November 16. Horhty Miklós Budapestre történő 1919 –es bevonulásának évfordulója. Az említett nap jelentős változásokat hozott hazánk történelmébe. Új korszak kezdődött, mely egészen új berendezkedést, hatalmi struktúrát, külpolitikai orientációt és társadalmi viszonyokat teremtett hazánkban. Ez volt a „Horthy-korszak” mely egészen 1944 őszéig tartott. De hogyan is kezdődött az egész? 
A világtörténelem egyik legrejtélyesebb, és máig megfejtetlen nyelven íródott dokumentuma, a híres Voynich kézirat – melyet évtizedek óta a Yale Egyetem Könyvtárában őriznek - hamarosan kiállításra kerül. A sok millió embert érdeklő anyagot 2014 november 11 és 2015 február 26 közt tekintheti meg a nagyközönség Washingtonban a Folger házaspár által 1932-ben alapított Shakespeare Library –ban. De mi is a különleges kézirat története? 
Épp 91 éve, 1923 november 8-án zajlott a müncheni sörpuccs, Hitler első hatalom-átvételi kísérlete. Az esemény először mutatta meg, hogy Adolf Hitler és a német nemzetiszocialisták mindenre képesek a hatalom megszerzéséért. Az akkoriban 34 éves Hitler mindezt úgy bizonyította, hogy pisztolyt ragadott és személyesen hirdetve „nemzeti forradalmat” maga rontott be emberei élén abba a müncheni sörözőbe, ahol a bajor kormány tagjai tartózkodtak. Bár a túszejtő akció - melyet később sörpuccs néven jegyzett meg az utókor - teljes kudarccal végződött
Caesar azon a bizonyos napon - mely, mint utólag kiderült egyben halálának is napja lett - a Theatrum Pompeiumba hívta össze a szenátust. Történt mindez Krisztus előtt 44. március 15 –én, több mint három és fél évvel hatalomra kerülése után. Ez a bizonyos három és fél év azonban szinte kínszenvedés volt a szenátorok számára. A korábban Róma ügyeiben szabadon döntéseket hozó és előkelő felmenőkkel rendelkező, dúsgazdag római patríciusokat ugyanis teljes mértékben mellőzte Caesar. Dictatori tevékenységét joggal nevezhetnék uralkodásnak is, hiszen Caesar szinte minden jelentős tisztséget magához vett. Ugyanakkor stabilizálta a birtokrendszert, földhöz juttatta a veteránokat, pénzt veretett, csodálatos építkezéseket kezdett Rómában, sőt, új naptárat is bevezetett, mely Nyugat-Európában egészen a XVI századig érvényben maradt.
Azt gondolom, hogy egy történelem blog időnként igenis foglalkozhat történelmi témájú filmekkel is, hiszen azok éppen annyira képesek véleményt formálni, tájékoztatni vagy tanítani, mint az iskolai töri tanárok, vagy a történész portálok. Sőt. Bizonyos kasszasiker kategóriába kerülő „csúcsfilmek” jóval inkább hatnak az emberekre és fiatalokra, mint hosszú évek tanári munkája.
Ötvennyolc évvel ezelőtt, 1956 október 23 –án a magyar nép úgy döntött, hogy lerázza a diktatúrát, szembeszáll az idegen megszállókkal és szabad, független nemzetként éli tovább az életét. A magyarság harcot kezdett, melyet a világ megdöbbenéssel figyelt. Hazánk 1956-ban a korszak legnagyobb birodalma ellen kísérelte meg kivívni szabadságát. Húsz napig tartott a véres küzdelem, hősöket teremtve, a magyarság iránt örök elismerést és tiszteletet ébresztve. Október 23 –án 56-os hőseinkre emlékezünk.
Adolf Hitler közvetlen környezetének, legfőbb vezetőinek, helyetteseinek, mondhatni főembereinek kiléte ma már pontosan ismert. Az azonban még ma is vita tárgyát képezi – még a történészek között is – hogy ezen „főemberek” közt milyen sorrend alakulhatott ki. Kérdéses: kinek mekkora befolyása volt valójában a Führerre, és kinek a kezében mekkora hatalom összpontosult?
227 évvel ezelőtt, 1787 október 17-én fogadták el az USA jelenleg is érvényben lévő alkotmányát. Ezzel hivatalosan is lezárult a 11 évvel korábban, 1776 július 4 –én megkezdődött folyamat, az Amerikai Egyesült Államok szuverén és saját törvényei szerint működő országgá válása. Az USA történelmének kezdeti időszaka érdekes fordulatokban gazdag.
Magyarország az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot egy polgári jellegű, modern, a feudalizmust felszámoló és a Habsburg Birodalmon belül nagy önállósággal bíró új ország megteremtéséért vívta. Bár a szabadságharc 1849 tavaszán még nagy magyar győzelmeket hozott, Ferenc József császár fő szövetségesétől Oroszországtól kért segítséget és elérte a fordulatot. A hatalmas cári haderő eltiporta a több mint egy éve folyó harcokban kivérzett magyar seregeket.
Ma van a Föld első vasútvonalának évfordulója. Majdnem 190 évvel ezelőtt ugyanis, 1825 szeptember 27-én adták át Angliában a világ legelső személyszállításra alkalmas vasútvonalát. A Stockton és Darlington közt 40 km-es hosszúságban megépült pályaszakaszon George Stephenson gőzmozdonya, - mely a Locomotion nevet viselte – összesen 33 vasúti kocsit vontatott maga mögött, elérve az akkoriban páratlan 24 km/h sebességet. /Ma már a Japán JR-Maglev vasúttársaság mágnesvonata 581 km/óra elérésére képes./
A Skócia függetlenségéről döntő népszavazás napján talán érdemes végigtekintenünk a tartomány történelmén. Az Angliával szomszédos, hazánknál alig kisebb ország 307 év után újra fontolóra veszi függetlenségének visszaszerzését. Skócia történelme kalandos, fordulatokban bővelkedő és érdekes olvasmány, a népszavazástól függetlenül is.
A 20. századi Európa történelmében kulcsszerepet játszó Németország kialakulása egy alig három évszázadot felölelő rövid, de annál mozgalmasabb időszak eredménye volt.
Az időszámításunk előtti 5.-6. században az ókori világ két legjelentősebb népe a perzsa és a görög volt. A két etnikum közti háborút abban az időben szinte mindenki elkerülhetetlennek vélte, hiszen a folyamatosan terjeszkedő Perzsa Birodalom köztudottan régóta áhítozott már a görög városállamok kifosztására. Harcuk az ókor és a világtörténelem legnagyobb küzdelmét hozta.
A mohácsi csata a mai napig sajátos "gyásznapként" szimbolikus jelentőséggel bír a magyarság számára. A majdnem fél évezredes mondás fennmaradása - „több is veszett Mohácsnál” - azt jelzi, hogy történelmünk fontos fordulópontja és egyik legtragikusabb eseménye mélyen gyökerezik a magyar néplélek emlékezetében. Ma, a csata 488. évfordulóján érdemes felidéznünk mi is történt 1526 augusztus 29-én a mohácsi síkon és milyen események vezettek a tragikus ütközetig.
