12/1. Órai anyag - Az első világháború

2013. július 29. - Harmat Árpád

I. A háború kitörése

1.) A századfordulóra (1900) Európa országait a gyarmatok ügye osztotta ketté. Ugyanis a régi gyarmatszerző országok – Anglia, Franciaország és Oroszország – kezükben összpontosították a világ fontosabb és értékesebb területeit, míg a feltörekvő új ipari nagyhatalmak – mint Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország – már nem tudtak értékes gyarmatokat szerezni. Anglia birtokolta Indiát, Ausztráliát és Afrika egy részét, Franciaországé volt Afrika másik része és Indokína, Oroszország pedig kezében tartotta Szibéria hatalmas térségeit. Az új nagyhatalmak csak a mások által megszerzett gyarmatok elvételével juthattak megfelelően gazdag régiókhoz.

2.) Fontosak voltak a másodlagos konfliktusok is. Így például Oroszország a Balkánon akart terjeszkedni, de a Monarchia megszerezte előle Boszniát (1878) és Németország nem engedte, hogy az oroszok a szerbekkel összefogva szerezzenek területeket a térségben. Másodlagos, de fontos konfliktus volt az is, hogy Franciaország revansot akart venni Németországtól Elzász-Lotaringia visszaszerzésével. (A terület még az 1871 –es francia-porosz háborúban került a németkehez.) Végül a harmadik lényeges másodlagos konfliktus az angolok és németek közt alakult ki, mert utóbbiak nagyarányú flottaépítésbe kezdtek, veszélyeztetve az angolok tengeri hegemóniáját. (1898-as és 1900 –as német flottatörvények.)

3.) A konfliktusok nyomán két szövetségi tábor jött létre: 1904 –ben az antant (Anglia, Franciaország, Oroszország) és velük szemben 1882 –ben a Hármas szövetség (Németország, Olaszország, Monarchia részvételével)

4.) A háború kirobbanásának közvetlen előzménye volt, hogy egy boszniai hadgyakorlaton egy szerb nacionalista diák (Gavrilo Princip) 1914 június 28 –án lelőtte a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Az osztrák ultimátumot követően megtörtént a hadüzenetváltás, és a szövetségi szerződések okán minden szembenálló hadat üzent a másiknak. Az első világháború végül, 1914 július 28-án tört ki, a Szerbia elleni hadüzenet napján.

II. Különleges helyzetben lévő országok

1.) Különleges helyzetben volt Olaszország, Románia, Bulgária és Törökország és az USA. Ezek vagy a háború kezdetén átálltak a másik oldalra, vagy eleve késve léptek be a harcokba.

2.) Olaszország bár alapító tagja volt a Hármasszövetségnek, ám 1915 –ben mégis átállt az antanthoz, miután titkos tárgyalásokon ígéretet kapott Angliától arra, hogy Tirol egyes részeit a harcok után majd nekik ítélik (Ausztriától) sőt egyéb területeket is kaphat. Románia szintén átállt 1916 –ban, miután Anglia nekik ígérte Erdélyt. Törökország és Bulgária az előző két átállás ellensúlyozásaként késve ugyan, de a Hármasszövetség oldalán lépett a háborúba (Törökország 1914 októberében, Bulgária 1915-ben.)

3.) Az USA sajátos helyzetben volt. Sokáig mutatott semlegességet mindkét fél felé, de fokozatosan az antant győzelmében vált érdekeltté. Részben azért is, mert a központi hatalmakkal nem is kereskedhetett a németek ellen vont tengeri blokád miatt. Az antant oldalán történő 1917 áprilisi hadba lépésnek közvetlen előzménye volt egyrészt egyes amerikai hajók elsüllyesztése (Lousitania, Sussex) és az 1917 januárjában küldött Zimmermann távirat. (A németek kódolt üzenete Mexikónak, Amerika megtámadására. Ám a britek megfejtették, és értesítették az USA –t.)

III. A háború jellemzői, a hadviselés újdonságai

1.) A németek a Schlieffen-terv alapján villámháborút kezdeményezve akarták legyőzni a franciákat és Belgiumon keresztül támadtak. Viszont a franciák megállították őket 22 km-el Párizs előtt, és állóháború alakult ki.

2.) Az öt legfontosabb front a háborúban: a) Nyugati front, b) Keleti front északon a németek és oroszok közt, illetve délen a Monarchia és az oroszok közt c) Olasz front a Monarchia és Olaszország közt d) Balkáni front e) Mezopotámiai front Törökország és Anglia közt

3.) A háború jellemzői közé tartozott az állóháború mellett, hogy az ipari forradalom vívmányai itt érvényesültek először harci eszközökként:

  • repülőgépek
  • Tengeralattjárók
  • Harckocsik
  • Géppuskák
  • Harcigáz
  • Hírközlés

4.) Ebben a háborúban vált először kulcsfontosságúvá vált a hátországok gazdasági teljesítőképessége. A Monarchia és Oroszország gazdaságai merültek ki először.

IV. Harci események

1.) Az 1914 –es, 1915 –ös és 1916 –os évek harci események még kiegyenlített képet mutattak, sőt a központi hatalmak kisebb fölényét hozták. Elfoglalták Szerbiát, Romániát, sőt Törökországban is győztek (Gallipolinál megvédték a szorosokat) illetve fenyegették Párizst.

2.) A verduni és sommei csaták voltak a háború legnagyobb csatái 1916 –ban, és bár mindkettő döntetlennel zárult, a veszteségek a központi hatalmak számára voltak érzékenyebbek.

3.) Később a háború második szakaszában érvényesülni kezdett az antant gazdasági fölénye. Ugyan Oroszország a forradalom és a bolsevik hatalomátvétel (a cár kivégzése) miatt 1918 -ban kilépett a háborúból, de ezt bőven ellensúlyozta az USA belépése. Két millió amerikai katona érkezett a nyugati frontra.

4.) A háború második felében, 1917 –ben és 1918 -ban az antant minden fronton lassú fölénybe került. Wilson amerikai elnök 1918 januárjában békejavaslattal állt elő, de ezt egyik fél sem fogadta el: az antant bízott győzelmében és kevesellte a javaslat rájuk vonatkozó eredményeit, a központ hatalmak pedig abban hittek, hogy képesek lesznek megfordítani az eseményeket!

V. Az antant győzelme

1.) Amerika 1917 április 6 –án lépett hadba, és az év folyamán 2 millió katonáját küldte Franciaországba. Ezzel fölénybe került a nyugati fronton.

2.) Bár a németek – még az amerikai katonák megérkezése előtt – nagyarányú támadást indított FrancIaország ellen, végül az antant ellentámadása 1918 augusztusában (amiensi áttörés, augusztus 8 –án) áttörte vonalaikat. A Monarchia november 3 –án, Németország november 11 –én írta alá a fegyverletételt.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelemtanulas.blog.hu/api/trackback/id/tr125431628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.