A Barbarossa hadművelet megindulásának 75. évfordulóján érdemes számba venni mindazokat a körülményeket, melyek alapjaiban határozták meg a német hadsereg kudarcait 1941 második felében. A 15 legfontosabb és legérdekesebb tényezőt Anthony Beevor (1946 - ), angol hadtörténész vette sorba. Anthony Beevor a Londoni Egyetem professzora, a korszak nemzetközileg elismert szakértője illetve kutatója, számtalan színvonalas könyv és publikáció szerzője. A kitűnő történész a BBC Historynak adott interjújában beszélt a náci Németország vereségének 15 legfőbb okáról.
- A professzor az egyik leglényegesebb körülménynek azt a tényt tekinti, hogy Adolf Hitler fejében már 1918-ban megfordult a Szovjetunió lerohanásának terve. A Führer már az első világháború végén gondolt arra, hogy a későbbiekben egyre erősebbé váló Német Birodalomnak egyszer majd el kell foglalnia a szerinte alsóbbrendű orosz nép által birtokolt Kelet-európai területeket. Persze a Führer 1918-ban még csupán egy egyszerű, leszerelt káplár volt, nem tudhatta, hogy 23 évvel később ő maga lesz az, aki megpróbálja majd beteljesíteni ezt a német "vágyat".
- A Szovjetunió elleni német támadás legfőképpen két okból volt eldöntött tény: egyrészt, mert Hitler gyűlölte a bolsevizmust, másrészt pedig meg a birodalom éléskamrájának akarta Ukrajnát.
- Hitler biztosra vette, hogy térdre tudja kényszeríteni Nyugat-Európát és ennek bekövetkezése utánra tervezte a Szovjetunió megtámadását. A konkrét hadműveleti tervek 1940 decemberétől készültek.
- Sztálin időnyerés miatt kötötte meg 1939 augusztusában a Molotov-Ribbentrop paktumot, mert éppen ekkor zajlottak tisztogatásai a hadsereg vezetésében.
- A Barbarossa hadműveletet túl későn indították meg. Ennek oka pedig az időjárás volt, mely túl sok csapadékot hozott 1940 végén és 1941 elején. A sok eső miatt a keleti határok repterei a felázott talajon nem tudták fogadni a nagy német szállítógépeket, melyek az invázió előkészítésében voltak fontosak.
- Hamis az a feltételezés, hogy Sztálin 1941 tavaszán már a németek elleni támadásra készült volna, csak éppen Hitler megelőzte őt. Egy bizonyíték: a támadáshoz elengedhetetlen szovjet szállítóeszközök (pl. traktorok, melyek a tüzérség vontatóeszközei voltak) szétszórva dolgoztak a földeken a mezőgazdaságot segítve. Semmi jele nem volt hadrendbe állításuknak.
- Sztálin figyelmen kívül hagyta a német támadást előre jelző angol figyelmeztetéseket, mert nem bízott a britekben. Pedig az angolok időben szóltak.
- A Barbarossa terv sikeres esetén Hitler úgy tervezte, hogy "csak" az Arhangelszk-Asztrahán vonalig (AA line) hódítja meg a Szovjetuniót és nem küldi tovább a német csapatokat, az ázsiai részek megszerzésére. A Führer arra készült, hogy a megszerzett orosz területeken német telepeseknek adományoz majd földeket, a szovjet nagyvárosok lakosságát pedig éhhalálra ítéli. A modern rabszolgatartó államban mindent a felsőbbrendű árja német nagyurak birtokoltak volna, mire a helyi orosz lakosság egy része éhenpusztul. Nagyjából 35 millió szovjet halálával kalkuláltak a németek.
- Hitlert mindig foglalkoztatta a történelem, így a Barbarossa terv kivitelezése előtt is tanulmányozta a korábban Oroszország elleni hódító kísérleteket. Főleg Napóleon 1812-es orosz hadjárata volt rá nagy hatással. Kifejezetten Napóleon kudarcának megismétlődésétől félve döntötte el például, hogy Moszkva mindenáron való megszerzése helyett Leningrád elfoglalását az orosz főváros ostromával egyszerre kell véghezvinni.
- Sztálin a Barbarossa hadművelet fél éve alatt szinte mindvégig mereven tiltotta a szovjet katonák visszavonulását. Ez az értelmetlen parancs több százezer orosz katonát ítélt halálra, (főleg Ukrajnában, a Kijev környéki bekerítésekben) akik egy rugalmasabb hadvezetés mellett megmenthetőek lettek volna. Egyedül a Moszkva alá hátráló katonái esetén tett kivételt. Ennek volt köszönhető, hogy a szovjet főváros egyáltalán megmenekülhetett.
- Az 1941 decemeberére bekövetkező szovjet győzelmekben jelentős szerepe volt az 1941 végén szokatlanul kemény télnek, a többször -40 fokos hidegeknek és a hónak. A német géppuskák rendre befagytak, a keskeny lánctalpas német harckocsik pedig elakadtak a hóban.
- Hitler elszalasztott egy komoly lehetőséget arra vonatkozóan, hogy kiegyenlítse a szovjetek létszámfölényét. Ha az oroszokkal alapjaiban ellenséges ukránokat ugyanis megnyeri magának, és némi automómiát ígér nekik, majd felhasználja őket az oroszok ellen, akkor egy közel 1 milliós ukrán sereget kaphatott volna. Ám Hitler mindenfajta szláv népet lenézett és eleve kizárta a velük való mindennemű együttműködést. (Megjegyzendő: azért hozzájuk átállt ukránokat nagy számban használtak különböző alantas feladatokra.)
- Ugyancsak nagy kihagyott lehetőség volt Hitler szempontjából a Japánnal való közös támadás a Szovjetunió ellen. Ám a japánok elzárkóztak ez elől, mert 1939 augusztusában, Mongólia területén a halhin-goli csatában vesztettek a szovjet-mongol erőktől és újabb kísérletre már nem vállalkoztak. A német-japán együttműködés egyébként is nagyon csekély volt. (A japánok még a Pearl Harbori támadásról sem értesítették a Führert.)
- Hitler a legnagyobb hibáját akkor követte el, amikor megindította a Szovjetunió elleni támadását. Ugyanis ha kivár inkább és a Nyugat-Európa megszerzésével együtt járó gazdasági fellendülést haderejére fordította volna egy sokkal erősebb és ütőképesebb hadsereget tudott volna kiállítani. Ez az új hatalmas sereg később már nagyobb eséllyel tudott volna szembeszállni Sztálin államával.
- A német Wehrmacht veszteségeinek 80% -át a keleti fronton szenvedte el és csak 20% jutott a többi frontra. Gyakorlatilag elmondható, hogy a német hadsereg gerincét a Szovjetunió elleni háború törte meg.