Történelem blog

A történelem leghíresebb gengsztere [62.]

2016. január 04. - Harmat Árpád Péter

A világtörténelemben sok híres és hírhedt gengszter létezett, ám volt köztük egy, akinek neve már életében fogalommá vált, és akiről a Föld minden szegletében hallottak így vagy úgy. Az 1920-as évek legismertebb amerikai maffiavezéréről van szó, akitől egy egész metropolis, egy fél ország rettegett, akinek hatalma rendőrfőnökökön és képviselőkön is túltett, akinek egyetlen szavára fejek hullottak, és akinek életéről már több filmet és könyvet is készítettek. Ő volt Alphonse Gabriel Capone, közismertebb nevén: Al Capone, Chicago városának 1925 és 1931 közti teljhatalmú ura.

4_26alcapone.jpg Capone történetének megértéséhez egészen a prohibíciós törvényig kell visszanyúlnunk, amikor a nápolyi szülők gyermekeként New Yorkban világra jött ifjú bűnöző már 21 éves volt. Az említett törvény ugyanis 1920 január 16-án életbe lépve megtiltotta az alkoholfogyasztást az Egyesült Államok területén, amivel lehetőséget teremtett számtalan szeszcsempész banda és alvilági maffia megalakulásához. A 18. alkotmánykiegészítés rögzítette az alkohol-tilalmat, mely 13 éven keresztül, egészen 1933 -ig maradt életben és ezen időszak alatt az USA legnagyobb bűnszervezete, az Al Capone vezette chicagói maffia lett. 

A szesztilalom bevezetésének oka részben a korszak amerikai lakosságára jellemző erkölcsi és vallási vakbuzgóság volt, ugyanakkor sokan takarékossági okokkal magyarázzák elrendelését, néhányan pedig a német-amerikai serfőzők iránti ellenszenvet is feltételezik lehetséges okok között. Ez az időszak Calvin Coolidge elnökségére esett (1923-1929), amikor Amerikát a fellendülés jellemezte. Az utakat ellepték az első Ford T-modellek (tervezőjük: Galamb József) majd Cadillac -ek, mindenütt lokálok nyíltak, divat lett a charleston és a dzsessz, illetve megjelentek az első rádiók. Louis Armstrong (a nagy Satchmo) korszaka volt ez, amikor a nők egyszer csak térd feletti szoknyákat kezdtek hordani és dohányoztak (Coco Chanel diktálta nekik a divatot), miközben Chaplin némafilmjei mellett beülhettek már az első hangosfilmet játszó mozikba is. Amerika "pezsgett" és felgyorsult. Al Capone ennek a világnak lett sajátos "terméke". 

A későbbi maffiavezér, alig 12 évesen tért le az amerikai tinik szokásos útjáról, amikor otthagyva az iskolát, különböző alkalmi munkákat kezdett vállalni, és megismerte a könnyebb „kenyérkeresetet” ígérő bűnözés világát is. Alig 18 évesen már egy bizonyos Frankie Yale brooklyni bandájának oszlopos tagja lett. Capone két éven keresztül dolgozott a New York –i maffiavezér egyik bordélyházában csaposként és kidobó emberként, mely idő alatt megnősült, gyermeke született és megszerezte legendás sebhelyét is bal arcán. A sebhely történetét illetően több verzió is ismert. Az egyiket maga Capone terjesztette a későbbi években, és úgy hangzott, hogy a seregben sérült meg. Ám ez biztosan nem igaz, mert kapott ugyan behívót, de rögtön le is szerelték, kötekedő viselkedése miatt. A legvalószínűbb történet szerint bordélyházi kidobóként sérült meg, miközben egy késes támadóval verekedett. Első súlyosabb törvényszegései is ehhez az időszakhoz kötődnek, hiszen 1919-ben (20 évesen) már több súlyos testi sértéses (és gyilkossági) ügyben is megvádolták. Fejére ekkor már több rivális banda is vérdíjat tűzött így elhagyva New Yorkot, Chicagoba települt.

8_01alcapone.jpg

Capone 1919-ben jelent meg Chicagóban egy bizonyos John Torrió bandájának második embereként (Frankie Yale ajánlásával.) A kezdetben kicsiny, majd évről évre erősödő szervezet 1919 és 1925 közt gyakorlatilag minden illegális és törvénytelen chicagói üzlet hasznát és irányítását megszerezte. Visszaszorították a rivális bandákat, köztük az ír maffiát is. Később pedig, amikor 1925-ben Torrió egészségi és egyéb okokból visszavonult a közel ezer tagot számláló hatalmas maffiaszervezet éléről, a város egész alvilágának vezetése Al Capone kezébe került. Prostitúció, szerencsejáték, szeszcsempészet, bárok, bordélyházak „üzemeltetése” védelmi pénzek szedése, emberrablás, fegyver-kereskedelem és még vagy ezer más illegális tevékenység kötődött birodalmához.

Al Capone pofátlan módon Chicago kellős közepén egy hatalmas épületben rendezte be központját (a South Wabas sugárúton), ahol mindenki előtt ismert módon, sőt a rendőrség tudtával, illegális játéktermet, bordélyt, illetve alkohol-kiszolgáló bárt működtetett a kiválasztott kevesek számára. A 2222 (négy kettes) nevű több emeletes épületbe nem léphetett be akárki, csak maffiatagok és lepénzelt emberek. De miután Chicago szinte teljes rendőrállománya és a bírók, ügyészek zöme is Capone zsebében volt, soha nem kellett tartania a hatóságok „zaklatásától”. Capone egyébként is a törvények felett állt, szinte bármit megtehetett. Bár saját kezűleg ritkán gyilkolt – hiszen emberei mindent elvégeztek helyette – azért erre is akadt példa. Egyszer saját szervezetének néhány tagja ki akart lépni a chicagói maffiából (önálló banda alapításának szándékával), mire Capone egy meglehetősen nagy létszámú banketten saját kezűleg verte szét a fejüket (váratlanul, egy ütővel, miközben még az asztalnál ültek). Mindenhatóságát jól mutatja, hogy Chicagó külvárosában, Ciceróban saját emberét választatta meg a helyi polgármesteri székbe.

8_02alcapona.jpg

Al Capone és felesége: Mae

Capone „császársága” két okból tarthatott hosszú ideig (és nyúlhatott hat évre, egészen 1931-es letartóztatásáig): egyrészt mert mindenkit lefizetett, vagy megfélemlített, aki árthatott neki, másrészt mert a rivális maffiavezéreket sorra meggyilkoltatta. Egyik leghíresebb leszámolását, melyben George „Bugs” Moran bandáját ölette meg, rendőrruhába öltöztetett bérgyilkosokkal végeztette el egy garázsban. (Ez volt a legendás Valentin-napi mészárlás, 1929-ben, Jack „Géppuska” McGurn vezetésével.) Ugyanezen évben hatalma már Chicagón is túlterjedt: másik hat amerikai maffiavezérrel összefogva létrehozta a Big Seven nevű országos hálózatot, mely afféle Nemzeti Bűnszindikátusként (National Crime Syndicate) minden más bandát kiszorított a szervezet bűnözésből.  (Közben egy rövid börtön – időszak is előfordult életében, nevetséges körülmények közt, lakosztálynak berendezett cellában, fegyverrel való visszaélésért.)

Caponenak ugyanakkor volt egy másik oldala is: szerette családját, és közvetlen embereit is, kiállt értük, megadott nekik mindent, tudott nagyvonalú lenni, aminek fejébe az emberei is ragaszkodtak hozzá. Nem egy forrás és tanú erősítette meg, hogy testtőrei életüket adták volna érte és alvezérei is hűségesen követték minden tervében. Felesége többször bizonyította, hogy valódi szeretettel (és szerelemmel) viszonyult férjéhez. Capone mindezeken túl számtalanszor adakozott és ügyesen bánt a sajtó embereivel is.

8_01chicago_1920.JPG

Chicago 1920-ban

Al Capone bukása

Végső visszaszorítására 1931-ben került sor, amikor egy Eliot Ness nevű megvesztegethetetlen szövetségi ügynök és csapata, az "Érinthetetlenek" adócsalást bizonyítottak rá és letartóztatták. Jellemző, hogy annyira sokan féltek Caponétól, hogy semmiféle egyéb, komolyabb bűncselekményt nem tudtak rábizonyítani. (Capone elfogásáról 1987 -ben Brian de Palma rendezett fantasztikus filmet, Robert de Niro, Kevin Costner és Sean Connery főszereplésvel. Címe: Aki legyőzte Al Caponét, - The Untouchables.)

A bíróság 1931 október 17-én 11 évre ítélte Al Caponet, amiből végül „csak” nyolcat ült le, hármat Atlantában, ötöt pedig a korszak leghíresebb börtönében a Sziklán, vagyis Alcatraz szigetén. Szifilisze elhatalmasodott rajta és erre való tekintettel hamarabb szabadlábra helyezték. A börtönben rabtársai közül többen szembeszálltak vele – alvilági tekintélye nem védte meg rabsága alatt – és számtalan összetűzése akadt. (Egyszer még hátba is szúrták.) Capone végül 1939 novemberében szabadult, 39 évesen, igen rossz egészségi és idegi állapotban.

8_02eliotness.JPG

Eliot Ness igazi csapata, akik elkapták Caponét: Lyle Chapman, Barney Cloonan, Martin J. Lahart, Tom Friel, Bill Gardner, Mike King, Joe Leeson, & Paul W. Robsky,

Capone élete utolsó 8 évét floridai birtokán, családja körében élte le, szellemileg teljesen leépülve. Végül 1947-ben, 48 évesen egy agyvérzést követő tüdőgyulladásban halt meg. Felesége, az ír származású Mae Coughlin hűségesen ápolta egészen halála napjáig. Fia, Albert (becenevén: Sonny), hallássérült, kicsinek beteges gyerek volt, ám felnőve nem lépett apja nyomdokaiba. Átlagos életet él, négy gyermeke született és 86 évesen hunyt el.

A sebhelyes arcúról (Scarface) 12 film készült, története és híre a világon mindenhová eljutott. Máig az USA történetének egyetlen olyan alvilági figurája, aki egy egész országrészt tudott uralni, több ezer fős magánhadsereggel, sok száz lefizetett rendőrrel, jogásszal, bíróval, ügyésszel és politikussal. Al Capone máig Amerika történetének része, élete az 1920-as évektől szinte elválaszthatatlan. 

Harmat Árpád Péter

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelemtanulas.blog.hu/api/trackback/id/tr978237082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Történelem blog · http://tortenelemtanulas.blog.hu/ 2016.08.06. 21:50:34

Al Capone és a Cosa Nostra történetével foglalkozik Kávészünet blogunk egyik cikke, melynek címe: "A világ egyik legnagyobb hatalmú gengsztere: Bernardo Provenzano."
kaveszunetben.blog.hu/2016/07/14/a_vilag_egyik_legnagyobb_hatalmu_gengsztere
süti beállítások módosítása