I. Az eszközök fejlődése

1.) Az őskor időszakát két részre bonthatjuk: paleolitikumra és neolitikumra. Az őskor korábbi szakasza az őskőkorszak (paleolitikum) volt, mely a Homo habilis megjelenésével vette kezdetét 2 millió éve (az első kőeszközök készítésével) és egészen Krisztus előtt 10.000 –ig tartott, a letelepedett életmód megjelenéséig). Az őskor második szakasza pedig az újkőkorszak (neolitikum), mely Kr.e. 10 000 –tól (az első csiszolt kőeszközök és fémek használatától) tartott Kr.e. 3000 –ig, az írás megjelenéséig.

2.)  A neolit forradalom Kr.e. 10 ezer körül a letelepedett életmódra való áttérést, és a földművelés illetve állattartás elterjedését jelentette. Korábban az ember halászott, vadászott, gyűjtögetett, ám később már maga állította elő a számára szükséges élelmet méghozzá saját háza környezetében, ahol növényt termesztett és állatokat tartott. Az állatok háziasítása Kr.e. 15 ezer évvel kezdődött, a kutya háziasításával és Kr.e. 4 ezerre a legfőbb haszonállatok domesztikációja meg is történt. (A juh, sertés és szarvasmarha háziasítása Kr.e. 8 ezerben zajlott, a lóé Kr.e. 4 ezer körül.)

II. A letelepedett életmód megjelenése

1.) A neolit forradalom és az emberiség továbbfejlődésének színtere a Közel-Kelet, Mezopotámia és Egyiptom volt. Ebben a térségben találta meg az emberiség a legjobb feltételeket, mint a háziasítható állatfajokat, vadon élő gabonafajtákat, és a megfelelő domborzati, éghajlati illetve vízviszonyokat.

2.) A növénytermesztés a gyűjtögetésből alakult ki, amikor az ember rájött arra, hogy a begyűjtött magok elszórva termést hoznak.

3.) A földműveléshez új eszközöket hoztak létre: ásóbotot és később a faekét

4.) A háziasítás során az állatokat először húsukért tartották és szaporították lakóhelyük mellett, később igénybe vették tejüket, prémjüket és idővel a földműveléshez igavonóként is használni kezdték őket.

III. A mesterségek megjelenése

1.) Az egyre hatékonyabb földművelés és állattartás révén már terményfelesleg is képződött, melyet tárolni kellett. Ez az igény hívta életre a fazekasság megjelenését. (Lábbal hajtott fazekaskorong feldatálása fontos mérföldkő volt.) Jelentős lépésnek tekinthető a textíliák megjelenése, vagyis a kenderből, juh gyapjúból készült ruhák elterjedése. A szövőszék révén pedig idővel fonalakból tudtak szövetet készíteni!

2.) Beindult a cserekereskedelem szerte a világon, mivel bizonyos termékek csak adott tájakon léteztek. Például a tengerparti települések hallal, az erdőségek lakói fával, a hegyvidékeken élők ásványokkal tudtak kereskedni. Megjelentek a vízi utak és így nagy mennyiségű árut is lehetett csere-berélni.

3.) Az emberiség történetében a tűzhasználat (1,4 millió éve) után a kerék használata jelentette az új fordulópontot. Körülbelül Kr.e. 3500 –ban már használtak az emberek szekereket (sumér ábrázolások bizonyítják), és így a kereskedelem valódi lendületet kaphatott!

IV. Népességrobbanás

1.) A letelepedett életmód, földművelés, állattartás miatt megnőtt az élelem mennyisége, kevesebb volt az alultáplált, beteges ember és kevesebben is haltak éhen. Ezen okokból megnőtt a népesség is.

2.) Állandó települések, falvak városok alakultak ki, legelőször a Termékeny-félhold nevű mezopotámiai területen (sumér városállamok). Az első házak még vesszőből, nádból, vályogból készültek, a falakat félig a földbe süllyesztették. A kőházak a későbbiekben terjedtek el.

V.A hiedelemvilág

A vadászó, gyűjtögető életmód időszakában az emberiség más jellegű bálványokat istenségeket imádott. Ám később, a letelepedett életmóddal a termésért és az állatszaporulatért imádkozva már a földanyát kezdte imádni, megjelent a termékenységkultusz és új hitvilágbeli elemek jelentek meg. A változást a művészi ábrázolás is tükrözte: vadászjelenetek helyett