Történelmünk hat kormányzója [73.]

2016. június 08. - Harmat Árpád Péter

A magyar történelem közel ezer esztendeje alatt összesen hat kormányzó "bukkant fel" hazánk élén és lett krónikánk alakítója. A legtöbb ember Kossuth Lajos és Horthy Miklós nevét említik ha a kormányzó kifejezés szóba kerül, pedig volt még másik négy ugyancsak ebben a méltóságban szerepet vállaló vezetőnk is. A kormányzói tisztséget viselők az uralkodót képviselő - bizonyos esetekben annak kiskorúsága alatt ideiglenesen kinevezett - gyakran a királyt helyettesítő, helytartói vagy államfői jogkört betöltő, legfőbb vezetők voltak, akik egyaránt birtokolták a polgári és katonai hatalmat.

Az első: Hunyadi János

hunyadi_2.jpgA havasalföldi felmenőkkel rendelkező Hunyadi János, a magyar történelem első kormányzójaként és a török elleni hadviselés talán legnagyobb hadvezéreként lett Európa szerte ismert dinasztia alapító főnemes. Fiatalon Ozorai Pipó, majd Lazarevics István szerb despota szolgálatában tanulta meg a kardforgatás és fegyveres harc fortélyait. Később Újlaki László, majd Csupor Demeter csapataiban is szolgált. Családalapítás után, alig 23 évesen Zsigmond császár szolgálatába állt és vitézségével alig hét év alatt a legmagasabb rendfokozatig jutott. Később szolgálataiért hatalmas birtokokat kapott és 1439-ben elnyerte a szörényi bán tisztségét is. A Habsburg – Jagelló pártok polgárháborújában a köznemesi tábor élére állva, trónra segítette az alig 16 éves I. Ulászlót. Az ifjú király legfőbb bizalmasaként elnyerte a legnagyobb méltóságokat (pl. Erdélyi vajda is lett), hatalmas birtokokat szerzett és gyakorlatilag irányítása alá rendelték az ország hadait is. Később 1442 és 1444 közt számtalan diadalt aratott az oszmánok felett (híres csatát vívott 1442 tavaszán Szebennél), ám 1444 november 10-én, a forrófejű király türelmetlensége miatt csatát vesztett Várna mellett a törököktől. Mivel az összecsapásban a 20 esztendő magyar uralkodó is elesett, a király nélkül maradt ország nemesei kormányzóvá emelték Hunyadit. A hatalma csúcsára érkezett főnemes összesen hét évig volt hazánk kormányzója (1446-1453). Sajnos kormányzóságának ideje alatt vívott harcai már kevésbé voltak sikeresek: a második rigómezei csatában (1448) nagy vereséget szenvedett. Hazatérve V. László nagykorúsítása miatt 1453-ban lemondott a kormányzói tisztségéről, de az ország főkapitányaként továbbra is ő rendelkezett a délvidéki és erdélyi seregek illetve királyi várak felett. Hunyadi János sok gondot fordított fiai: László és Mátyás tanítgatására. Élete legnagyobb tette Nándorfehérvár 1456-os megvédése volt, mely után pestis vitte el. Kisebbik fia, Mátyás a magyar történelem egyik legnagyobb uralkodója lett. (Hunyadi életéről bővebben a Történelemcikkek.hu oldalamon olvashat.)

Második: Szilágyi Mihály

szilagyi_mihaly.jpgSzilágyi Mihály, hazánk történelmének második kormányzója Hunyadi János feleségének testvéreként a XV. századi Magyarország legfelső rétegéhez tartozott. Születési ideje bizonytalan, de a legtöbb szakértő az 1400-as évet valószínűsíti. Régi nemesi család sarja volt, apja, Szilágyi László, macsói bánként a Magyar Királyság egyik zászlósurának számított. Szilágyi Mihályt harcosnak és hadvezérnek nevelték. Sógorával együtt harcolt a török ellen, ott volt Hunyadi János oldalán a várnai és a második rigómezei csatában is. Később, 1456-ban Nándorfehérvár kapitánya lett, majd a vár megvédését követően az erődítmény újjáépítését irányította. Alig két évvel, a nándorfehérvári diadalt követően, 1458 januárjában a Magyar Királyság kormányzója lett, mégpedig egy politikai alku nyomán.

Az alku – mely Szegeden Garai László nádor jelenlétében született - arról szólt, hogy Szilágyi minden katonai erejével és tekintélyével segíti a 15 éves Mátyás trónra kerülését, aminek fejében öt esztendőre birtokolhatja a kormányzói tisztséget. Ám később a helyzet másként alakult: Szilágyi Mihály öt év helyett csak kilenc hónapig lehetett kormányzó. Unokaöccsének Mátyásnak 1458 január 24 –i királlyá választása után, viszonyuk megromlott.

Alig fél évvel Mátyás hatalomra kerülése után, Szilágyi már király-ellenes összeesküvést szőtt, mégpedig a Garaiakkal. Ám az árulás kiderült, és Mátyás 1458 októberében elfogatta nagybátyját. Az idősödő korábbi kormányzó 10 hónapot ült Világos várában, mire parasztjai kiszabadították (az őrséget elcsalva). Egy évvel később Mátyás megbocsátott Szilágyinak és rábízta az erdélyi valamint délvidéki seregek török elleni harcainak irányítását. A bizonyításra kész főúr 1460 tavaszán hadjáratot indított Szerbiába. A támadás azonban kudarcba fulladt: egy kisebb ütközetben az oszmánok fogságba ejtették Szilágyit és Konstantinápolyba hurcolták. Történelmünk második kormányzója 1460-ban hunyt el a török nagyvárosban.

Harmadik: Lodovico Gritti

gritti.jpgA Magyar történelem harmadik kormányzója nem volt magyar származású. Apja Velence diplomatájaként Konstantinápolyban élt, ahol törvénytelen kapcsolatot létesített egy helyi nővel (kinek kiléte máig ismeretlen) Az élettársi viszonyból 1480-ban született meg Lodovico Gritti, Konstantinápoly városában. A félig olasz, félig török ifjú Velencében tanult, de karriert ő is Törökországban csinált. Miközben apja elnyerte a velencei dózse címet, Lodovico óriási vagyont szerzett - főleg ékszerkereskedésből - és a szultán bizalmasa lett. A törököknél kibontakozó karrierjét az Oszmán Birodalom nagyvezírével, Pargali Ibrahim pasával (hadsereg-parancsnokával) kialakult szoros barátsága is segítette. 1527-ben Gritti győzte meg Szulejmánt arról, hogy fogadja el Szapolyai Jánost hűbéresének és őt küldje Magyarországra János király mellé kormányzónak. Az itáliai származású török diplomata 1529-ben érkezett Budára, és 1531-től kapta meg a kormányzói tisztséget, amit 3 éven keresztül viselt. Gritti mindvégig a török érdekeket képviselte Szapolyai udvarában, a szultánnak dolgozva. Közben a magyar nemesség Gritti ellen fordult, mert sérelmezték, hogy az olasz főúr birtokokat és tisztségeket halmoz Magyarországon, miközben törvénytelenül viseli a kormányzó címet. A korabeli jogszabályok szerint ugyanis az országnak csak akkor lehetett kormányzója, ha a király kiskorúként nem uralkodhatott. Végül Czibak Imre megöléséért (aki szervezkedni kezdett ellene) az erdélyi nemesek megostromolták Medgyesen lévő várát, majd 1534-ben Szapolyai tudtával és engedélyével lefejezték.

Negyedik: Johann Caspar Ampringen

ampringen.jpgA XVII. századi Magyarországon született bajor nemes fiatalon lett a Német Lovagrend tagja, majd 1664-ben nagymestere. Tevékenyen részt vett a török elleni harcokban és jelen volt az 1664-es szentgotthárdi csatában is. Élvezte a bécsi udvar bizalmát, mely főleg akkor lett nyilvánvaló, mikor a vasvári osztrák-török békét sérelmező magyar főurak Wesselényi Ferenc nádor vezetésével összeesküvést szerveztek a császár ellen. Az összeesküvés kiderült, a vezetőket megbüntették és a megtorlást Ampringen báróra bízták.

A frissen kormányzóvá előléptetett báró egy nyolc fős guberniumot hozott létre négy osztrák és négy magyar tanácsossal. (magyar tagok: Szelepcsényi György esztergomi érsek, Forgách Ádám országbíró, Majthényi János királyi személynök és Kollonich Lipót kamaraelnök.) A kormányzóság kemény vallásüldözésbe kezdett, miközben egymást érték a kivégzések, vagyonelkobzások és a Wesselényi-összeesküvéshez bármilyen módon is kötődő nemesek üldöztetése. Nem volt ritka a tömeges kivégzés sem, például  Friedrich Cob von Neuding császári ezredes 1677-ben a kassai főtéren hatvankét magyar nemest végeztetett ki. Eközben a pozsonyi vésztörvényszék a protestáns lelkészeket üldözte, és több tucat esetben az összeesküvés támogatásának ürügyén ítélte őket gályarabságra. Ampringen kormányzóságának hat esztendeje, 1673 és 1679 között csak szenvedést hozott hazánkra és jelentős mértékben hozzájárult a Thököly-féle osztrák ellenes kuruc mozgalom kibontakozásához. Thököly Imre seregei végül meghátrálásra kényszerítették az udvart, mely Ampringen menesztése után, 1681-ben visszaállította az ország jogait. 

Az ötödik: Kossuth Lajos

kossuth.jpgKossuth Lajos 1802-ben született az Észak-magyarországi Monokon, egy köznemesi család sarjaként. Neves iskolákba járhatott és végül 1823 őszén ügyvédi oklevél megszerzésével vághatott neki felnőtt életének. (Ezzel a szintén jogász édesapja nyomdokaiba lépett.) Egy ideig a zempléni vármegye házán dolgozott, miközben 1830-től a reformellenzéknek is tagja lett. 1831-ben kolera-biztos, majd az első reform-országgyűlésen, 1832 és 1836 közt távollevő főrendek képviselőjeként az alsóházi  ülések résztvevője (szavazati jog nélkül). Az Országgyűlési Tudosítások négy éven keresztüli készítésével jelentős ismertséget szerez megyéjében, majd az országgyűlés lezárulása után a Törvényhatósági Tudósításokkal országos lett hírneve. 1837-ben a bécsi Udvar 3 évre börtönbe záratta, lázító írásai miatt, ám 1840-es szabadulását követően mégis engedték írni a Pesti Hírlapban. A reformkor további éveiben családot alapított, Tinnyén gazdálkodott (1842-1846 közt) és egyre népszerűbb lett vezércikkei révén. Fokozatosan az ő kezébe került a magyar liberális nemesi ellenzék vezetése. Programja, - melynek kialakításában segítette Deák Ferenc, Klauzál Gábor és Batthyány is – Magyarország modernizálását szorgalmazta a közteherviselés és jobbágyfelszabadítás segítségével. Az Udvar 1843 végén eltávolította a Pesti Hírlaptól. Innentől az Iparegyesület Hetilapjában írt, segítette a Védegyletet, majd kulcsfontosságú résztvevője lett a reformkor utolsó országgyűlésének 1847 novembere és 1848 márciusa közt. A bécsi és pesti forradalmak után meghátrált császárhoz menesztett küldöttség tagja, majd az első kormány pénzügyminisztere lett. A szabadságharc alatt a Batthyány-kormány felbomlását követően az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke és az ország első embere lett. Az 1848-as katonai vereségek után a parlamenttel együtt Debrecenbe menekült, majd a magyar sikereket hozó tavaszi hadjárat során elérte a trónfosztás kimondását és kormányzói kinevezésének megszavazását. A szabadságharc utolsó csatái alatt 1849 augusztus 17-én Törökország felé elhagyta az országot. Emigrációja alatt bejárta a világot, miközben a szabadságharc kudarcának okai közt mind gyakrabban említette Görgeyt Artúr tábornok (és főparancsnok) árulását. Bár Görgey valójában a szabadságharc hőse volt, neve csak a XX. századra tisztult meg, Kossuth rágalmaitól. Végül a hajdani kormányzó az olaszországi Torinóban telepedett le. 1867-ben tiltakozott a Kiegyezés ellen (Kassandra levél). 1894- ben, 92 évesen érte a halál. (Életéről bővebb cikkünk a Történelemcikkek.hu -n.) Kossuth temetése a magyar történelem egyik legnagyobb szabású rendezvénye lett.

A hatodik: Horthy Miklós

horthy_1.jpgHorthy Miklós alföldi református, középnemesi családba született, a Szolnoktól 40 km –re fekvő Kenderesen. Debreceni és soproni tanulmányai után a fiumei tengerészeti akadémia diákja lett. Horthyt 1886. október 7-én avatták az osztrák-magyar hadiflotta II. osztályú tengerész-hadapródjává. Miközben négy nyelven tanult meg beszélni, és a hadsereg vívóbajnoka lett, gyorsan emelkedett a katonai ranglétrán is: 46 évesen már az ezredesnek megfelelő sorhajókapitányi rendfokozatot is megszerezte. Közben megházasodott (1901-ben, Aradon) és néhány évig a császári udvarban is szolgált, Ferenc József egyik szárnysegédjeként. Az első világháború alatt előbb a Novara gyorscirkáló, majd a Prinz Eugen csatahajó parancsnoka volt. A háború végére, alig 50 évesen altengernagy és a flotta főparancsnoka lett. Horthy a harcok lezárulását követően családi birtokaira vonult vissza, de a kommunista diktatúra (Tanácsköztársaság) miatt végül Kenderesről az antant védelme alatt álló Szegedre költözött. Itt csatlakozott Károlyi Gyula ellenkormányához, majd annak megszűnése után itt hirdette meg nemzeti hadseregének megalakulását. 1919 nyarán 10 ezres hadseregével Siófokra települt át. Itt fogadta az antant követét George Clerket, akivel megállapodást kötött: ha az antant kiparancsolja az országból a románokat és hozzájárul ahhoz, hogy Horthy legyen az ország legfőbb vezetője, akkor a leendő kormányzó rendet tesz hazánkban és egy választásokat követően felálló parlament küldötteivel gondoskodik a békeszerződés aláírásáról is. Az alkunak megfelelően Horthy 1919 november 16-án vonult be Pestre és 1920 március 1-én lett Magyarország kormányzója.

Horthy 24 éven keresztül, egészen 1944 október 15-ig foglalta el a kormányzói széket, mely idő alatt konszolidálta az országot és erős központi hatalmat illetve jobboldali, konzervatív rendszert teremtett. Időszakában a nacionalizmus, a keresztényi vallásosság és a tekintélyuralom egymást erősítve teremtette meg az arisztokratákból és politikailag elkötelezettekből álló legfelső elit hatalmát. A 24 éves Horthy-korszak alatt működő kormányok a revíziót követték, vagyis legfőbb külpolitikai célkitűzésük a trianoni diktátum revideálása volt. A Horthy által támogatott revíziós politika 1940-re a hitleri Németország szövetségesévé tette Magyarországot, mely így a második világháborús vereséget tekintve is osztozott Németország sorsában. Horthy holokausztban betöltött aktív vagy passzív szerepe ma is vita tárgyát képezi a történészek körében. A 2. magyar hadsereg Don-kanyarban bekövetkezett tragédiája viszont pálfordulást idézett elő a kormányzónál és 1943 folyamán hallgatólagosan támogatta Kállay puhatolózását a nyugati hatalmaknál. A német megszállás után fél évvel, 1944 októberében Horthy kiugrást kísérelt meg, ám annak meghiúsulása után német fogságba került. A háborús bűnösök perében csak tanúként hallgatták meg, mert Sztálin véleménye szerint kiugrási kísérlete felmentette őt felelősségre vonás alól. Horthy Miklós életét Portugáliában fejezte be, ahol 1957-ben, 88 évesen élte a halál. (Horthy életéről bővebb cikkem a Történelemcikkek.hu -n.)

Hat kormányzó volt tehát hazánk krónikájában, ami hat életutat és hat történelmi helyzetet is jelent. Ugyanakkor van olyan értelmezés, mely nyolc kormányzóval számol, vagyis az eddig említettek mellett, két másik vezetőt is kormányzónak tekint. 1577 és 1592 közt Habsburg Ernő, 1919 augusztus 7 illetve augusztus 23 közt (16 napig) pedig Habsburg József Ágost is kormányzóként szerepel bizonyos forrásokban. Ám az első esetben "katonai főkormányzóként", az utóbbiban pedig önkényes, önhatalmú lépésként került sor a "beiktatásra". Hivatalosnak tekinthető kormányzói kinevezés csak uralkodói, parlamenti vagy rendi gyűlés általi megbízással történhet. Hunyadit és Szilágyit rendi gyűlés, Grittit és Ampringent uralkodói döntés, Kossuthot parlamenti közfelkiáltás, Horthyt pedig országgyűlési választás (szavazás) nyilvánította kormányzóvá. 

Harmat Árpád Péter

Facebook oldalunk

Történelemcikkek.hu

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelemtanulas.blog.hu/api/trackback/id/tr658789756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Janos Mohacsi 2016.06.09. 12:25:38

Kiegeszites Szilagyi Mihalyhoz!!
"Még abban az évben Szilágyi Szerbiában,Szendrő táján Posasin mellett ismét megütközött Ali béggel. Csekély számú seregét azonban bekerítette az ellenség, s őt magát is – kétségbeesett hősi küzdelem után – foglyul ejtették. Konstantinápolybahurcolták, ahol a szultán a 60 éves grófot lefejeztette, amiért nem volt hajlandóNándorfehérvár sebezhető pontjait elárulni"

gigabursch 2016.06.09. 12:26:21

Volt benne pár újdonság (3-4) számomra.

Egy érdekesség:
Hunyadi: - Tettem, vállalom!
Horthy: - Nem tettem, nem vállalom!

Kossuthról már gyerekkorom óta nem sok jót tudok elmondani, a szememben egy forrófejű idióta volt, akiből még a gerinc is hiányzott.

Szilágyi esete érdekes:
Az ugyanis egy dolog, hogy elbukott, az meg egy másik, hogy a törökök rettegtek tőle (Kara Mihály) és sosem tudtam hova tenni azt, hogy béna volt-e, vagy önkéntes áldozatot, kvázi bűnbocsánatot kért és ért el Mátyás szemében.
Talán majd valaki jobban megvilágítja.

(ui: Van benn pár bosszantó elütés az írásban)

Dr. Nagy László 2016.06.09. 12:52:42

Érdekes mind a hat életpálya, valóban; és a poszt is jó!

Hunyadi János és Horthy Miklós esetében van néhány neuralgikus pont, melyeket rendszerint sok vita övez. Hunyadinál ez a pont származása. Nevezetesen az a legenda, hogy édesanyja, Morzsinai Erzsébet viszonyt folytatott volna Luxemburgi Zsigmonddal és ebből a kapcsolatból született volna Hunyadi János. NINCS SEMMI, de semmi bizonyíték erre sehol!!!

Két okból terjesztették mégis (régen is és ma is): egyrészt mert kínos feltételezni a Hunyadiak esetleges román származását és akkor már jobb inkább németnek tudni nagy történelmi dinasztiánkat, másrészt mert így ősibb származás indikálható Zsigmond császár felmenőivel.

Horthyt illetően ahogyan a cikk is kiemeli a Holokauszthoz kapcsolódó szerepe, a német megszállás legitimálása és végül a háborús vereségünkben be nem vallott felelőssége a kérdéses.

Filmflash. 2016.06.09. 13:03:12

@Dr. Nagy László: ... nos nem túl hihető, hogy az 1405 óta Cillei Borbálával (második feleségével) törvényes házasságban élő Zsigmond királynak akár csak a közelébe is tudott volna kerülni az erdélyi kisnemes család sarja, Morzsinai Erzsébet. Márpedig állítólag egyszer együtt háltak és ebből született a kis Hunyadi János. Mese habbal.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2016.06.09. 16:32:53

@Korifeus:

Zsigmond király valóban sok nő, akár polgárlány ágyában megfordult házasemberként is - rengeteg, már házasember királynak voltak szeretői vagy alkalmi kapcsolatai és ezekből értelemszerűen utódok is származhattak, Anjou Károly Kálmán nevű törvénytelen fia például győri püspökségig vitte -, de a Morzsinai Erzsébet-féle történet valóban csak egy legenda.

gigabursch 2016.06.09. 16:33:34

@Korifeus:
Pedig a leírások szerint Zsigmondnak 70 leánya volt - másik szoknyák alól.
S mindössze egy fia...

Egyébként tanulságos - ahogy azt Bán Mór a Hunyadi ciklusában is feldogozta eddig - hogy hány származástörténet van róla.

@Dr. Nagy László:
Már megbocsáss, de Zsigmond esetében ki nem szarja le a németséget?
Konkrétan az a kérdés, hogy anyai ágon van(-e) benne Árpád vér?
Ez a kérdés, a többi senkit nem izgat.
Akkoriban azért ezt a kérdést elég komolyan vették.

Persze akkoriban még románok hírből sem voltak, nem beszélve arról, hogy jól kimutatható kun népesség is élt ott, ahol mára az oláh térfoglalás hatására minden mára elrománosodott.

Ennyit a doktorságról...

Dr. Nagy László 2016.06.09. 16:39:30

@gigabursch: ... komoly ember lehetsz, ha a "doktorságra" ilyen keményen beszólsz. Gratula. Okos lehetsz :-) Bár annyira mégsem, mert hülyeségeket is leírsz. Ha esetleg visszább vennél a pökhendiségből és inkább az olvasásra összpontosítanál, nem írnál le olyanokat, hogy Mátyás idején nem "hírből sem voltak románok" Túl azon, hogy a mondatrész nyelvtanilag is minősíthetetlen, csak nagyon tanulatlanok hihetik, hogy egy komplett nép sehol ne lett volna a XV. században. A másik dolog: hozzászólásomban éppen arra céloztam némi szarkazmussal (szótárban megnézheted mit jelent), hogy sokan azért erőltetik a "Luxemburgi apa" legendát, mert kevésbé fáj nekik ha német, mintha román felmenői lennének a Hunyadiaknak.

Ennyit a korlátoltságról és taplóságról "kedves" gigabursch. DDD

Nem leszünk gyarmat ! 2016.06.09. 16:44:16

Belos Bánt bár nem nevezték kormányzónak, gyakorlatilag kormányzói feladatokat látott el II.Géza király nagykorúvá válása előtt.

Filmflash. 2016.06.09. 16:44:19

@Mj: Azért az érdekelne, hogy hol van olyan forrás, ami bizonyítja, hogy Luxemburgi Zsigmond császárnak olyan hú de sok magyar szeretője lett volna! És az is, hogy egy erdélyi köznemes leányzó, hogyan kerülhetett a házas Zsigmond közelébe úgy, hogy erről sem a leányzó családjában, sem az udvari leírásokban, sem a király környezetében senki egyetlen sorban sem emlékezett meg. (Megjegyezném: fiának szeretőiről vannak források. Édelpeck Borbáláról komoly háttéranyag is fellelhető.)

Harmat Árpád Péter · http://tortenelemcikkek.hu/ 2016.06.11. 16:16:44

Zsigmond és Hunyadi rokoni kapcsolatairól az égvilágon semmilyen hiteles bizonyíték nem áll (és soha nem is állt) a történészek rendelkezésére.

A románság a XII. század végén - a kun uralom gyengülése után - telepedett meg először a Dunától északra, Havasalföldön, a magyar határ védett hegyei közelében (Kárpátok) a kunoktól és tatároktól elhagyott bolgár telepek romjai között. Ezt megelőzően néppé formálódásuk valószínűsített helyszíne a Balkán belső területe, Koszovó (Rigómező), Albánia, Észak-Hellasz vidéke lehetett. A Hunyadi ősöknek XII. századi (vagy még korábbi) történetéről nincs semmilyen információnk.

Dr. Nagy László 2016.06.11. 17:21:07

@Harmat Árpád Péter: Így van, a román történelem az V. századtól kezdődően hellyel közzel rekonstruálható. Transzhumáló állattartással a Balkán belső, hegyvidéki, tengerekhez közeli területein nomadizáltak, többször is zsoldos szolgálatokat vállalva Bizánc felé. A szlávok 6. századi megjelenése után önmagukat "romanus" névvel illették, jelezve, hogy az ősi római kultúrával szoros kapcsolatban álltak (állnak) ellentétben a frissen érkező szláv törzsektől. A XI-XII. században a megerősödő Bizánci Birodalom elől északabbra húzódtak. Ekkor jött létre időlegesen Bulgaro-Vlachia, azaz a bolgár területeken létrehozott román szállásvidék. Néhány évtizeddel később már a Dunától északra fekvő Havasalföldre is benyomultak. A XII. század első felében már fellelhetőek havasalföldi kenézségekben. Létrejött Arges, Szucsava, Jassy, Tergovist, Bukarest és Krajova. Bár hivatalos dokumentumok először csak 1459. szeptember 20-án említik Bukarest települést, valószínűleg, hogy egyes román törzsek már az 1200-as években lakták.

Harmat Árpád Péter · http://tortenelemcikkek.hu/ 2016.06.11. 17:24:07

@Dr. Nagy László: Köszönöm ezt a tartalmas hozzászólást! Nagy László tanár úr középkorász, nagyra tartom szakértelmét. Én magam újkorász, azon belül is inkább XX. százados vagyok. Érdekes téma a népek letelepedésének története. Mindig érdekelt, főleg a magyar vonatkozások miatt. A Hunyadiak származás - kérdése mindig nagy vitákat generál. Pedig valójában homályban tapogatózunk. Csak annyi bizonyos hogy a család Havasalföldi gyökerekkel rendelkezik. Én inkább kun-bolgár ősökre voksolok.

Dr. Nagy László 2016.06.11. 17:25:42

@Harmat Árpád Péter: Köszönöm! A Hunyadi-származást illetően egyetértek!