XIV. Lajos uralkodása [5.]

2014. június 07. - Harmat Árpád

14lajos.jpgJúnius 7. Háromszázhatvan éve, 1654 –ben ezen a napon koronázták meg XIV. Lajost, Versailles felépítőjét, a napkirályt és az „állam én vagyok” idézet szülőatyját.

A leghíresebb francia uralkodó XIII. Lajos király fiaként látta meg a napvilágot és 1643-tól haláláig Franciaország és (III. Lajos néven) Navarra királya lett. XIV. Lajos édesanyja Ausztriai Anna királyné volt (III. Fülöp spanyol király és Ausztriai Margit királyné leánya). A leghosszabb ideig, összesen 72 évig uralkodó európai királyként tarja számon a történettudomány. Az abszolutizmus klasszikus képviselője volt, szilárd egyeduralmat valósított meg a főnemesi ellenzék leverésével és a központosított államigazgatás bevezetésével. Uralma alatt a gazdaság és a kultúra jelentősen fejlődött. Franciaországot az európai nagyhatalmak sorába emelte. Személye a francia gloire (dicsőség - ejtsd: gloár) egyik szimbólumává vált.

XIV. Lajos trónra lépésekor még csupán 5 éves volt, így egy ideig (1651 –ig) régensként anyja, valójában Mazaren (1602-1661) kancellár és bíboros intézte helyette az ország ügyeit. Neki kellett levernie a kiváltságaikat féltő nemesek "Fronde" (parittya nevű) mozgalmát is. A felkelés elfojtása azonban két teljes esztendőbe telt (1648-1650), mivel a parlamentek (megyei nemesi önkormányzati szervek) is támogatták és így a nép is melléjük állt. XIV. Lajos uralkodásának második jellemzője az volt, hogy kialakult a hatalmat birtokló három rend: a papság (mely megőrizhette kiváltságait) a nemesség (politikai befolyásukat csökkentette Mazaren, de egyúttal le is "kenyerezte" őket Versailles pompájával) a parasztság - polgárság: állami adókkal sújtott réteg. Azonban IV. Henrik paulett rendszere révén a polgárság egy része felemelkedhetett. Kialakult egy burzsuá réteg, mely örökletessé vált, integrálódott az ancien regimbe, és később már ragaszkodott hozzá, blokkolja a modernizációt.

Közigazgatás-pénzügy: négy minisztérium jött létre (külügy, hadügy, igazságügy, pénzügy (mindenhol 30 intendáns-szakértővel) A négyből kiemelkedett a pénzügyminisztérium, melynek neve: Contoleur General de Finances lett. Ekkor fontos változás történt, ugyanis Franciaország a királyi tekintély állmából a pénzügyi tekintély államává alakult. (Fontos szerepe volt a királyi intendánsoknak: közvetlen adók behajtása, helyi bíráskodás, rendőrségi munka, közigazgatás) A gazdaságban Mazaren után Jean Baptiste Colbert a pénzügyi tanács élén állva vette kezébe a Francia Királyság ügyeinek intézését. (Létezett: nagytanács, belügyi tanács, pénzügyi tanács) Colbert vezette át Franciaország gazdasági rendszerét a merkantilizmusnak nevezett modellre. A merkantilizmus lényege, hogy az állam többet vigyen ki az országból (többet exportáljon), mint amennyit behoz (importál), így a különbség az országban marad, és a kincstárat gazdagítja. Támogatni a nyersanyag behozatalt és a készáru kivitelt, illetve az ipart (nem a mezőgazdaságot) Három fő kiadás: hivatalnokrendszer fenntartása, gyarmatosítás Kanadában, háborúk költségei (hadseregreform és flottaépítés)

Versailles

Még XIII. Lajos volt az, aki megvásárolta a területet, 1624 –ben, majd 1631 –ben Philibert Le Roy építész tervei alapján megépíttette a kastély elődjét, egy a vadászkastélyt. Ezt a pompázatos épületet kezdte el átépíteni és bővíteni 1688 -ban fia, XIV. Lajos megbízásából három művész, Louis Le Vau, Charles Le Brun és André Le Nötre. Ebben az időben Versailles-ban még csak ünnepségeket tartottak a kastély kertjében, az udvar hivatalosan a Louvre -ban székelt. Végül 1682 –től hivatalosan is a király székhelye lett és egészen 1789 –ig a további francia uralkodók is itt rendezték be lakhelyeiket. A versailles-i kastély tulajdonképpen egy megközelítően 500 m hosszú, terjengős épület. Méretei valóban lehengerlőek. A kastély legpompásabb helyisége a 73 méter hosszú La Galérie des Glaces, a Tükörgaléria. A kastély mögött terül el Versailles legnagyobb értéke, az óriási park. A sugárutak mentén szerveződő kertet virágdíszes teraszok, lépcsők, szökőkutak, tágas vízmedencék gazdagítják. Van benne növényház, nyírott cserjékkel kiképzett labirintus, pavilon, majorság, színház. A beláthatatlan, 800 hektáros parkot a 132 km-es fasorral, medencékkel, 50 szökőkúttal látták el.

XIV. Lajos háborúi

Flandriai háború (1667) Spanyol felesége révén követelte a France Comté területet a devolúciós jogra hivatkozva, mely az elsőszülött lány örökségéről szólt. A háború azonban az Angol-Holland-Svéd szövetség miatt sikertelen volt, és a harcok végén Lajosnak ki kell egyeznie ellenfeleivel. Az alku szerint a Francia Királyság a követelt területből csupán néhány várost kapott.

Holland háború (1672-1678) Ez a háború főként gazdasági okokból indult, mivel Hollandia növekvő gazdasági-kereskedelmi ereje miatt fokozatosan Franciaország egyik legfőbb versenytársa és riválisa lett. XIV. Lajos nem tűrte érdekeik csorbulását, így támadást indított északkeleti szomszédja ellen. A kezdeti francia sikerek után azonban Orániai Vilmos szövetséget teremtett Anglia, Ausztria, és Spanyolország bevonásával, így néhány év után ez a háború is a franciák visszaszorításával végződött. A békekötés szerint France Comté és Freiburg Franciaországé lett, de haladéktalanul ki kellett vonulniuk Hollandiából.

Erődrendszer Nymwegeni béke után építik meg abból a célból hogy védelmezze a királyság északkeleti határát

Reuniós politika: a valamikori francia területekre történő igénybejelentést jelentette. Amikor a környező országok ezt az igénybejelentést elutasították, megkezdődött a francia bevonulás, az adott tartomány erőszakkal történő elvétele. Így került francia kézre Strassburg, és Luxemburg. A Regensburgi szerződés mely az osztrák császár és Franciaország közt született, végül helybenhagyta ezeken területek francia kézbe kerülését.

Nagy koalíciós háború: Az 1691-es németalföldi és itáliai francia terjeszkedések miatt egy nagykoalíció jött létre Franciaország ellen, Ausztria, Anglia, Savoya, Spanyolország, és Hollandia részvételével. Az erős koalíció túlereje végül meghátráltatta XIV. Lajost, így a háború végén megszületett Rijswiki béke 1697-ben arról rendelkezett, hogy Franciaországnak vissza kellett adnia Luxemburgot és Freiburgot. Emellett a franciáknak el kellett ismerniük Orániai Vilmost Anglia trónján, sőt Hollandiának kereskedelmi kedvezményeket kellett biztosítaniuk.

Spanyol örökösödési háború: Kiváltó oka: II. Károly spanyol király 1700 november 1 -én bekövetkezett halálával kihalt a Spanyolország trónját birtokló királyi család. A megüresedett trónra két jelentkező is volt, részint Anjou Fülöp, XIV. Lajos unokája, másrészt Habsburg Károly főherceg, I. Lipót császár kisebbik fia. A háború 1701 őszén robbant ki, egyik oldalon, Ausztria oldalán Anglia és Hollandia állt, másik oldalon pedig Franciaország és Bajorország. (Anglia azért állt Ausztria oldalára, mert ellenezte, hogy egyetlen kézbe kerüljön a francia és a spanyol trón.) A háború főbb hadszínterei Észak-Itália, Németalföld voltak, majd Ausztria előretört és behatolva Bajorországra nagy győzelmet aratott Höchstadtnál (1704.augusztus 13) Az események közben robbant ki Magyarországon a Rákóczi szabadságharc, mely természetesen gyengítette Ausztriát, hiszen meg kellet osztania erőit.

A spanyol örökösödési háború 1709-ben jelentős osztrák fölénnyel folyt, amit bizonyít Ausztria Malplaquetnél 1709 szeptemberében aratott nagy győzelme is. A sikerek miatt a bécsi udvar eldöntötte, végkép legyőzi Magyarországon is a szabadságharcot, és jelentős csapatokat vezényelt át Magyarországra. Így 1711-re a felkelést leverte. Végül azonban hiába számolt le Magyarországgal, a Spanyol örökösödési háború nem úgy végződött, ahogy akarta. Ennek hátterében az állt, hogy szövetségesei elpártoltak tőle, mivel I. Lipót majd idősebb fia I. József halálával a spanyol és osztrák trón egyaránt Károly kezébe került volna. Ezt pedig Anglia ellenezte, így kiszállt a harcokból. Ausztria ezért 1712-ben Denain mellett már vereséget szenvedett, és végül békére kényszerült Rastattban (1714. március 6) Ebben le kellett mondania a spanyol trónról és el kellett fogadnia, hogy a Spanyol Birodalomból csak kisebb területeket kaphat Észak-Itáliában (Milánó)

Uralkodásának mérlege

Lajos 1715. szeptember 1-jén halt meg. A francia trónt fiatal dédunokájára, Lajos hercegre hagyta. Uralkodása alatt Franciaország Európa vezető hatalmává vált. Hatalmasat fejlődött a gazdaság, a technika, és a jobb gazdálkodásnak, a javuló közegészségügyi viszonyoknak, orvoslásnak köszönhetően nőtt az életszínvonal. A harmincéves háború által sújtott Német-római Birodalom lakosságfogyásával szemben Franciaországban folyamatosan nőtt a lakosság száma, amely végül a 18. század végén a polgári forradalom egyik előidézője volt.

Lajos uralkodása alatt virágzott a manufaktúra ipar, a kastélyokba, de a polgári lakásokba is nagy gonddal megmunkált lakberendezési tárgyak kerültek, a nagy katonai megrendelések után hatalmas bevételekre szert tevő textilipar a háborúk lecsengése után nagy mennyiségben gyártott polgári viseletre szánt ruhaneműket, függönyöket, kárpitokat stb. Virágzott az irodalom, a tánc, a dráma és a művészet.

A franciák, a spanyolokhoz, portugálokhoz, angolokhoz képest megkésve ugyan, de elkezdték a gyarmatosítást, meghódították Louisianiát és a Szent-Lőrinc folyó környékét. Később az észak-amerikai gyarmatok jelentős része elveszett, de a kanadai Quebec tartomány, bár angol uralom alá került, lakosainak zöme ma is francia származású, aki makacsul ragaszkodik ősei nyelvéhez. A francia gyarmatbirodalom főleg Afrikában, Dél-Amerika északi részén, Indokínában és Óceániában tudott kiépülni. A Napkirály uralkodása Franciaország fénykora, aranykora volt.

Harmat Árpád Péter

 

Bővebb infók mindenről, ami történelem: Történelemklub.com

További cikkeim: Tartalomjegyzék

Felhasznált irodalom:

  • Georges Duby: Franciaország története I. Osiris Kiadó, Budapest 2005
  • Papp Imre: A Napkirály - XIV. Lajos élete és kora. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1989
  • Claire Constans: Versailles. Editions Mahé S. A. 1995.
  • Alan Decaux: Versailles rejtélyes múltja. General Press Kiadó, 2005.

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelemtanulas.blog.hu/api/trackback/id/tr366284548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Történelem blog · http://tortenelemtanulas.blog.hu/ 2016.08.06. 19:50:08

XIV. Lajosnak, a Napkirálynak szájába adták azt a mondást, miszerint "az állam én vagyok". Ám semmi nem bizonyítja, hogy ez így volt. A kiváló történész Hahner Péter történész szerint az akkor 17 éves XIV. Lajos ilyet nem mondott.

Lector Oris 2016.11.06. 15:31:16

@Történelem blog: Hahner Péter a korszak egyik legnagyobb hazai szakértője. Neki elhiszem, és más is elhiheti!