Az első civilizációk: Mezopotámia [3.]

2013. augusztus 01. - Harmat Árpád

I. A fémek megjelenése:

1.) Az emberiség a Krisztus előtti 4. évezredben a Földgolyó bizonyos pontjain (elsősorban a Közel-Keleten) a kőeszközök helyett rátért a fémek, mégpedig a réz használatára. A fémek közül azért a réz használata volt az első, mert a réz természetes állapotban is előfordul, és elég lágy ahhoz, hogy könnyen formálható legyen. Az első rézből készült eszközök kések, nyíl-, és lándzsahegyek, majd edények, ékszerek voltak.

2.) A réz elterjedésével kialakult az olvasztás és fémmegmunkálás, mely maga után hozta azt az igényt, hogy a réznél valamivel keményebb fémet készítsenek. Miután az ember rájött arra, hogy a réz ötvözhető az ónnal és így keményebb anyag születik, (mégpedig a bronz) megkezdődött a bronzkor. Mégpedig a Krisztus előtti 3. évezredben.

3.) A bronz segítségével már komolyabb fegyvereket lehetett készíteni, melyek hegye és éle nem ment olyan gyorsan tönkre. Ám ugyanakkor a bronzkészítés fáradtságos művelet volt és egyre fogyott az eleve kevés réz és ón lelőhelyek száma is.

4.) A Krisztus előtti 2. évezredben megkezdődött a vaskor. A vas azonnal kiszorította a bronzot, mert a vas sok helyen és nagy mennyiségben fordult elő, amellett előállítása is jóval egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb volt.

  • Rézkor – Krisztus előtti 4. évezred
  • Bronzkor (réz+ón) – Kr.e. 3. évezred
  • Vaskor – Krisztus előtti 2. évezred

II. Mezopotámia földje

1.) Mezopotámia neve folyóközt jelent, és a Tigris illetve az Eufrátesz folyók közti területre utal a Közel-Keleten. Itt az éghajlat már az ókor kezdetén is meleg volt, de nem annyira, mint manapság, és az elsivatagosodás sem jellemezte annyira, mint napjainkban. (Ma Irakhoz tartozik ez a régió.). A területet jól meglehetett művelni, öntözőcsatornák segítségével. A bonyolult öntözőrendszerek kiépítéséhez sok ember jól megszervezett, összehangolt munkájára volt szükség, így az egész Földgolyón először itt alakultak ki összetett társadalmi viszonyok (munkairányítók, írnokok, papok, harcosok, királyok) amiből végül megszülettek a legelső városállamok!

2.) Ahhoz, hogy Mezopotámia lett a civilizáció bölcsője, - a másutt szokatlan munkaszervezés mellett - hozzájárult a kedvező éghajlat, az öntözés, a nád megléte (mely az építkezésekhez kellett), és a háziasításra alkalmas állatok jelenléte, illetve a jelentős lakosságsűrűség.

II. A sumer városállamok:

1.) A sumerok Krisztus előtt 3500 körül vándoroltak (vélhetően Indiából) Mezopotámia déli részére, ahol a korábban már említett öntözéses munkavégzés által megkövetelt munkaszervezés, a közösség védelme és a gazdálkodás irányítása miatt létrehozták az első városállamokat. (Legjelentősebbek: Úr, Uruk, Lagas, Larsa, Nippur)

2.) A városállamok jellemzői:

  • -A közösséggé szervezésben és a jó termésért való isteni közbenjárásban fontos szerepet betöltő papok gyorsan a városállamok élére kerültek. Papkirályok, alattuk pedig egy szűk katonai és papi vezető csoport irányította mindenhol a mezopotámiai sumér államokat. Alattuk következtek a közrendű szabadok (termelőmunkát végeztek), majd legalul a rabszolgák (kis számban)!
  • -A despotizmus (önkényuralom) hamar kialakult az egyes királyok hatalma korlátlan lett.
  • -Az egyes városállamok központja a templom lett, mert itt zajlott a termények begyűjtése, raktározása, elosztása, kereskedelme, és a munkát is innen irányították. Mindezek miatt ezt az állammodellt templomgazdaságnak nevezzük.

 III. Egymást követő népek földje

1.) Mezopotámia idővel elsivatagosodott, csak a folyók közvetlen partjain lehetett már gazdálkodni. Így a harc kezdődött a földekért, kezdetben a sumér városállamok közt, majd a távolabbról érkező pásztornépek és a sumérok közt. Ilyen északról érkező népcsoportot alkottak az akkádok is, akik északon épült városukról Agadei –ről kapták nevüket. Nagy királyuk Sarukkín Kr.e. 2350 –ben meghódította Mezopotámiát és a helyén egységes államot hozott létre. Birodalma alig 150 évig állt fenn, mivel Kr.e. 2200 körül újabb nomád népek (quttu törzs) érkeztek és legyőzték az akkádok országát. (A quttu időkben íródott a Föld egyik legrégibb írott emléke az Uruk királyáról szóló Gilgames eposz.)

2.) Száz év után (Kr.e. 2100) a sumérok elűzték a quttukat, és Mezopotámia újra városállamok halmaza lett, melyek közül Úr emelkedett vezető pozícióba. Végül egy újabb nomád nép jelent meg, ők voltak az amoriták. Babilon városában rendezkedtek be, majd hamarosan meghódították Egész Mezopotámiát. Ezzel létrejött az Óbabiloni Birodalom.

IV. Mezopotámia műveltsége

1.) A sumér műveltséget minden hódító átvette, így az írást is. Szükség volt az írásra a termés és az adók nyilvántartása miatt. Az írás fokozatosan alakult ki, eleinte képírást használtak (egy-egy jel konkrét tárgyakat, élőlényeket takart), majd kialakult a szóírás, és a szótagírás is. Kezdetben agyagra írtak, és a fontosabb szövegeknél az agyagot ki is égették. Az írás terjedésével iskolákat is létre kellett hozni.

2.) A vallás szerepe is jelentős volt Mezopotámiában. A sumérok isteneiket kegyetlennek ábrázolták. A jóslás a hitvilág fontos részét képezte. Számtalan toronytemplomot, úgynevezett zikkuratot hagytak maguk után.

3.) A sumérok hatvanas számrendszert használtak. Ez maradt meg nyomokban ma is az óra 60 percét tekintve, vagy a kör 360 fokos meghatározásában. A sumérok tudtak osztani, szorozni, és 12 hónapos naptárt is használtak.

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelemtanulas.blog.hu/api/trackback/id/tr165439082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Történelem blog · http://tortenelemtanulas.blog.hu/ 2016.08.09. 13:06:53

Az ókori kelet nagy birodalmairól bővebben olvashatsz a tortenelemcikkek.hu társoldalunkon, itt:
tortenelemcikkek.hu/node/131

Lector Oris 2016.11.06. 15:18:45

Az emberiség ősi történetei a legérdekesebbek. Mezopotámia, Trója, Kréta, Egyiptom 5000 évvel ezelőtt is virágzó civilizációk voltak. Sajnos keveset tudunk erről a korszakról, pedig gazdag leletanyag maradt hátra az említett helyeken és máshol is. Ötezer éves például a Stonehenge is Angliában és a mai Ukrajna területén is vannak 4-5 ezer éves városállamok után fennmaradt leletek. Izgalmas korszak, rengeteg feltáratlan maradvánnyal.