozatos életút megjutalmazásának is felfogható. Bár saját korában viszály, ellenségeskedés, gyakran gyűlölet övezte amiért kitartott az apja által megkezdett folyamat végvitele mellett, valójában a későbbi korok megértették tetteinek jelentőségét. Ma, augusztus 20-án Szent István királyunkra, áldozatos életútjára és a szuverén, európai magyar állam neki köszönhető megszületésére emlékezünk. 

Záró gondolat Kiss László professzortól: "Aki azt hiszi, hogy a középkori keresztény Európa kellős közepén megmaradhatott volna egy pogány Magyarország, az annyira végtelenül naiv és tájékozatlan a történelmet illetően, hogy arra nincsenek szavak." 

Harmat Árpád Péter

Facebook oldalunk

2016.08.20.10:58

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelemtanulas.blog.hu/api/trackback/id/tr1310595952

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dr. Nagy László 2016.08.20. 13:41:04

Általában kevés hangsúlyt kap a quedinburgi gyűlés jelentősége, amit viszont ez a poszt kiemel. Géza követei OTT és AKKOR tették le a jövő alapjait, 973-ban!

Control. 2016.08.20. 16:26:32

@Dr. Nagy László: Az államalapítás fogalomkörét illetően is nagyon sok a a zavar az emberekben, különösen a fiatalokban! Vannak, akik az avarok, hunok, vagy éppen Árpád-vezér által teremtett rendszereket is "államnak" nevezik! Vagyis nincsenek tisztában az államnak, mint politikai-gazdasági-kulturális képződménynek a jellemzőivel. Azzal, hogy csak az struktúra tekinthető államnak, amelyiknek van központi irányítása, egyezményes határrendszere, közigazgatása, jogrendje, nemzetközi elismertsége, egységes kultúrája, hagyományrendszere, jól felépített, hierarchikus vezetése, központilag döntéseket hozó testülete, szuverenitása, egységesen létrehozott hadserege.

Harmat Árpád Péter · http://tortenelemcikkek.hu/ 2016.08.20. 16:28:51

@Kovács doki: ezzel csak egyetérteni tudok. Bár a tanároknak óriási a felelőssége abban, hogy úgymond "rendbe tegyék" ezeket a fogalmi köröket!

Arte Peritus 2016.08.20. 16:34:30

@Kovács doki: ... annyiban kiegészíteném, hogy az "állami lét" fontos feltétele még a hatalmi ágak - törvényhozás, végrehajtó hatalom, igazságszolgáltatás - megléte és valamiféle központi elosztórendszer kialakítása is, mely beszedi (adóztatja) majd visszaosztja és közös célokba fekteti a javakat. A Szent István féle Magyar Királyságban mindez kialakításra került: vagyis létezett törvényhozás, volt végrehajtó hatalom, volt igazságszolgáltatás és működött az adórendszer is! EZÉRT volt az már állam, és EZÉRT nem tekinthető államnak, a honfoglaláskori, partikuláris rend.

Master. 2016.08.20. 16:37:45

Nagyon színvonalas poszt!!! Elismerésem! Alapos, precíz és felkelti (illetve fenntartja) az érdeklődést! Gratula!

Scriptor_ 2016.08.21. 00:56:06

Szent István történelmi szerepét illetően egyre gyakrabban hozzák fel (főleg bizonyos kurucinfón "nevelkedett" körök), hogy valójában "magyarellenes" módon tönkretette a magyarság ősi hagyományrendszerét és megsemmisítette régi identitásunk írott anyagait!

Azonban akik ezt harsogják nem nagyon ismerik a történelmet. István végigvitt egy folyamatot, mellyel szemben akkoriban ezrével tiltakoztak, de amellyel MEGMENTETTE a magyar népet a teljes kipusztulástól. Attól a sorstól, ami a "tisztelt" szélsőjobbos urak által annyira kedvelt szkítákat, hunokat, avarokat is utolérte. Mert hol is vannak ma ezek a népek? Sehol. Kihaltak, beolvadtak, maradványaiknak nincs hazája, nincs állama. EZÉRT kellett nekünk egy Szent István, aki mindezt nem hagyta! Pontosan olyan volt mint a legfájdalmasabb injekció egy betegségre, amit a fájdalom dacára meggyógyít.

Ami az állítólagos ősi iratok István által elrendelt megsemmisítését illeti. Nagyon elterjedt mítosz ez bizonyos körökben és persze marha kényelmes is, hiszen nincs bizonyíték rá, mert ugyebár az is eltűnt! Naná. Persze István bizonyos rendelkezéseit emlegetik, melyek valóban elrendelték az új vallás felvételével párhuzamosan a régi hitvilág gyakorlásának beszüntetését. De arról, hogy ennek során egy baromi gazdag ősmagyar iratanyagot is eltüzeltek volna, az égvilágon semmi bizonyíték nincs. Vagy aki tud ilyet, anak várom levelét szeretettel.

István történelmi szerepe elvitathatatlan. ERRE kell(ene) emlékeznünk a mai napon. Augusztus 20-án.

paráznabillegető 2016.08.21. 10:08:02

"...be kell szüntetnünk kalandozásainkat, az Európát zaklató fegyveres portyázásokat, különben a kontinens keresztény hatalmai előbb-utóbb összefogva tiporják majd el népünket..."
hát, az úgynevezett kalandozások akkor már majd két generáció óta be voltak fejezve jól, augsburg 955, ugye. másrészt szinte akármilyen külföldi forrást ha olvasol, akkor a magyarok mint zsoldosok szerepelnek benne... ni, augsburghoz is, mint a lotaringia herceg szövetségese érkeztek, hát ez meg hogy?
bah.

ahogy én istvánt látom: a nyerő csapatra tett, és erős szövetségesei révén ő lett a király. a többi már csak utólagos fényezés.

Történelem blog · http://tortenelemtanulas.blog.hu/ 2016.08.21. 10:11:50

@paráznabillegető: Fel kellene frissítened történelem ismereteidet, ugyanis 955-ben NEM értek véget a kalandozások.

Trákia, Tesszaloniki és Konstantinápoly gazdag városainak kifosztása céljából tovább folytak még vagy 15 évig! Ám 970-ben a trákiai Arkadiopolisz (Lüle Burgasz, ma Törökország) mellett bekövetkezett vereségünk után a dél-keleti irányú kalandozásaink is befejeződtek. Az Az arkadiopoliszi csatában a magyarok valójában I. Szvjatoszlav kijevi fejedelem segédhadai voltak csupán, és egy egyesült orosz-bolgár-magyar haderő részeként támadtak a Bizánci Birodalomra.

A másik: 970 után NEM harcoltuk zsoldosként. Géza véget vetett ennek a korszaknak.

Ursus Arctus 2016.08.21. 10:32:41

Teljesen érthetetlen számomra a sokaknál hallható Szent István ellenesség! Többnyire a szélsőjobbos fiatalokhoz köthető, akiknek beadták, hogy István "szemét módon" elbánt az ősi magyar szokásokkal és az ősi hagyományokat gyakorló magyarokkal. Azt már nem persze nem magyarázták el nekik, hogy ugyanezek az ősi hit-gyakorló kiváló magyarok mind egy szálig elpusztultak volna, ha István nem köt békét Európával és nem veszi át a kontinens vallását a kereszténységet.

A másik ellentmondás ezekben az emberekben, hogy miközben kereszténynek vallják magukat és Európának a muszlimoktól való megmentéséért handabandáznak, a kereszténységet bevezető Szent Istvánt támadják. Azt a magyar uralkodót, aki kereszténnyé tette a magyarságot. Ezt az ellentmondás hogyan oldja fel vajon a kurucinfón szocializálódott fiatalok "okos" tábora?

Történelem blog · http://tortenelemtanulas.blog.hu/ 2016.08.21. 10:47:21

Kedves E. Katolnai!

1.Nem IV. Henrik, hanem II. Henrik (elírás volt, amit már javítottunk) de bajor herceg volt.

2.A magyarság igenis sztyeppei kultúrát képviselt , nem mag és gyümölcstermesztőt. (Ezen jót mosolyogtunk, mármint a gyümölcskertész ősmagyarokon.)

3.Komolyan írta, hogy a magyarok évezredek óta éltek Európában? Vagyis minimum Krisztus kora óta? Augustus császár idejében itt éltek volna őseink? Mégis HOL??? Mégis milyen írás igazolná ezt? Hol a csudában olvasott ilyesmit?

3.Bulcsú hadjárata is ugyanolyan kalandozás volt, mint a többi, 907 és 970 közti vállalkozás. Még ha önnek különösen szimpatikusak is Bulcsú haditettei.

4.A keresztény Európa mint biztosan tudja, több keresztes hadjáratot indított NEM keresztény, pogány népek ellen. Ez tehát távolról sem hülyeség, ahogy intelligensen állította. A magyarság is erre a sorsra jutott volna, ha nem tér át.

5.Azt hogy mely európai nemzet rendelkezett volna elég erővel megtámadásunkhoz, nem nehéz kitalálni. Talán azért azzal tisztában van, hogy a magyarság soha nem volt nagy nemzet, nem rendelkezett méretes haderővel. Így például a némnet-Római Birodalom csapásainak sem tudott volna túl sokáig ellenállni.

6.Hogy a magyar vitézek hősiessége akkora nagy ltt volna egy egész kontinenst is legyőzhetett volna, nem kommentáljuk. Mesekönyvekkel nem foglalkozunk!

os2_fan 2016.08.21. 11:20:41

Valaki segítsen megérteni, hogyan illeszkedik a képbe az a sok honfoglalás-kori lelet, amelyeken keresztény szimbólumok találhatók? Jelenleg is fut ilyen kiállítás (Szent Márton és Pannónia), amin erre utaló tárgyakat is meg lehet tekinteni.
Úgy tűnik, nem csak az idevándorló magyar törzsek, hanem a Pannónia területén élő népek is ismerték a kereszténységet. Miért kellett erőszakosan megtéríteni azokat a népeket, akik egyébként kereszténységre utaló leletanyagokat hagytak örökül. Pl. nagyszentmiklósi kincs, szántódi avar kori temető, karoling kori zalavári apátság, fenékpusztai háromhajós bazilika. Nem beszélve az 5. századi Seuso lelet vadásztáljáról, amin Krisztus monogram is látható.
Oké, hogy nem volt egységesen intézményesített keresztény szervezet ezen a területen, de a jelek arra utalnak, hogy az idevándorló magyarok és az itt élő népek is ismerték a kereszténységet. Tehát miért volt szükség brutális törvényekre a kereszténység elterjesztése érdekében?

Dr. Nagy László 2016.08.21. 11:25:17

@os2_fan: Annyiban helyes felvetése, hogy a honfoglalás előtt valóban éltek keresztény vallású közösségek a Kárpát-medencében. Pannónia is jelentős részben krisztianizálódott a római időkben, ahogyan az egész Római Birodalom is a milánói edictum utántól jórészt kereszténnyé vált.

DE

Az ide érkező sztyeppei népek többsége már nem volt keresztény, ahogyan az ide települő magyarság sem volt az! MIATTUK, a többség miatt volt szükség a részben erőszakos térítésekre. Tegyük hozzá: erősen túlzó az erőszak túlmisztifikálása. Nagyon sokan maguktól választották a kereszténységet, és önként, saját döntésükből váltak keresztényekké. Ilyen volt Bulcsú vezérünk is.

Feri nagyapa 2016.08.21. 18:40:47

Emlékeim szerint a quedlinburgi gyűlésen a környező népek vezetői vettek részt, gyakorlatilag mindenki hűbéres volt, kivéve a magyarokat, akik 12 előkelővel, de nem a fejedelmükkel jelentek meg és nem is voltak hűbéresei a birodalomnak.

Véleményem szerint magyar állam ekkor már létezett, hiszen nagyjából kialakult a területe, volt közigazgatása (a megyerendszer a X. században kezdett kialakulni), volt bíráskodás (harka), volt erős hadsereg. Ez utóbbit nem akarom túlmisztifikálni, de azért a birodalomnak csak volt vele a baja, ha ellene fordult (pl. pozsonyi [?] csata). Természetesen az államszervezet további kiépítése, egységesítése - ha úgy tetszik: modernizálása - István érdeme.

A kereszténység ismert volt, terjedt, sokan viseltek keresztet a nyakukban. Az Istvánnak tulajdonított törvény, amely a rovásemlékek megsemmisítését írta elő, pedig egyszerű - és felettébb gyenge - hamisítvány. Koppány keleti rítus szerint keresztelkedett, de Ajtony - ha nem tévedek - nyugati szerint. Hogy ezek mennyire fakadtak meggyőződésből vagy jól felfogott politikai érdekből, azt nem tudom, de abból a szempontból, hogy a kereszténység fokozatosan terjedt, nem is érdekes. Erdélyben létezett - igaz keleti - püspökség már a X. században is. (Tudom, a szkizma 1054-ben volt.)

István törvénykezésével, pénzveretésével, püspökségek és további vármegyék kialakításával kétségtelenül az egyik legjelentősebb uralkodója a magyar történelemnek, aki amellett, hogy a nyugati rendszerbe igyekezett betagolni a magyar államot, a magyarságra jellemző értékek, szokások megtartására is törekedett.

Feri nagyapa 2016.08.21. 18:40:59

1083-ban nem a hivatalos szentté avatás volt, ugyanis erre a pápának lett volna lehetősége, de az ő tudtával és hozzájárulásával emelték István ereklyéit oltárra, ami abban az időben egyenértékű volt a szentté avatással.

Feri nagyapa 2016.08.21. 18:41:47

Bocs, Ajtony is keleti rítus szerint keresztelkedett.

A primogenitura jó eséllyel évszázados elv volt a fejedelmi tisztség öröklődésében, így ez nem nyugati átvétel, hanem tradíció a magyarság esetében.

A forráskritika igen csak fontos a történelemtudományban, de ne gondoljuk, hogy minden hülyeség, amit leírtak. Pláne ahhoz képest, hogy egyesek ezer évvel később próbálnak találgatni...

ka_TARZI_s 2016.08.21. 21:04:13

Én úgy olvastam, hogy a Vereckénél bejövő magyarok (főleg a köznép) harmada-negyede már keresztény lehetett, hisz vélhetően már a Magna Hungáriában találkoztak keresztény térítőkkel (pl. örményekkel vagy grúzokkal). Ne feledjük, a Kaukázusban jött létre először keresztény állam.

Ezek után Levédiában majd az Etelközben nyilvánvalóan még erősebbé vélt a keresztény hatás.

Persze akikkel találkoztak jellemzően nem római, hanem bizánci vagy esetleg valamilyen őskeresztény rítusú keresztények voltak.

Dr. Nagy László 2016.08.21. 21:10:40

@ka_TARZI_s: Nem tudunk olyan konkrét esetről, melyben a honfoglalás előtt nomadizáló magyar törzseket európai hittérítők sikeresen (pláne tömegesen) térítették volna keresztény hitre. Nem valószínű ilyen eset. Így azt gondolom elenyésző lehetett István korában a keresztények aránya. Ugyanakkor Szent István időszakában az áttérők jelentős része teljesen önként választotta a kereszténységet. A nagy erőszakosság erősen el van túlozva. Egyszerűen megismerték az új vallást és fokozatosan egyre magasabb számban választották!

Aldou Raine 2016.08.21. 23:34:13

Objektív poszt! Nekem tetszett!

01234567 2016.08.21. 23:34:36

Akkor a pozsonyi csata nem is volt? :) A történelmet évezredek óta hamisítják. Ez tény. Ki tudja ki, mit, miért és hogyan tett ezer éve? Elméletek vannak. pl. idegenben nevelt idegen szívű áruló királyról,tömegesen leölt sámánokról, erőszakkal félrabszolgai jobbágy sorba kényszerített szabad emberek százezreiről, kíméletlen vallásüldözésről, idegen zsoldosok, itt urasággá váló gyakorlatilag senki külföldi kalandorok, idegen sokak számára érthetetlen, elfogadhatatlan ideológiát terjesztő vallási zsoldosok tömeges betelepítéséről. Igen, meg van elmélet szent királyról, népét okosan, jövőbe látóan a helyes egyetlen útra vezetőről, aki leküzdte a haza romlását akaró maradi lázadókat, kultúrát, oktatást, hitet adott és államot a magyarnak...Azt mondom óvatosan a történelemmel, olyan mint a háború végén a győztes igazsága.

Történelem blog · http://tortenelemtanulas.blog.hu/ 2016.08.21. 23:36:20

@01234567: A pozsonyi csata óriási diadal volt történelmünkben. Blogunk külön posztolt szentelt bemutatásának. Itt olvasható:
tortenelemtanulas.blog.hu/2014/07/04/ma_van_tortenelmunk_legelso_nagy_diadalanak_pozsonyi_csatanak_evforduloja

Feri nagyapa 2016.08.22. 15:39:12

Csak azért tettem a pozsonyi csatához kérdőjelet, mert van olyan elképzelés, ami máshová - Ennsburg - helyezi a csatát. Nem tudom, hogy pl. régészeti leletek kerültek-e elő. Feltételezem, hogy egy jelentős összecsapás után azért csak maradt ez, az a csatatéren, majd került esetleg a földbe.

Harmat Árpád Péter · http://tortenelemcikkek.hu/ 2016.08.22. 15:45:51

@Feri nagyapa: ez egy nagyon jó felvetés, ugyanis a régészeti leletek terén nem áll túl fényesen a történettudomány. Úgyhogy a csata pontos helyszíne valóban nem tisztázott. Egyébként szintén problémás a mohácsi csata helyszínének meghatározása is, ugyanis máig nincsenek meg a csatában elesett ezrek maradványai.

Mohácson 2009-ben alaposabb kutatásokat végeztek, hogy a csata pontos helyét megtalálják. Ennek során magnetométeres méréseket végeztek (ásatások nem zajlottak). Több érdekes lelet bukkant elő, melyek a csata helyére utalnak: érmék, lószerszám darabok, nyílhegyek, ólomlövedékek, ruhakapcsok. Érdekesség, hogy a források szerint 10 ezer feletti halottszámot alátámasztó tömegsírok a mai napig nem kerültek elő. A 60-as és 70-s években néhány száz fős tömegsírokat kiástak ugyan, de ezen a téren a nagy áttörés még hátravan. (A megtalált áldozatok valószínűleg a csata után kivégzett magyar foglyok maradványai.) Később 2011-ben a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete végzett leletgyűjtéseket és talajradaros vizsgálatokat.

Akárhogyan is nézzük, a csaták helyszíneinek pontos meghatározásai akár a pozsonyi, akár a mohácsi csatát nézzük a mai napig nem megnyugtató módon tisztázottak

01234567 2016.08.22. 22:24:23

@Történelem blog: Ez mind rendben. Csak azért említettem, mert adalék a történelemtudományról hogy én például negyven elmúltam mikor először hallottam róla. Annak ellenére fiatalabb koromban szinte történelem búvár voltam, és most is nyitott vagyok mindenre ami történelmi témájú, csak jóval szkeptikusabban. Millió ilyen példám volna.

Bicepsz Elek77 2016.08.28. 22:27:59

@Lector Oris:
Elnezest de ez ugyanolyan hulyeseg, minthogy pl. "A gorog demokraciat nem tekintjuk mai ertelemben demokracianak mert a nok, rabszolgak stb. nem szavazhattak!!"
Az allamnal csak arrol van szo: egy elkulonult intezmenyrendszer, ami szigoru eloirasok szabalyoznak, es tovabb mukodik xy kiraly halala eseten is!! Persze a legfontosabb feladatok: orszagvedelem(kemek, futarok, hadsereg stb fizetese, varak fenntartada), diplomacia, belso rend fenntartasa, adoszedes, a birsakodas(ekkor meg nem kulonilt el csak ugye tul sok idot vett volna igenybe, ezert kulonitettrk el gyorsan kiveve a "legfelso birosago"(=kiraly vagy kitalyi tanacs).

Bicepsz Elek77 2016.08.28. 22:28:23

@Feri nagyapa:

A XI. századi reformpápaság a pápaiilletékesség körébe vonta a legfontosabb egyházi döntéseket, így - többek között - a szentté avatást is. Ebből a korból a kanonizáció első írásos említése. (Véglegesen azonban a IV. lateráni zsinattette pápai privilégiummá a szentté avatást, 1215-ben.) "

Elotte sok "helyi szent" volt. pl. Clodvid(I Lajos) holott objo sok rokonat siman megolette..

Arte Peritus 2016.08.28. 22:34:01

@Bicepsz Elek77: Elnézést, de nem hülyeség. Lehet, hogy újat mondok, de az athéni demokrácia valóban nem volt a mai értelemben demokrácia. Ez tény. A középiskolában is úgy tanítjuk, hogy "korlátozott demokrácia". Hogyan is lehetne valódi demokrácia egy olyan rendszer, mely alkalmazza a rabszolgaság intézményét és diszkriminálja például a nőket.

Az "állam" mint politikai-gazdasági meghatározás meglehetősen jól definiálható fogalom, és konkrét feltételrendszerhez köthető. Ha hülyeségnek találod, ha nem.

Harmat Árpád Péter · http://tortenelemcikkek.hu/ 2016.08.28. 22:50:30

@Történelem blog: Nem vagyok ebben biztos. Sőt. Anonymus nevezi őt Gyula vezérnek (és később Hóman Bálint is), de Győrffy György szerint István király valójában saját nagybátyja ellen viselt hadat 1003-ban. Nagybátyját Prokujnak hívták. Az illető 100 évvel a honfoglalás után még viselte a gyula tisztséget. Ez a méltóság akkoriban afféle határvédő fővezér volt és Erdélyben töltötte be feladatait. Ebből a kiemelt "beosztásból" lett később az erdélyi vajda tisztség (vagy méltóság)!

kolomparlole1114 2019.02.08. 14:23:24

@os2_fan: Mint a Római Birodalom része, Pannónia 8-900 éve ismerte a kereszténységet mire idejöttünk. Jóhogy vannak ilyen leletek, főleg miután Constantine államvallássá tette. Hírből a magyarok is ismerték valszeg, csak nem gyakorolták. Mi is ismerjük a buddhizmust, meg az iszlámot, mégse hagyunk magunk után ilyen leleteket.
süti beállítások módosítása