189 éve adták át a világ első vasútvonalát [29.]

2014. szeptember 27. - Harmat Árpád Péter

Ma van a Föld első vasútvonalának évfordulója. Majdnem 190 évvel ezelőtt ugyanis, 1825 szeptember 27-én adták át Angliában a világ legelső személyszállításra alkalmas vasútvonalát. A Stockton és Darlington közt 40 km-es hosszúságban megépült pályaszakaszon George Stephenson gőzmozdonya, - mely a Locomotion nevet viselte – összesen 33 vasúti kocsit vontatott maga mögött, elérve az akkoriban páratlan 24 km/h sebességet. /Ma már a Japán JR-Maglev vasúttársaság mágnesvonata 581 km/óra elérésére képes./

vasut.jpg

Az esemény elindította az alig néhány évtizeddel korábban megkezdődő ipari forradalom felgyorsuló időszakát. Megkezdődtek a tömeges vasútépítések előbb Angliában, majd az USA területén és végül Nyugat-, illetve Kelet-Európa országaiban is. De hogyan is kezdődött az egész? Miként indult el a folyamat?

Az ipari forradalom kifejezés a XIX. századi Anglia, USA és Nyugat-Európa gazdasági termelésében ugrásszerűen bekövetkező mennyiségi, minőségi növekedést jelenti, mely változás szerte a világban gyárakat teremtett és a tőkét illetve munkaerőt a mezőgazdaság helyett az iparba irányította. Az egész Angliából indult ki, így nyilván felvetődik a kérdés: miért pont ez az ország volt az, amelyik képesnek mutatkozott a változásokra? A választ a történelem adja meg. A dicsőséges forradalom 1688-as győzelmével ugyanis Angliában született meg a világon először az alkotmányos monarchia rendszere, melyben a törvényhozás és a végrehajtó hatalom a király kezéből a parlament, illetve az annak felelős kormány kezébe csúszott át. A mindenkori uralkodó hatalma lecsökkent sőt idővel szimbolikussá vált. Ezzel a feudális jellegű hatalmi tényezők szerepe és befolyása is leredukálódott. Az új rendszerben a feudális életmódtól eltérő új értékrendet, életmódot, és a szabad vállalkozásokra támaszkodó jövedelemszerzést éppen az a réteg várta és akarta, mely a forradalom győzelme révén a parlamentet is alkotta. Ezen okból az ország vezetése segítette mindazon feltételek kialakulását, melyek az ipari forradalomhoz voltak szükségesek.

vasut2.jpg

Az ipari forradalom egy láncreakciószerű folyamatban volt, mely a textiliparból kiindulva, a közlekedés, majd gépgyártás illetve ezt követően egyre több gazdasági terület fejlődésében jelent meg. Azt mondhatjuk, hogy az egész folyamat még ma sem ért véget. Korszakolásában mégis szoktunk első, és második ipari forradalomról beszélni. A második ipari forradalom (vagy másként: az ipari forradalom második szakasza) 1871 és 1914 között új találmányokat hozott a robbanómotorok, autók-repülők előállítása, majd a vegyészet, az elektromosság, illetve az olaj- és az acélipar területén.

Az ipari forradalom kezdetei

james_watt.jpgAz ipari forradalom azzal a felfedezéssel indult el, melynek során egy fiatal feltaláló rájött arra, hogy hogyan lehet a gőz erejét felhasználni az emberi erő kiváltására. A fiatal feltaláló James Watt (1736-1819) volt. James Watt 1736. január 19-én született a skóciai Greenockban. Apja jómódú hajóács, hajótulajdonos és vállalkozó volt, édesanyja, Agnes Muirhead előkelő családból származott és jó nevelést kapott. Mindketten presbiteriánusok voltak. Watt nem járt rendszeresen iskolába, hanem édesanyja tanította. Kiváló kézügyessége mellett tehetsége volt a matematikához, és lelkesen hallgatta a skót nép történetét és legendáit. Mikor Watt 17 éves volt, édesanyja meghalt, és apja szerencséje is kezdett elpártolni. Watt Londonba utazott, ahol egy évig matematikai műszerek készítését tanulta, majd visszatért Skóciába, és Glasgowban műszergyártó vállalkozásba kezdett. Mivel azonban nem töltötte le hét éves mesterlegénységét egy műszerész műhelyében, a Glasgow-i Hammermen Guild (az a céh, amely az összes, kalapáccsal dolgozó mestert összefogta) meggátolta működését. Wattot a Glasgow-i Egyetem professzorai mentették meg, akik 1757-ben engedélyezték, hogy kis műhelyt nyisson az egyetem területén.

Watt négy évvel műhelye megnyitása után barátja, Robinson professzor tanácsára a gőzzel kezdett kísérletezni. Annak ellenére, hogy még egyetlen működő gőzgépet sem látott, megkísérelt egy gőzgép-modellt szerkeszteni. Ez először nem működött kielégítően, de Watt nem adta fel a kísérletezést, és elolvasott minden hozzáférhető irodalmat a témáról. Amikor 1763-ban megtudta, hogy az egyetemnek van egy Newcomen-féle gőzgépe, de azt Londonba vitték javíttatni, rávette az egyetemet, hogy szállíttassák vissza, és vele javíttassák meg. A szerkezet épp hogy csak működött. Ennek ellenére Watt nagy lelkesedéssel kezdett dolgozni saját modelljén, melyet 1765 –ben mutatott be. A gőzgép feltalálását 1769 –hez köthetjük, mert ekkor már Watt működő gőzgéppel rendelkezett. A további tökéletesítéshez a tőke nagy részét a szabadalom megszerzése emésztette fel, amihez akkoriban a parlament jóváhagyása kellett. Hogy biztosítsa az anyagiakat, Watt kénytelen volt 8 éven át földméréssel pénzt keresni. A tengelyhajtás feltalálásával (1781) már özönleni kezdtek a megrendelések.

ipariforr_tal.jpgAz ipari forradalom második nagy mérföldkövét jelentette Edmund Cartwright találmánya 1785 –ben, a gőzzel hajtott szövőszék. Létrejöttek Anglia első pamutgyárai. A textilipar robbanásszerű fejlődésének előzménye volt John Kay repülő vetélője (1733) és James Heardgraves Fonó Jennyje (1767) ám ezek ugyan a gépesítés bizonyos fokát már megvalósították, ám a meghajtás még emberi erővel történt. A gőz, mint hajtóerő megjelenése valóban forradalomszerű módon fejlesztette a textilgyártást.

A gőzgépek által előállított jóval nagyobb mennyiségű textiláru piacokra szállítása azonban már a tömegtermelés kezdetén óriási gondot kezdett jelenteni. A fajlagosan olcsóbb - vagyis adott termékre eső kisebb előállítási költség miatt alacsonyabb árral rendelkező – textilárura óriási volt a kereslet, és a piacok várták is az angol pamutgyárak termékeit, ám a szállítás – közlekedés forradalmára is szükség volt a feladat megoldásához.

A közlekedés forradalmasítását Robert Fulton (1765-1815) amerikai feltaláló nevéhez köthetjük, aki 1807 –ben alkotta meg a gőzhajót. Az első használható lapátkerekes gőzhajó, a Clermont hossza 45,7 méter, az egyhengeres gőzgép teljesítménye 20 lóerő volt, két lapátkereket hajtott. Első, 240 km-es útját a Hudson folyón, New York és Albany között 32 óra alatt tette meg 1807-ben, és még abban az évben megkezdte az üzletszerű hajózást. Következő hajója Pittsburghben épült az Ohión, és New Orleans környékén működött. Több hajója is épült itt, de a Mississippin és az Ohión át Pittsburghig egyik sem jutott fel. 1810-ben már három hajója járt a Hudsonon, és gőzhajók működtek a kompátkelőhelyeken a nagyvárosokban.

A hajózást a szárazföldi közlekedés forradalmasítása követte George Stephenson (1781-1848) révén, aki 1814 –ben megalkotta az első gőzmozdonyt. Stephenson első mozdonya az 1814-ben készült Blücher ugyan mai szemmel kezdetlegesnek tűnik, de ez volt az első olyan jármű, amely a Stephenson által úttörőként alkalmazott peremes kerekeinek köszönhetően a síneken maradt, és 4 kilométeres sebességgel 30 tonna súlyt tudott elvontatni. Második mozdonya a Locomotion 1825 őszén debütált a Stockton–Darlington-vasútvonalon. A vonal 14 kilométeres volt. A gőzmozdonyt szénnel, valamint búzával fűtötték. A szerelvény 38 (más források szerint 33) kocsiból állt, és mintegy 600 utas volt rajta. 

ipariforr.jpg

A harmadik, Rocket névre keresztelt mozdonyt George Stephenson, és fia, Robert Stephenson 1829-ben készítette a Lancashire-ben rendezendő ranhilli mozdonyverseny számára. A verseny célja az volt, hogy kiválasszák a Liverpool Manchester Railway (LMR) számára a legmegfelelőbb mozdonytípust. Mivel a gép a próbát kifogástalanul teljesítette, a zsűri úgy vélte, hogy ez lesz az a lokomotív, amely képes lesz nagy távolságon is megbízhatóan közlekedni, így Stephensonéknak ítélték a győztesnek járó 500 fontos díjat. Később, az LMR vonalának 1830-ban történő megnyitásakor a bírálók döntése értelmében ez a mozdony húzta az első vonatot, így lett a Rocket a világ legelső, nagysikerű személyszállító vonatának mozdonya. Maximum sebessége 47km/h volt, súlya pedig 4,3 tonna. Mintegy 44 évvel az első mozdony előállítása után, 1858 –ban létrejött a Liverpool-Manchester pályavonal, melyet már jelentős néptömegek is használtak.

A vasútipar fejlődése már nagyon korán az USA –ban folytatódott, amikor a Union Pacific és a Central Pacific vasúttársaságok az USA első transzkontinentális vasútvonalának építésébe kezdtek. A nagy amerikai vasútvonal a nebraskai Omaha és a kaliforniai Sacramento között 1776 mérföld hosszúságban húzódott. A keleti és nyugati irányból egyszerre épülő sínpárok 1869. május 10-én értek össze a Utah állambeli Promontory Point közelében. Ezen a később Overland Route néven emlegetett fővonalon 1869. május 15-től már közvetlen személyvonat járt Omaha és Sacramento között, amelynek útvonalát novembertől Oakland (San Francisco) városáig terjesztették ki. A vonat menetideje a kezdeti időkben öt napot tett ki.

A nagyarányú angol és amerikai vasútépítések maguk után húzták az úgynevezett „kiszolgáló” iparágak fejlődését is, mivel a mozdonyok, sínek, vasúti kocsik gyártásához fejlettebb fémmegmunkálásra, szerszámokra, gépekre volt szükség. Ennek köszönhetően indult fejlődésnek a vasipar és a szerszámgépgyártás. Az esztergálás első forradalmasítója Henry Maudslay (1771-1831) angol lakatosmester volt. 1797-ben megépítette a mai esztergák prototípusának tekintett első esztergagépet, amelynek már vezér- és vonóorsója is volt Maudslay esztergáját már nem fából építette, mint azt eddig tették, hanem vas alkatrészeket alkalmazott az új konstrukciónál. Ezen a gépen már nemcsak a munkadarabot lehetett rögzíteni, hanem a forgácsolást végző szerszámot, a kést is. Mivel ennek a gépnek már volt vezérorsója, ezzel meneteket is lehetett vágni. Később az 1800 –as ével első felében a fémmegmunkálás és szerszámgépgyártás óriási fejlődésen ment keresztül.

A közlekedésnek és annak kiszolgáló „holdudvarát” adó szerszámgépgyártásnak illetve vasiparnak a forradalmasítása azonban az igazán nagy távolságok áthidalását nem oldotta meg. Így indult fejlődésnek a hírközlés, melynek forradalmasítása az emerikai Samuel Morse (1791-1872) nevéhez fűződött, aki 1832 és 1835 között kifejlesztette az első működő elektromágneses távírót.

Az ipari forradalom hatásai a társadalomban

Az ipari forradalom jelentős társadalmi és szociális változásokat is elindított. Első hatásként létrejöttek az ipari nagyvárosok (urbanizáció). Ezen metropoliszokban két egymással élesen szembeálló új osztály alakult ki: a magántulajdonnal rendelkező kisebbség (burzsoázia) és a gyárakban alkalmazott többség, az ipari munkásság (proletariátus). Az ipari munkásság élet- és munkakörülményei nagyon rosszak voltak. Nem volt ritka a 14 – 16 órás munkaidő, a női- és gyermekmunka. A lakáskörülmények is nyomorúságosak voltak. Járványok tizedelték a munkásnegyedek lakóit. Gyakran kerültek az alkoholizmus, bűnözés és prostitúció hálójába. Ha nem volt megrendelés a munkás azonnal utcára került. A munkások összetörték a gépeket, melyek látszólag megfosztották őket hagyományos munkájuktól, ez volt az ösztönös géprombolás. Létrejött az ipari forradalom második hatása a munkás szakszervezetek megalakulása. Angliában a munkások által kiharcolt 1825 –ös szakszervezeti törvény már engedélyezte azt, hogy a munkások érdekeik védelmében szervezetekbe tömörüljenek. Azonban a fokozatosan jelentős társadalmi tényezővé váló munkásság az 1820 –as évektől már nem érte be ennyivel, és politikai jogokat, illetve szavazati jogot is követelt, amivel kialakult az ipari forradalom harmadik hatása.  Létrejött a chartizmus eszméje, mely végül 1832 –ben aratott győzelmet, amikor az angol munkásság végre szavazati jogot kapott. Ugyancsak a munkássághoz köthető az ipari forradalom negyedik hatása: a gyári törvények megalkotása. Ezen jogszabályok 1842 –től születtek meg, és szabályozták a munkások alkalmazásának feltételeit, ezzel védve az addig teljesen kiszolgáltatott réteget. (Gyerek és női munka korlátozása, napi 10 órás munkaidő bevezetése 1847 -ben.)

Az ipari forradalom utolsó, ötödik hatásához az új eszmeáramlatokat sorolhatjuk. A társadalmi igazságosság megvalósítását célul kitűző szocialisták a munkásokat forradalomra hívták föl. Auguste Blanqui (1805 – 1881) a teljes politikai és vagyoni egyenlőséget tűzte ki célul. A megvalósítás érdekében a diktatúrát is megengedhetőnek tartotta. Louis Blanc (1811 – 1882) elsőként hirdette meg a munkához való jogot, és követelte, hogy az állam gondoskodjon a munkanélküliek foglalkoztatásáról. Proudhon az anarchisták futára.

A forradalmi munkásmozgalom kialakulására és fejlődésére a legnagyobb hatással Karl Marx (1818 – 1883) és Friedrich Engels (1820 – 1895) gyakorolta. Marx szerint a munkásság kizsákmányolása és nyomora a kapitalista viszonyok között egyre fokozódik, miközben nő a munkásság létszáma és elkeseredettsége is, ami forradalomhoz fog vezetni. Ez pedig el fogja törölni a kapitalizmust, majd fokozatosan ki fog alakulni a kommunista társadalom, amelyben megszűnik a magántulajdon és mindenki a közjóért fog dolgozni. Erre az elméletre fogalmazta meg Marx, munkatársa, Friedrich Engels közreműködésével 1848 – ban a Kommunista Kiálltvány-t, a munkásság első igazi politikai programját. Ez nagy hatást gyakorolt a munkásság millióira.

A második ipari forradalom (1871-1914)

A második ipari forradalom 1871 és 1914 között új találmányokat hozott az orvostudomány, a robbanómotorok, autók-repülők előállítása, majd a vegyészet, az elektromosság, illetve az olaj- és az acélipar területén.

Az első ipari forradalom által megteremtett feltételek, és az ezek nyomán kezdődő jólét, demográfiai robbanás szükségessé tette az orvostudomány fejlesztését is. Semmelweis Ignác 1847-ben ismerte fel a fertőtlenítés fontosságát; majd Horace Wells és William Morton feltalálta a műtéti altatást (1844) Az első fecskendőt Charles Pravaz (1853) készítette el, és Pasteur világhírnévre tett szert a vakcina 1885 –ös feltalálásával.

Az iparban az acél felváltotta a vas alkalmazását, melyet új típusú kohókban állítottak elő. A második ipari forradalomban teljesen új energiaforrások jelentek meg mint a kőolaj melyet a vegyipar a finomítási eljárással tett széles körben hasznosíthatóvá, illetve a villanyáram. Megjelentek a gőzgépek helyett a belsőégésű motorok. Ezek pedig magukkal hozták a közlekedés tovább fejlődését. Az első működőképes belső égésű motort 1860-ban a francia Étienne Lenoir szabadalmaztatta, míg az első négyütemű motor 1876 –ban a kölni származású utazó kereskedő, Nikolaus August Otto (1832-1891) készítette el. Nyolc évvel később Édouard Delemare-Debouteville elkészítette az első valódi automobilt. A századfordulón megkezdődött az autók tömeges gyártása!

Az amerikai Henry Ford 1903 –ban alapította meg a Ford Motor Company-t, mely elkészítette a Ford T-modellt, és 1908 –ban megtörtént a piacra dobás is, mely váratlan sikerrel járt: 1910-ben 18000 darabot, 1913-ban már 168000 darabot gyártottak belőle! A T-modell megalkotásában kiemelkedő szerepe volt a makói Galamb Józsefnek, aki Budapesten szerzett gépészmérnöki diplomával, alig 22 évesen, 1903-ban vándorolt az USA -ba. Két évvel később, 1905 végén már a Ford Motor Companynál dolgozott, ahol tehetségét gyorsan felfedezve a T-modell főkonstrukőrévé tették. Galamb József találmánya volt az elsőként a T-modellnél alkalmazott bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor. 1913-ban Galamb vezetésével tudott a Ford Company áttérni a mozgó összeszerelő szalagon történő sorozatgyártásra. /Makón ma egy szakközépiskola viseli nevét./

ford.jpg

Magyarországon egyébként az első két autótulajdonos 1895 -ben Hatschek Béla budapesti optikus és egy Törley nevű pezsgő gyáros voltak. A századfordulón körülbelül 50 és 100 közt volt Magyarországon az autók száma, de 1910 –re már ez a szám elérte a 937 –et, 1928 –ra pedig a 10 ezret.

A századfordulóra már a repülés is lehetővé vált, az első léghajó 1900 –ban készült el, Ferdinand von Zeppelinnek köszönhetően. Majd a Wright testvérek 1903 –ban megalkották az első repülőgépet. A feltalálók az elektromosságot is az emberek szolgálatába állították. Thomas Alva Edison 1879-ben megalkotta az első szénszálas izzólámpát. Az új energiaforrást a világítás mellett a villanymotorok megjelenése használta ki, kezdetben csak kisméretű gépek, például kézi fúrógépek meghajtása révén. A hírközlés fejlődése is nagy lendületet kapott, amikor 1876 -ban létrejöttek az első telefonok, Alexander Graham Bell révén. A második ipari forradalom eredményei közé sorolható a bányászatban, majd hadiiparban is alkalmazott dinamit feltalálása 1867-ben. A találmányt Alfred Nobel szabadalmaztatta.

Kialakult a tömegtermelés nőtt a fogyasztás. Létrejött a szabadversenyes kapitalizmus, melyben a gyengék kiestek az erősek pedig egyre több vállalkozást olvasztottak magukba. Ezeknél koncentrálódott a tőke, és a bankok is beszálltak! A nagyvállalatok sokszor szövetségre lépve monopóliumokat hoztak létre( felosztották a piacot, árakat egyeztettek) Így jöttek létre a kartellek! Néha egy egész ágazatot uraltak és trösztök alakultak! A nagyvállalatok a világ több pontján befektettek, így tőkekivitel érvényesült! A demográfiai robbanás kelet felé haladva elérte Oroszországot, ahonnan kivándorlás indult meg. Nyugat- Európában a 19.század első felében: még emelkedett a munkásság száma, aztán a középosztály gyarapodása indult el. Közép és Kelet Európában a második ipari forradalom egyszerre jelent meg: így rövid időn belül nagy változások történek, így régi és új társadalomszerkezet párhuzamos volt.

A mezőgazdaság egyre kevesebb embernek nyújtott megélhetést, így városok felé áramlás kezdődött! Nyugat-Európában részint nőtt a városok száma, részint a már meglévő városok nagyvárosokká kezdtek alakulni. A legújabb találmányok, mint a villanyvilágítás, autó, mozi először a nagyvárosokban jelentek meg. Innen kezdtek el terjedni a kisebb városok, végül a vidék felé. Maguk a városok is átalakultak:az egyes városnegyedek specializálódtak: igazgatási-kereskedelmi városmagok jöttek létre, melyeket lakónegyedek, végül ipari negyedek vettek körül! Létrejött a társadalmi szint szerinti szétválás, másnéven: szegregáció! A lakó és ipari övezetek elkülönülésével nagy tömegek mozgatásának igénye alakult ki, így létrejött a tömegközlekedés. A világ első metróhálózata Londonban jött létre: 1863-ban adták át a forgalomnak!

Harmat Árpád Péter

A blog további cikkei: Tartalomjegyzék

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelemtanulas.blog.hu/api/trackback/id/tr756736569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Harmat Árpád Péter · http://tortenelemcikkek.hu/ 2016.08.07. 10:03:54

A vasutak sokáig a fejlődés motorjait jelentették, mert az ipari forradalom első időszakában (1800-1850) dominószerűen gerjesztették más iparágak kialakulását, modernizálását. A vasúti sínekhez, mozdonyokhoz, vasúti kocsikhoz a vasgyártás (kohászat), szerszámgépgyártás forradalmasítására volt szükség.