Városom és szűkebb hazám, Hódmezővásárhely történelmének egyik legfontosabb eseménye az 1282 -es hód-tavi csata volt, mely az Árpád-kori Magyar Királyság életében is jelentős eseménynek számított. IV. László királyunk ugyanis ebben az összecsapásban verte le a kunok felkelését, és kényszerítette békés letelepedésre őket. Az időszak megőrződött számtalan magyar tájegység és város nevében is (pl. Nagykunság, Kiskunfélegyháza … stb)

Éppen 915 éve zajlott a középkor egyik legvéresebb és legjelentősebb ostroma a muszlimok kezén lévő Jeruzsálem keresztesek általi bevétele 1099 nyarán. Az esemény az első kereszteshadjárat sorsdöntő fordulata volt.

A 14. század legelején felemelkedő Oszmán Birodalom I. Murád (1359-1389) szultán uralkodása idején lett igazi világhatalom, amikor a Marica folyónál (1371-ben), majd Rigómezőnél (1389-ben) megverte a balkáni népek közös hadseregét. A győzelmek után megszerezte a Balkán félszigetet és egészen a Magyar Királyság határáig tört előre.

Június 7. Háromszázhatvan éve, 1654 –ben ezen a napon koronázták meg XIV. Lajost, Versailles felépítőjét, a napkirályt és az „állam én vagyok” idézet szülőatyját.

A leghíresebb francia uralkodó XIII. Lajos király fiaként látta meg a napvilágot és 1643-tól haláláig Franciaország és (III. Lajos néven) Navarra királya lett. XIV. Lajos édesanyja Ausztriai Anna királyné volt (III. Fülöp spanyol király és Ausztriai Margit királyné leánya).

A normandiai partraszállás a világtörténelem egyik legnagyobb hadműveletének és a második világháború fontos fordulópontjának tekinthető. A partraszállás révén 1944 nyarától Nyugat-Európában harcoló 2,9 millió amerikai, angol, francia, kanadai, új-zélandi, ausztrál és egyéb angol gyarmatterületről Európába érkező katona miatt a több mint 7 milliós német hadsereg végzetesen meg kellett, hogy ossza erőit.

Főszerkesztő:

Harmat Árpád Péter (gimnáziumi történelemtanár)

Magyar Történelmi Társulat tagja.

Bemutatkozó fülszöveg

Email: tortenesz1@gmail.com

***