Épp 40 éve ért véget a vietnámi háború, mely egyes becslések szerint a világtörténelem harmadik legpusztítóbb háborúja volt. Az alkalomhoz 5 érdekes tény társítható:

Legújabb kori történelmünk során mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt 1848 március 15 megünneplése. Fontos volt, mert a magyar szívekben mindig magában hordozott egy sajátos szimbolikus jelentéstartalmat, a szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzését. Az ezen dátum által jelképezett korszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását, illetve azt, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk tehát erre a napra.

Volt egy Árpád-házi magyar király, II. Béla, akit alig hét éves korábban megvakíttattak. A gyermek egész életére elvesztette látását, ám a történelmi sors úgy hozta, hogy 16 évvel később, 23 évesen trónra kerülhetett. A fiatalember iszonyú bosszút állt megvakíttatóin: rögtön megkoronázása után 68 magyar főurat mészároltatott le. Mindazokat, akiknek szerepe vagy része lehetett megcsonkításában. (De még azokat is, akik csak tudtak a dologra, de nem tettek ellene semmit.) De hogyan is kezdődött az egész?

Az 1991-es első öböl-háború megértéséhez egészen 1979 februárjáig kell visszanyúlnunk. Ekkoriban győzött ugyanis Iránban az iszlám forradalom. Az ország új vezetője Ruhollah Khomeini (1902-1989) ajatollahként (síita jogtudós és vallási elöljáró) meghirdette a forradalom határokon átívelő kiterjesztését, amivel egyetemes szerepet szánt a síita Iránnak. (Az iszlám két legnagyobb ága a szunnita és síita irányzat, melyek közül az utóbbi a világ muszlimjainak csupán 10-15% -át alkotja, ám Iránban teljes többséget alkot.)

Az új esztendő első napjaiban sokan elgondolkodhatnak az idő relativitásán és azon, hogy vajon az óra mint időmérő szerkezet miért áll olyan közel hozzánk.

Sztálin a második világháborúban

A második világháború küszöbén Sztálin már nagyrészt leszámolt ellenségeivel, riválisaival. Zavart volt, gyanakvó, és nem talált senkit, akit tisztelt, vagy akinek a tanácsát elfogadta volna. A hazáján kívüli világot nem ismerte, azonban mélységesen  meg volt győződve arról, hogy a Szovjetuniónak vezető európai szerepre és a terjeszkedésre kell törekednie. Figyelme így az 1930-as évekre a külpolitika, és leginkább a Szovjetunió bővítése felé fordult. Legfőbb célként a baltikumi kisországok (Észtország, Lettország, Litvánia), Kelet-Finnország, Kelet-Lengyelország és Besszarábia megszerzését tűzte ki. Törekvései találkoztak Hitler terveivel, aki szintén a terjeszkedést fontolgatta.

A magyar történelem egyik fontos időszakában, az 1848/49-es szabadságharc során, épp decemberben zajlott egy jelentős csata, mégpedig Mór mellett, 1848 december 30 –án. Bár az ütközetet elvesztettük és az osztrák haderő így bevonulhatott Budapestre, néhány hónappal később, 1849 tavaszán a magyar seregek ellentámadása kiűzte hazánkból a császári csapatokat. A móri csatavesztésért vett revans nagy magyar sikert hozott.

A karácsony, az emberiség egyik legrégibb ünnepe, Jézus Krisztus születésének napja. A híres nikaiai zsinat óta, vagyis 325 -től kezdődően (már 1689 éve) december 25 az a dátum, mely "kijelöltetett" a második legnagyobb keresztény ünnep számára. (Az első a húsvét.) Ugyanakkor ... a karácsony az az ünnep, amikor mindannyian "kicsit bekattanunk".

Joszif Visszarionovics Sztálin, eredeti nevén: Ioszeb Dzsugasvili grúz és oszét felmenőkkel rendelkező kommunista vezetőként 30 évig uralta a Szovjetuniót, miközben a második világháború győzteseként a XX. század világtörténelmének legnagyobb hatalmú diktátora is volt. Sztálin közvetlen vagy közvetett parancsára legalább 20 millió (más becslések szerint még ennél is sokkal több) embert öltek meg szerte a Szovjetunióban.

A legtöbb ember számára Szibéria hallatán két dolog ugrik be: az iszonyú hideg, és a kényszermunka-táborok rendszere. Mindkettő igaz. Szibériában fekszik az a település, ahol az északi féltekén leghidegebbet mérték: -71 fokot (Ojmjakon városában, Jakutföldön, 1926 január 26 –án) és általában mindennapos a téli -40 fokos hideg. (Szibéria legnagyobb részén a téli középhőmérsékleti értékek többnyire -20 fok alatt vannak, míg Budapesten a januári átlaghőmérséklet: -1,6 fok.) Ami meg a kényszermunkát illeti: már a cári időkben, a 16. századtól telepítettek száműzötteket Szibériába, ahol sokkal később, Sztálin parancsára 1930 és 1955 között becslések szerint legalább 700-800 ezren raboskodtak, különböző kényszermunka-táborokban. Főleg a Jakutföldi Kolima vidékén. (Más források szerint több milliót is elért a Szibériába hurcoltak száma.) De nézzük meg alaposabban Szibériát: adottságait és történetét!

73 évvel ezelőtt, 1941 december 7 –én reggel 7 óra 55 perckor 183 japán repülőgép kezdte meg az Egyesült Államokhoz tartozó Hawaii szigetek legnagyobb városának Pearl Harbornak a bombázását. A hadüzenet nélküli, váratlan támadásban 2403 amerikai halt meg, és az USA hét fontos hadihajóját veszítette el. Másnap Amerika belépett a II. világháborúba! De milyen előzmények vezettek a katasztrófához és pontosan hogyan is történt minden?

A világtörténelem egyik legnagyobb alakja, Bonaparte Napóleon 210 évvel ezelőtt, ezen napon, 1804 december 2-án koronázta önmagát Franciaország császárává. Napóleon 16 esztendőn át vezette országát, és ebből 9 éven keresztül Európát is uralma alatt tartotta. Kivételes tehetségű katona, zseniális stratéga ám ugyanakkor magánéleti gondokkal küszködő esendő ember is volt. Érdemes megismerni élettörténetét.

Éppen most 810 éve annak, hogy I. Imre magyar király elhunyt. Imre 1196 és 1204 közt uralkodott, III. Béla és Chatillon Ágnes fiaként, és az Aranybullát kiadó II. András testvéreként. Az Árpád-házi királyok időszakának második felében, alig nyolc esztendőn keresztül ült a magyar trónon. Nevéhez köthető az Árpád-sávok megjelenése címerünkben.

Történelmünk egyik legkülönlegesebb életútját bejáró nagy alakja, eredetünk elszánt kutatója, és a tibeti nyelv nagy tudósa Kőrösi Csoma Sándor. Méltatlanul keveset foglalkozik vele a hazai történettudomány és a tankönyvekben is ritkán esik róla említés, pedig páratlan eredmények fűződnek nevéhez.

November 16. Horhty Miklós Budapestre történő 1919 –es bevonulásának évfordulója. Az említett nap jelentős változásokat hozott hazánk történelmébe. Új korszak kezdődött, mely egészen új berendezkedést, hatalmi struktúrát, külpolitikai orientációt és társadalmi viszonyokat teremtett hazánkban. Ez volt a „Horthy-korszak” mely egészen 1944 őszéig tartott. De hogyan is kezdődött az egész?