I. Az első keresztes hadjárat meghirdetése

1.) A keresztény Európa figyelme a 11. századra három okból is Ázsia felé fordult:

• a) Egyrészt a vallási hitbuzgalom fellendülése miatt mind többen zarándokoltak volna Jézus sírjához, ám a terület az 1071-ben megjelenő szeldzsuk törökök révén a bizánci keresztények helyett a muszlimok kezére került.
• b) Az európai főnemesek másod és harmadszülött fiai (akik nem örökölhették a nemesi földet) birtokokra, meggazdagodásra vágytak. A rablólovagoknak beálló nemesifjak fosztogatásait nehezen viselte a kontinens. Azt gondolták, a Szentföldön lehetőségük lenne a birtokszerzésre.
• c) Európa vakbuzgón vallásos lakossága bűnbocsánatot remélt attól, hogy Jézus sírját és a Szentföldet visszaszerzi a kereszténység számára.

2.) II. Orbán pápa 1095 –ben látta elérkezettnek az időt arra, hogy Európát keresztes háborúra hívja a Szent Sír visszaszerzéséért. A nemesek a várható zsákmány és birtokszerzés, a közemberek a pápa által ígért bűnbocsánat, az egyházi vezetők pedig a bizánci keresztények pápa mellé állása miatt támogatták a hadjáratot.

II. Keresztes hadjáratok

1.) A keresztes hadjáratok két évszázados időszakot öleltek fel, 1095 és 1291 közt. Ez alatt összesen hat hadjárat indult, de csak az első három célpontja volt kifejezetten Jeruzsálem.

2.) A legelső keresztes hadjárat vezetői nem királyok, csupán Nyugat-Európai főnemesek voltak, közülük is Bouillon Gottfried lotaringiai gróf volt a legfőbb vezető. A seregek a Duna völgyén végigvonulva Magyarországon és Bizáncon keresztül jutottak el Jeruzsálembe, melyet 1099 –ben foglaltak el.

3.) A keresztesek részben páncélos harcmodoruk, részben a muszlim világ megosztottsága miatt tudtak győzni. Mintegy 88 évre birtokba vették az egész Szentföldet és Jeruzsálemet is, ahol 4 keresztény államot (Jeruzsálemi királyság, Edesszai grófság, Antiochiai fejedelemség, Tripoliszi grófság) és öt lovagrendet alapítottak. A lovagrendek: Szent János Lovagrend (későbbi neve: Johanniták, majd Máltai Lovagrend), Templomosok, Szent Sír Lovagrend, Szent Lázár Lovagrend, Német Lovagrend. Az első jeruzsálemi királyokat Gottfried és leszármazottai majd az Anjou család adta. Közben megindult a 2. keresztes hadjárat az Edesszai grófságot érő muszlim támadás visszaverése miatt. (Francia király és a Német császár vezetésével.)

4.) A 88 éve leteltével, 1187 –ben a muszlimok Szaladin, egyiptomi szultán vezetésével visszafoglalták Jeruzsálemet. (Előtte a muszlimok a Hattini csatában győzték le Jeruzsálem királyát 1187 július 3 –án.) Válaszul megkezdődött a 3. keresztes hadjárat a város visszavételéért, német, angol és francia uralkodók vezetésével. Ám a harc sikertelen volt, Jeruzsálem maradt a muszlimok kezén. A további keresztes hadjáratok szintén nem tudták visszaszerezni Jeruzsálemet.

III. A keresztes államok

1.) Összesen négy keresztény állam jött létre 1099-ben a Szentföldön, melyek mind hűbéri felépítésű államok voltak. Működésüket és a zarándokok védelmét a megalakuló lovagrendek segítették. Ezek egyesítették a szerzetesi és lovagi eszményeket, de alapvetően szerzetesi közösségek voltak

2.) Idővel a Szentföld teljes területe visszakerült a muszlimok kezébe. Az utolsó erőd, Akkon vára 1291 –ben esett el.

IV. A hadjáratok hatásai

1.) Megerősödtek a Földközi-tenger legfőbb hajós államai: Velence és Genova, részben mert ők bonyolították a keresztesek szállítását, részben, mert visszaszorították Bizáncot és a háborúk után meginduló Európa – Ázsia közti kereskedelem (Levantei kereskedelem) az ő kezükbe került. Bizáncot úgy tudták visszaszorítani, hogy elérték azt, hogy a 4. keresztes hadjáratot Konstantinápoly „védelmére” indítsák, valójában azonban a város elfoglalása volt céljuk. Így Bizánc 60 évre szinte megszűnt önálló lenni (Latin császárság kora).

2.) A keresztes háborúk nyomán Európa megismerte a keleti kultúrát és a keleti cikkeket: a porcelánt, a selymet a fűszereket, a rizst, a ruhafestékeket. A kontinens igényelni kezdte mindezeket, és beindult a kereskedelem Ázsiával. Ez a virágzó kapcsolat egészen a nagy földrajzi felfedezések koráig működött, 300 éven át!

3.) A fejlett arab tudomány eljutott Európába, hozzájárult a 12.századtól meginduló kulturális fellendüléshez. Például Európa átvette a puskaport, az alkímiát, az arab számok használatát, a szélmalmokat, az iránytűt.