I. Az 1917 -es orosz forradalom

1.) A hatalomváltás szakaszai Oroszországban: A cári Oroszország az első világháborúban kivérzett, 1917 –re az emberek nyomorogtak és éheztek. 1917 február 23 –án forradalom tört ki, mely megdöntötte a II. Miklós cár uralmat. A forradalmat követő 8 hónapban három hatalmi rendszer váltotta egymást:

1. Nagypolgári kormány 4 hónapja Georgij Lvov herceg vezetésével: 1917 március 15 – július 30. 
2. Szociáldemokrata (mensevik és eszer párti) hatalom 3 hónapja Alexander Kerenszkij vezetésével: 1918 július 30 – október 25.
3. Bolsevik (kommunista) puccs Vlagyimir Iljics Lenin vezetésével, 1918 október 25 –én!

2.) A polgári kormány időszaka: Alkotmányos viszonyokat kívántak teremteni, egy demokratikus és erős parlamenttel (duma)! Ám sikertelenek voltak, mert az országban kettős hatalom alakult ki: a fővárosban nagypolgári kormányhatalom érvényesült, de vidéken vegyes összetételű, de többségében szociáldemokrata, (azaz mensevik) tanácsok, úgynevezett szovjetek alakultak. Emellett a bolsevikek Vlagyimir Iljics Lenin vezetésével támadták őket, és permanens (folyamatos) forradalmat hirdettek. A forradalmukkal proletárdiktatúrát akartak bevezetni. 1917 júliusában komoly tüntetéseket szerveztek. (Bolsevik elnevezés: Az 1898-ben magalakult orosz szociáldemokrata párt 1903 –ban két frakcióra szakadt egy Lenin vezette bolsevikre (bolsinsztvo=többség) és egy mensevikre (mensinsztvo=kisebbség)!)

3.) A Kerenszkij kormány időszaka: 1917 július 30 –án átalakult az orosz kormány. Balra tolódott és a mensevikek (szociáldemokraták) kezébe került! Az új hatalom biztosította a polgári szabadságjogokat, ám a két legfontosabb lépést elmulasztotta: nem lépett ki a háborúból és nem hajtott végre földosztást. Sőt, a háborúban még intenzívebb részvételt sürgetett, és 1917 nyarán nagyarányú támadást indított (Kerenszkij offenzíva Galíciában) ami kudarcba fulladt. Közben a kormányt két oldalról is támadta az ellenzék: Kornyilov cári tábornok puccsot kísérelt meg (1917. augusztus), majd 1917 október 25 –én a Lenin vezette bolsevikok hajtottak végre sikeres államcsínyt.

II. Bolsevik hatalomátvétel

1.) A bolsevikok 1917 október 25 –én elfoglalták a legfontosabb szentpétervári középületeket, és a szovjetkongresszuson bejelentették a hatalomváltást. Proletárdiktatúrát vezettek be. Megszületett a bolsevik kormánya a Népbiztosok Tanácsa, illetve a Cseka a politikai rendőrség.

2.) Leninék bejelentették a földosztást, és a háborúból való azonnali kilépést. Ezzel hatalmas tömegeket nyertek meg. (Tényleges kilépés a háborúból: Breszt-Litovszki béke: 1918 március 3 –án történt.)

3.) Miközben 1918 őszén lezárult az első világháború, az antant hatalmak csapatokat küldtek a bolsevikok ellen felkelést indító cári tábornokok (pl. Kolcsak, Jugyenyics, Gyenyikin) támogatására. Így 1918 tavasza és 1921 között polgárháború zajlott Oroszországban a vörösök (bolsevikok) és a fehérek (cárhűek) között! Végül 3 évnyi harc után Lenin vörös hadserege győzött. A harcok alatt, 1918 nyarán végeztette ki Lenin a cári családot. Az ország neve 1918 –tól Szovjet Oroszország, majd 1922 december 30-tól Szovjetunió lett.

III. A német forradalom

1.) A Német Császárság a háború végére szintén kimerült, a lakosság köreiben nagy lett a nyomor. Végül 1918 november 9 –én forradalom tört ki a fővárosban, és a császár lemondásra kényszerült. Németország köztársasággá alakult (Weimari Köztársaság), melynek élére szociáldemokrata kormány került. Az új vezetés a compiegnei erdőben fegyverszünetet kötött az antant országokkal. Ugyanakkor erős belső problémákkal küzdöttek, melyeken csak lassan, a polgári pártokkal összefogva tudtak úrrá lenni.

2.) A szociáldemokrata kormányt a szélsőbal és a szélsőjobb oldal is támadta: 1919 –ben két jelentős kommunista hatalom-átvételi kísérlet is lezajlott, először 1919 januárjában, Berlinben, majd 1919 májusában, Bajorországban (Bajor Tanácsköztársaság.) Később 1920 –ban egy szélsőjobbos puccs következett (1920 márciusában Wolfgang Kapp puccsa), majd 1923 –ban Adolf Hitler vezette náci puccs fenyegette a szociáldemokrata uralmat. Végül az ország vezetése stabilizálni tudta az országot, és egészen 1933 –ig kezében tartotta a hatalmat.

IV. Forradalmak Magyarországon

Az 1918 -as esztendőben és 1919 -ben - hasonlóan Oroszországhoz és Németországhoz - Magyarországon is forradalmakat hozott az első világháború utáni nyomor és elégedetlenség. Előbb 1918 október 29 -én Károlyi Mihály vezetésével robbant ki egy polgári forradalom (Őszirózsás forradalom), mely a Monarchiából való kilépést, a különbékét és az általános választójogot hozta el a lakosság számára, majd 1919 -ben a magyarországi kommunisták vették át a hatalmat, alig több mint 4 hónapra. (Magyar Tanácsköztársaság.)