Történelem blog

Az ország egyik legszebb városának napja, Szeged rövid története [70.]

2016. május 21. - Harmat Árpád Péter

szeged_cimere.jpgMájus 21. Szeged napja, ugyanis 297 évvel ezelőtt (1719-ben) III. Károly Habsburg uralkodó ezen a napon nyilvánította a települést szabad királyi várossá és ekkor született meg címere is a fél sassal és a Tiszát illetve Marost jelképező ferde ezüstsávokkal. Szeged ma az ország harmadik legnépesebb városa (163 ezer lakossal), az Alföld kulturális központja, a szegedi halászlé, a szabadtéri játékok, a szegedi dóm, a napfény és a szegedi paprika „hazája”, ahol Juhász Gyula, Rózsa Sándor, Dankó Pista és Janikovszky Éva is született, ahol Szent-Györgyi Albert is alkotott és ahol az óta az ország egyik legrangosabb egyeteme működik (SZTE).

1849 –ben Szeged volt a forradalmi kormány utolsó székhelye és Szegedről indult el Horthy Miklós politikai „karrierje” is. Szeged az egyik legcsodálatosabb magyar település, mely a Tisza partján elnyújtózva művészek tucatjait ihlette meg szépségével.

szeged.jpg

A Tisza fővárosát már az ókori rómaiak is lakott településként emlegették, mégpedig Partiscum néven. Később Ciggedin városaként bukkant fel újra, Árpád-kori forrásokban. III. Béla idején, 1183-ban már egy folyami hajózásról szóló oklevélben is találkozhatunk Szeged nevével. A város a középkorban az Erdélyből érkező, Maroson felbukkanó só-szállító hajók fontos kikötőjeként indult gyarapodásnak. A tatárjárás nem rombolta földig a települést, így 1246-ban IV. Béla városi rangra emelte. Az Anjouk idején Szeged a délvidék legfontosabb stratégiai pontja lett, majd II. Ulászló 1498-ban mind a 6 ezer lakójával együtt szabad királyi várossá nyilvánította.

szegedi_dom.jpgA török időket viszonylag szerencsésen vészelte át a napfény városa: 1542 és 1686 közt szultáni birtok volt. A XVIII. század viszont nem hozott szerencsét a szegedieknek: egykoron nyüzsgő és fontos városukat a bécsi udvar nem ismerte el szabad királyi városként. Járványok (1708 – pestis) és árvizek (1712) pusztították. Végül az 1719 –es esztendő fordulatot hozott: III. Károly császár május 21-én szabadalomlevelet és saját címert adott Szegednek (sőt egy ideig a csanádi egyházmegye központja is lehetett) Az 1700-as évek során a rendszeres tűzvészek és áradások miatt lassan fejlődött a város. Komolyabb változást csak a reformkor hozott (1830-1848): ekkor kövezett utak, kaszinó és takarékpénztár létesült a városban. A szabadságharcban Szeged kulcsfontosságú szerepet töltött be: innen indultak hadba a szegedi legények a szerbek ellen (szenttamási harcok) itt ülésezett utoljára a magyar forradalmi kormány és itt zajlott a szabadságharc egyik legjelentősebb csatája is (1849 augusztus 5-én, Szőregnél)

A kiegyezést megelőző időszakban Szeged újra fejlődésnek indult: 1854-ben elérte a várost az országos vasúthálózat, vízvezeték rendszer létesült és megalakult a Pick Szalámigyár elődje (Pick Márk boltja). A népesség a kiegyezés korára (1867) elérte a 70 ezer főt.

tisza_lajos.jpgAz 1879-es nagy szegedi árvíz azonban hatalmas érvágást jelentett: a házak 90% -a tönkrement, 165 –en meghaltak, a település romokban hevert. Ferenc József császár ekkor személyesen utasította a bécsi és budai vezetőket Szeged újjáépítésére. A kormányzat Tisza Lajost - Tisza Kálmán miniszterelnök öccsét - küldte kormánybiztosként Szegedre a négy évig tartó újjáépítés megszervezésére. A biztos jó munkát végzett: Szeged újjáépült, melyben az európai nagyvárosok is segítettek. A nagy összefogás tiszteletére Szegeden a nagykörút egyes szakaszait a kontinens fővárosairól, a kiskörutat pedig Tisza Lajosról nevezték el. A kormányfő öccse egyébként az elvégzett áldozatos munkáért grófi rangot kapott, amit Tisza Kálmán fia „örökölt” meg, gróf Tisza István. Később 1903 és 1905 közt, majd az első világháború idején (1913-1917) ő is az ország miniszterelnöke lett.

Az első világháborút követően Szegedre francia antant csapatok vonultak be, így itt nem érvényesült a tanácsköztársaság diktatúrája. Ez az oka annak is, hogy Szegeden alakulhattak meg az első jelentős ellenforradalmi szervezetek (Károlyi Gyula ellenkormánya) és itt hirdethette meg Horthy Miklós tengernagy nemzeti hadseregének megalakulását

horthy_szegeden.jpg

Horthy, Klebelsberg Kuno és Gömbös Szegeden (1929)

Az úgynevezett „szegedi gondolat” megszületése a későbbi évtizedek szempontjából nagy jelentőséggel bírt, hiszen a Horthy köré gyűlt nemzeti és szélsőjobbos vezetők (pl. Gömbös Gyula) gyakorlatilag itt fogalmazták meg a későbbi Horthy-korszak öt alapelvét: revízió (Trianon revideálása), keresztényi vallásosság, nacionalizmus, tekintélyuralom, antikommunizmus - antiliberalizmus (melyekhez egyébként antiszemitizmus is társult). A Horthy-kor alatt Szeged tovább fejlődött: 1921 –ben ide költözhetett a kolozsvári egyetem, majd egyházmegyei székhely lett (Csanád megye), és 1913 illetve 1930 közt megépült a híres Fogadalmi templom (a szegedi dóm) is, hazánk egyik legnagyobb bazilikája. (Tornyai 81 méter magasak). A híres templom mellett 1931 óta rendezik meg a nemzetközileg is jegyzett Szegedi Szabadtéri Játékokat.

szegeden_oroszok.jpg

Szovjet csapatok Szegeden, 1944 októberében (forrás: mek.oszk.hu)

A második világháború nagy veszteségeket hozott Szeged számára, hiszen közel 5 ezer ember esett áldozatául a harcoknak. (A város 3 ezer katonája esett el a Donnál.) A szovjetek 1944 október 11-én foglalták el a várost.

A szocializmus évtizedeiben Szeged megyeközpont lett (1962-ben), majd könnyűipari és élelmiszeripari központtá fejlődött. Rangos és színvonalas egyeteme, a közeli (algyői) kőolajmező és turisztikai értéke miatt, ma Budapest és Debrecen után a legjelentősebb magyar nagyváros.

szeged_utca.jpg

Szinte lehetetlen felsorolni Szeged nevezetességeit, látnivalóit, híres utcarészleteit és épületeit, néhányat azért megemlítenék: gyönyörű a város parkosított főtere, a Széchenyi tér, az 1805 -ben épült városháza (melynek különlegessége a "sóhajok hídja"), a Móra Ferenc Múzeum (a belvárosi híd lábánál), természetesen a Dóm (melyről a posztban bővebben is írtam).

szeged_tiszapart.jpgCsodálatos maga a Belváros is, a Kárász utca, a Klauzál tér, a szecessziós Reök palota, az 1902 -ben épült víztorony, a szintén 1902 -ben épült zsinagóga (mely egyébként hazánk második és a világ negyedik legnagyobb zsinagógája). Fontos nevezetesség a híres Szegedi Nemzeti Színház, illetve a Maty-éri evezős versenypálya (Olimpiai Központ) mely a világ egyik legjobb evezős létesítménye. Nem lehet kihagyni a nevezetességek közül a szegedi  Tiszapart - várkert területet sem, ahol fantasztikus sétákat tehet az ember az árnyas juharfák alatt. 

szeged_foter.jpg

Végül egy személyes gondolat: bár nem vagyok Szeged szülötte, de itt élek a közelében, itt jártam annak idején egyetemre, és itt született meg kisfiam is. Csodálatos, napfényes, történelemmel „átitatott” város, melyet minden év május 21 –én nagy örömmel köszöntünk.

Harmat Árpád Péter

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelemtanulas.blog.hu/api/trackback/id/tr128736786

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Arte Peritus 2016.05.22. 10:13:25

Szeged gyönyörű város. Nevezetességei: az 1902-ben épült víztorony, zsinagóga, Püspöki palota, Ferences templom, Dorozsmai szélmalom, Egyetemi füvészkert, csillagvizsgáló, vadaspark, Várkert és Huszár Mátyás Rakpart, Fogadalmi templom, Séchenyi tér, Dóm tér ... és még sok-sok épület, utca, városrészlet, szobor, műemlék.

Filmflash. 2016.05.22. 10:22:28

Jól összeszedett poszt, benne a város történetével és nevezetességeivel. Én még hozzátenném Szeged híres fürdőit, a Szegedi Nemzeti Színházat, a Somogyi Könyvtárat, és a világhírű ezevőspályát
süti beállítások módosítása