HTML

Harmat Árpád Péter történelemtanár blogja. Alapítás: 2013.07.26. tortenelemcikkek.hu 

tortenelemklub, kommentelés, Bemutatkozás

tartalomj2.jpg

Facebook

Facebook

face_tcikkek.jpg

logo_toriklub.jpg

Idézetek

  • A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen. (Henry Ford)
  • Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket. /Mark Twain/
  • Azt mondják, hogy azoknak, akik nem emlékeznek a történelemre, az a sorsuk, hogy megismételjék. /Lawrence Lessig/
  • A történész visszafelé tekintő próféta. /August Wilhelm Schlegel/
  • Minél magasabbra szállunk, annál kisebbeknek tűnünk azoknak a szemében, akik nem tudnak repülni. /Friedrich Nietzsche/
  • Kételkedve jutunk el az igazságra. "Dubitando ad veritatem pervenimus." /Cicero/
  • Vannak ellenségeid? Jó. Ez azt jelenti, hogy valamikor valamit felépítettél már az életben. /Sir Winston Churchill/

  • A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt. Ugyanakkor nincs öregebb ember annál, mint akiben kihunyt a lelkesedés lángja./ Henry David Thoreau/

  • Az illúzió olyan fájdalomcsillapító, mely eltünteti a valóság és a vágyak közötti szakadékot. /Herman Wouk/

  • Ritkán látszik meg a sárról, hogy hópehely volt azelőtt. /Heltai Jenő/

  • A szépség a részek olyan összessége, amelyhez nem kell semmit hozzátenni, sem elvenni belőle, sem bármit megváltoztatni. /Elio Carletti/

  • Ne keltsétek fel az álmodókat, amíg álmodnak, addig boldogok. /Alföldi Géza/

  • A kis elméket a kis dolgok szórakoztatják. /Ken Follett/
  • Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. /Mahatma Gandhi/

  • Egy korszaknak akkor van vége, amikor az alapját képező illúziók elpárologtak. /Arthur Miller/

  • A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből. /Albert Einstein/

  • A közügy mindenkinek kedvenc magánügye. /Rejtő Jenő/

  • Az életben két alapigazságot tapasztaltam: az egyik, hogy mindig a rosszak győznek. A másik, hogy az életben nem a győzelem számít, hanem az, hogy szerettél e, és voltál e szeretve. /Harmat Árpád Péter/

nemzeti_jelkepek.jpg

Címkék

14. Lajos (1) 1956-os forradalom és szabadságharc (1) 2015 a számomra (1) akkádok (1) államalapítás (1) Al Capone (1) Amerikai történelem (1) Aradi vértanúk (1) Árpád-ház (1) atombomba (1) az órák története (1) A Harag kritikája (1) Barbarossa-hadművelet (1) Barbarossa hadművelet (1) Barguzin (1) Bastille (1) Biblia (1) Bocskai szabadságharc (1) borogyinói csata (1) civilizációs vonal (1) Csendes-óceáni hadszíntér (1) Darwin (1) diktatúrák (1) Dobó István (1) Don-kanyar (1) Doni katasztrófa (1) Dracula (1) Drégely (1) Évszámok (1) Ferenc Ferdinánd merénylete (1) Fidel Castró (1) francia forradalom (1) Gázai övezet (1) Göring (1) Habsburgok (1) harckocsi (1) Harmat Árpád (1) Harmat Árpád Péter (1) Himmler (1) Hirosima (1) Hitler (2) Hitler elleni merénylet (1) Hód-tavi csata (1) Horthy (1) Hunyadi (1) Imre királyunk (1) ipari forradalom (1) James Bond (1) Jány Gusztáv (1) Japán története (1) Jeruzsálem ostroma (1) kalandozások (1) kommentelés (1) Kommunista Kiáltvány (1) kormányzók (1) Kossuth Lajos (1) középkor (1) középkor embere (1) lipcsei csata (1) Luther (1) magyar őstörténet (1) marathóni csata (1) merényletek a történelemben (1) Midway (1) migráció (1) Mohácsi csata (1) Móri csata (1) Muhammad Ali (1) müncheni sörpuccs (1) nagy döntések (1) nagy francia forradalom (1) Napóleon (1) Német egység (1) Nixon (1) Normandiai partraszállás (1) ókor (2) ókori Egyiptom (1) ókori kelet (1) oszmánok (1) Pearl Harbor (2) Petőfi (1) Poroszország (1) pozsonyi csata (1) Purgly Magdolna (1) reformáció (2) revízió (1) segesvári csata (1) Sivatagi vihar hadművelet (1) Skócia történelme (1) sógun (1) sommei csata (2) sporttörténelem (1) sumérok (1) szamurájok (1) Szeged története (1) Szent István (1) Szibéria története (1) Szondy György (1) Szovjetunió (1) Sztálin (2) sztálingrádi csata (1) tartalomjegyzék (1) tatárjárás (1) temesvári csata (1) thermopülai csata (1) tigris (1) török idők (1) történelem érettségik (1) Trianon (1) vietnámi háború (1) világháború (1) Vlad Tepes (1) Watergate-botrány (1) XVI. Lajos (1) Zrínyi Miklós (1) Címkefelhő

Naptár

december 2016
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

popsi.jpg

Inez Sainz (mexikói riporternő)

Történelem blog

A honlap azért jött létre, hogy helyet adjon a történelem érdekességeinek, kiemelkedő évfordulóinak, illetve, hogy segítséget nyújtson a történelemtanulásban Honlapunk: www.tortenelemcikkek.hu

Ha a második világháborúról esik szó, akkor többnyire az európai hadszíntér élvez elsőbbséget, pedig a Távol-Keleten is óriási küzdelem zajlott. A Csendes-óceánon vívták a háború legnagyobb tengeri ütközeteit és százezrek folytattak elkeseredett gigászi harcot például a Fülöp-szigetek, Iwo Jima vagy Okinawa területein is. Az ázsiai háború 1942 és 1944 közt érkezett fordulópontjához. Érdekes végigtekinteni azon, hogy pontosan hol és miért is változott meg a hadi-helyzet, mi vezetett Japán vereségéhez.

A fasizálódó Japán 1940 –től kezdett komolyabban részese lenni a második világháborúnak, amikor erőszakos terjeszkedése és hódító támadássorozata már nem csak Kínára terjedt ki – mellyel egyébként 1931 óta, Mandzsúria megszállásától kezdődően folytatott harcokat – hanem katonai expanziója megindult például Indokina és a Csendes-óceán irányába is. A japánok 1940. szeptember 27-én aláírták a háromhatalmi egyezményt (amely szerint Németország és Olaszország vezető szerepet játszhat ugyan Európában, ám mindkét fasiszta hatalomnak el kell ismernie Japán különleges jogait a Távol-Keleten), majd az aláírás után a japán hadsereg lerohanta Francia Indokinát és megindult Sziám, majd Burma és Malájföld elfoglalására is.

pearl_harbor_1.jpg

Az 1941 október 18-án hivatalba lépő Tódzsó Hideki miniszterelnök még komolyabb célokat tűzött országa elé, mégpedig a Csendes-óceán jelentős területei felett befolyást gyakorló USA térdre kényszerítését. 1941. december 7-én a japán flotta megtámadta az USA haditengerészetének Hawwaiin lévő, Pearl Harbor-i haditengerészeti támaszpontját. A hadüzenet nélküli és így meglepetésszerű japán támadásban 2403 amerikai halt meg, és az USA hét fontos hadihajóját is elveszítette. Elsüllyedt négy csatahajó, két romboló és egy aknarakó. Az óceán fenekére került az USS Arizona, az USS California, az USS Nevada és az USS West Virginia, továbbá megsemmisült 188 amerikai repülőgép és komolyabban megsérült 11 további hadihajó. Ugyanakkor a harci értéket tekintve legütőképesebb hajótípusok, a repülőgép-hordozók épp nem tartózkodtak a Pearl Harbor -i kikötőben, így azok megúszták a katasztrófát. Mint később kiderült: ennek köszönhette Amerika, hogy képes volt megfordítani a Japánnal folytatott háború menetét.

Az alattomos japán támadás mélységesen felháborította az USA lakosságát. Roosevelt elnök az asztalra csapott és szemtanúk szerint a tolószékéből felemelkedve, fogát összeszorítva esküdött bosszút. Az amerikai kongresszus nem is húzta sokáig a választ: már másnap hadat üzent a tengelyhatalmaknak. Az USA végre feladta semlegességét: aktívabban segítette az oroszokat (kölcsönbérleti szállítmányokkal), válaszcsapást tervezett Japán ellen és megkezdte az afrikai partraszállás előkészítését is. Közben a japánok megszállták Hong Kongot, Szingapúrt (1942 február 15.), megközelítették az indiai határt és Ausztráliát kezdték fenyegetni. Japán kézre került az amerikai fennhatóság alatt álló Guam szigete is, sőt a Fülöp szigeteket is japán megszállók érkeztek. Aztán lassan fordulat következett: a Korall-tengeri csatában, 1942 májusában az amerikaiak végre sikerült megakasztaniuk a japán előnyomulást. 

A fordulat

Az igazi fordulat azonban csak 1942 júniusában következett be a Csendes-óceán kellős közepén fekvő Midway szigetek mellett. Az 1942. június 3 és 6 közt zajló tengeri csata volt a történelem első olyan ütközete, melyben a szembenálló flották hajói nem is látták egymást és mindent az anyahajók repülőgépei döntöttek el. A Midway melletti csatában az amerikai flotta megsemmisítő vereséget mért a szigetek elfoglalására érkező japán hajókra. Az amerikaiak előre tudtak ugyanis a japán támadásról annak időpontjáról, irányáról, sőt pontos céljáról is. 1940 őszén egy bizonyos Joseph J. Rochefort fregattkapitány megfejtette az addig használatos japán haditengerészeti rejtjelkulcsot, amivel áttörést ért el a felderítés terén és elérte, hogy Washington minden japán lépést előre ismerjen. Az amerikaiak jók felkészülhettek tehát az összecsapásra így Chester W. Nimitz és Raymond A. Spruance tengernagyok óriási győzelmet arattak.

7_25csendesocean.jpg

A Salamon szigeteknél (Ausztrália közelében) zajló Guadalcanali hadjárat újabb szövetséges győzelmet hozott. Innentől megkezdődött Japán fokozatos visszaszorítása. A két leginkább tisztelt hős: Douglas McArthur tábornok a szárazföldi csapatok élén, és Chester Nimitz tengernagy a haditengerészet vezetőjeként mindent elkövettek az amerikai győzelemért. A japán hadsereg következő és valóban megrendítő vereségét a Fülöp-szigeteknél szenvedte el, a leytei csatában, 1944 október 23-26 között. Amerika óriási győzelmet aratott Japán felett. Ez a csata tekinthető az egész második világháború legnagyobb tengeri ütközetének. A japánok ügyes haditervet dolgoztak ki: szándékosan feláldozták maradék repülőgép-hordozóikat, hogy elcsalják a partraszálló flottát fedező amerikai főerőket, majd kíméletlenül lecsaptak az amerikai partraszálló erőkre. Bevetették a legnagyobb csathajóikat is, ám meglepetésre az amerikai kísérőhajók önfeláldozó hősiességgel megállították és visszafordulásra kényszerítették az aránytalan túlerőben lévő japán csatahajó-flottát.

nimitz.jpg

A Fülöp-szigeteknél a japán flotta elvesztette hadihajóinak színe-javát és ebből a veszteségből már nem tudott többé felállni. Ráadásul óriási üzemanyag-hiánnyal is küzdött: hajóinak zöme nem is tudott kifutni a kikötőkből. A Japán Császári Haditengerészet 1944 novemberére gyakorlatilag alig létezett már: elvesztek repülőgép-hordozóik, és a tenger fenekére kerültek az egykor legendás japán csatahajók is. A három nagy csata: Midwaynél, Guadalcanalnál és a Leytei öbölben 1942 júniusa és 1944 októbere közt együttesen kényszerítették térdre Japánt.

Mindehhez azonban hozzá kell számítani az Indiát védelmező és Burmában óriási harcot vívó brit hadsereg hősiességét is mely a kohimai csatában (1944 április 4 és június 22 közt) döntő győzelmet aratott  a japánok felett. Sokak szerint ez az Imphal közelében vívott ütközetsorozat volt a "kelet Sztálingrádja". A britek egy 15 ezer japán katonából álló erőt szorítottak vissza, iszonyú harcok árán India határainak közeléből (és a Himalája lábától) majd ellentámadásba kezdtek és 1944 második felében egész Burmát megtisztították a japán csapatoktól.

kohimai_csata.jpg

A harcok hátralévő 10 hónapjában, 1944 novembere és 1945 augusztusának vége között sorozatosak lettek az amerikai győzelmek. Megkezdődött a japán szigetek szisztematikus és folyamatos bombázása is. Japán azonban nem akarta megadni magát, a híres szamuráj küzdőszellem nem engedte ezt. Az 1945-ös esztendőben két fontos ütközetben (a japán szigetektől délre) még utoljára fellángoltak a harcok. Az összecsapások Ivo Jimánál és Okinawán hatalmas szárazföldi harcokat hoztak, mégpedig 1945 márciusa és júniusa között.

Az utolsó nagy harcok Iwo Jima és Okinawa szigetein

Iwo Jima egy Japántól délre fekvő sziget, mely akkoriban stratégiai jelentőséggel bírt, hiszen területén radarállomás, repülőtér és kikötő is működött. Az amerikaiaknak égetően nagy szükségük volt egy Japánhoz ennyire közel fekvő légikikötőre, hiszen 1945 tavaszán még minden amerikai katonai vezető és tábornok úgy hitte: Japán legyőzéséhez egészen Tókióig kell majd előretörniük. (Később kiderült: erre nem lesz szükség, mert a japán hadsereget meg tudják semmisíteni a környező szigeteken.) Iwo Jima elfoglalását eredetileg öt napra tervezte Washington, ám hamar kiderült: a japánok tovább fognak kitartani. A harcok 36 napon keresztül tartottak, miközben a 20 ezer fős japán védősereg gyakorlatilag megsemmisült.

A szigeten folyó harc legfontosabb célpontjának a Szuribacsi hegy tekinthető. A magaslatért hetekig folytak az összecsapások. A hadműveletek 1945 február 19 -től március 26-ig tartottak, ám végül sikerült amerikai zászlót tűzni a hegyre. Ez volt az első alkalom, hogy amerikai zászlót állítottak fel japán földön a második világháború alatt. Később a zászlót egy nagyobbra cserélték Joe Rosenthal, az Associated Press tudósítójának objektívje előtt. (A fotóért Rosenthal Pulitzer-díjat kapott.) Az ikonikus kép alapján készült el Felix de Weldon híressé vált szobra a Tengerészgyalogosok emlékműve, amely az Arlington Nemzeti Temetőben található. (Lásd cikkünkben az utolsó kép.) 

7_29iwojima.jpg

Az USA veszteségei elenyészőek voltak: a szigeten folyó harcokban bevetett 110 ezer fős amerikai haderő alig hat százaléka, mintegy 7000 katona esett el. Következhetett a Tajvantól északkeletre fekvő Riukiu szigetcsoport és annak legjelentősebb szigete Okinava, melynek bevétele keményebb diónak ígérkezett, hiszen ez volt Japán utolsó védvonala. A várakozásokra nem cáfoltak rá a japánok: majdnem két hónapon keresztül tartották magukat: 1945 április 1 és június 22 között. Ez volt a második világháború egyik legnagyobb csatája az ázsiai fronton. Összesen 12 ezer amerikai katona esett el, a bevetett 60 ezres haderőből, az Okinawán található, jól védhető erődrendszer elfoglalása során. Ugyanakkor a japán haderő elvesztette utolsó tartalékait is: összesen 102 ezer katonája maradt holtan a csatatéren. (Okinawa egyébként egészen 1972-ig maradt az amerikaiaké.)

Iwo Jisma és Okinava - a két előretolt ellenséges erődvonal - elfoglalása után megnyílt az út Japán felé. A háború a végéhez közeledett: 1945. augusztus 8-án, a potsdami egyezménynek eleget téve a Szovjetunió is hadat üzent Japánnak, mely így a világ két legnagyobb katonai hatalmával került szembe. 1945 augusztus 20 -ra a szovjetek döntő győzelmet arattak a Mandzsúriában és nem sokkal később amerikai – szovjet kézre került Korea is. (Délen amerikai, északon szovjet erők állomásoztak, így innentől megkezdődött a félsziget kettéosztottsága.) Közben az amerikaiak kifejlesztették az atombombát, melyet mindenképpen ki akartak próbálni még a háború vége előtt. 1945. augusztus 6-án az Enola Gay nevű B–29-es bombázó ledobta tehát az első atombombát Hirosimára, majd 9-én felrobbant a második tömegpusztító töltet is Nagaszaki felett. Ez volt Japán számára a kegyelemdöfés: Hirohito császár bejelentette a kapitulációt 1945 augusztus 14-én. A fegyverletételről szóló egyezményt 1945. szeptember 2-án írták alá a Tókiói-öbölben, a Missouri csatahajó fedélzetén.

Harmat Árpád Péter

Facebook: Történelem rajongók klubja

Honlapom

2016.09.02.(16:30)

Címkék: világháború Pearl Harbor Csendes-óceáni hadszíntér Midway

39 komment

A magyar történelem tele van nagy jelentőségű, nagy horderejű és fontos döntésekkel, melyek túlnyomó többségét szűk körben, vezetői szinten hoztak meg, többnyire a nép széles rétegeinek megkérdezése nélkül. Ha felelevenítjük ezeket, ráébredünk arra, hogy a döntések jelentősége csak sokkal később, a meghozatal után évtizedekkel vagy inkább évszázadokkal dőlt el. Volt, amelyik előre vitt bennünket és volt, amelyik katasztrófába.

Címkék: nagy döntések

11 komment

214 éve született a magyar történelem egyik legjelentősebb alakja: Kossuth Lajos. A feudalizmusból kivezető reformkor egyik legfontosabb szereplőjeként, az 1848/49-es szabadságharc vezetőjeként és a magyarság újkori történelmében a nemzeti szuverenitás legnagyobb harcosaként a legismertebb magyar történelmi hősök egyike. 

kossuth_elete.jpg

Címkék: Kossuth Lajos

2 komment

Éppen 204 éve, 1812 szeptember 7-én zajlott a napóleoni háborúk legvéresebb csatája, a borogyinói ütközet. Az összecsapásban közel 80 ezer katona esett el a két oldalon, ami jócskán felülmúlja az austerlitzi és a waterlooi ütközetekben meghaltak számát is. A Moszkvától alig 110 kilométerre megvívott élet-halál küzdelem volt a korszak legjelentősebb csatája.

borogyino.jpg

Címkék: Napóleon borogyinói csata

12 komment

A revizionizmus (irredentizmus) – vagyis a trianoni diktátum eltörlésének és  a történelmi Nagy-Magyarország visszaállításának igénye – már 1920 –tól kezdődően beépült a magyar „közgondolkodásba”. Idővel az államvezetés diplomáciai törekvéseiben is megjelent a revíziós politika, mely Gömbös Gyula miniszterelnök 1933 június 17 -én, Adolf Hitlernél tett látogatásával vette hivatalosan is kezdetét. Innentől kezdve a két legfontosabb külpolitikai kérdés: a revízió és német orientáció elválaszthatatlanul és végérvényesen összekapcsolódtak egymással. 

revizio.jpg

Címkék: revízió

12 komment

Az írásbeliség megjelenésének kezdeteiről, az emberiség korai történetéről, vagyis az ötezer évvel ezelőtt kezdődő ókor első időszakáról, - mely egyébként egy rendkívül színes és misztikus világot hozott - még ma is csak szűkös forrásanyagok állnak rendelkezésünkre. A kevés fennmaradt régészeti lelet és írott bizonyíték az első nagy civilizációs központokat Mezopotámia, Egyiptom, Trója és Kréta területére helyezi. Ezek közül is a Tigris és Eufrátesz vidékén megtelepedő sumér kultúra jelentette a legnagyobb előrelépést a korábbi évszázadokhoz képest. 

sumerok.jpg

Címkék: sumérok ókori kelet akkádok

49 komment

Augusztus 20-án a magyar államalapítást ünnepeljük, azt a folyamatot, melynek révén a magyarság beilleszkedett Európába és a X század kezdetére a középkori keresztény országok által illetve a pápaság részéről is elismert, önálló, szuverén országgá változott. Az esemény azért is óriási jelentőséggel bírt, mert szavatolta fennmaradásunkat és legitimálta helyünket az európai népek közösségében. Méltán nevezhetjük tehát egyik legnagyobb ünnepünknek, a három nemzeti ünnepünk (március 15., augusztus 20, október 23) egyikének.

szent_istvan.jpg

Címkék: államalapítás Szent István

29 komment

A világtörténelem egyik legtovább hatalmon lévő vezetője és a XX. század egyik legnagyobb forradalmára: Fidel Castro, Kuba teljhatalmú vezetőjeként többször került a világpolitika célkeresztjébe. Például 1962 -ben, a kubai rakétaválság idején is, amikor a harmadik világháború kirobbanása csak perceken múlott. Castro jogászból lett forradalmár, szónok, pártvezető és diktátor, a XX. század egyik legismertebb alakja, aki éppen ma, 2016 augusztus 13-án lett 90 éves.

castro.jpg

Címkék: Fidel Castró

5 komment

Totális vagy totalitárius államrendszerek kiépülésében bővelkedett a XX. század. Ilyen épült ki a második világháború idején Japánban, a 20-as évek idején Olaszországban (a Mussolini vezette rendszerben), később Frankó Spanyolországában, illetve a Hitler vezette náci Németországban is. Amellett persze a Sztálini Szovjetunió és a Mao Ce-tung vezette Kína berendezkedései is ezt az állam-modellt követték, még ha ideológiájukban el is tértek a nemzetiszocialista és fasiszta rezsimektől.

diktatorok.jpg

Címkék: diktatúrák

5 komment

71 évvel ezelőtt, 1945 augusztus 6-án reggel 8 óra 15 perckor egy Paul W. Tibbets nevű ezredes utasítást adott az Enola Gay nevű B-29 es bombázó kioldó tisztjének, hogy dobja le a Dél-Japánban fekvő Hirosima városára a Little Boy –nak nevezett 15 kilotonnás atombombát. A becsapódást vakító villanás és gombafelhő követte, majd 70 ezer ember halt meg azonnal a nukleáris tűzben és a gigantikus lökéshullám hatására. A bomba ledobását követő hetekben további 100 ezer ember lelte halálát sugárbetegségek következtében.

hirosima.jpg

Címkék: atombomba Hirosima

51 komment

Egy dinasztia, mely Európa történelmét 600 éven keresztül tudta befolyásolni. Egy család, mely 1526 és 1918 közt uralta hazánkat. Egy família, mely egy aprócska vár birtoklásától egy egész világbirodalom uralásáig jutott. Ők voltak a Habsburgok. Családi történetük tele van érdekességekkel.

habsburgok.jpg

Címkék: Habsburgok

4 komment

Ma 227 éve zajlott Párizsban a Bastille ostroma, ami egyben a nagy francia forradalom kezdetét is jelentette. A francia főváros belterületén helyet foglaló hatalmas, nyolctornyú várbörtön a Bourbonok (XIV.-XV-XVI. Lajos) abszolutista, elnyomó uralmát jelképezte. Titokzatos építményként a királyi uralom ellen szervezkedők kínzókamrái kaptak helyet falai között. Legalábbis a nép így hitte. Valójában azon a bizonyos napon alig hét fogoly élt falai között, akik közül egyik sem volt politikai okokból letartóztatott lázadó. Az ostromban százan haltak meg és a vár elfoglalása örökre a forradalom jelképe lett. De hogyan is kezdődött és hogyan zajlott az egész?

bastille.jpg

Címkék: francia forradalom XVI. Lajos Bastille

1 komment

szondy.jpg464 évvel ezelőtt, 1552 július 6 és 9 között Drégely váránál 146 magyar vitéz áldozta életét a hazáért, a török elleni harcban, Szondi György vezetésével. Arany János balladát, Tinódi Lantos Sebestyén históriás éneket, Marton László pedig szobrot készített a hős várparancsnok tiszteletére. A hihetetlen ostrom előzményei az 1540-es évek Magyarországára vezetnek bennünket.

Címkék: oszmánok Drégely Szondy György

9 komment

A mai, modern, XXI. századi ember és a középkorban élt polgár, paraszt vagy nemes tekintetében, elképesztően más fogalmi kört jelent a "szórakozás" mint szabadidős tevékenység meghatározása. Napjainkban a munka után a szórakozásnak próbálunk élni és ennek ezernyi válfaját ismerjük. De hogyan volt ez mondjuk 600 éve? A középkori ember hogyan szórakozott?

kozepkor.jpg

Címkék: középkor

28 komment

Éppen 100 évvel ezelőtt, 1916 július elsején vette kezdetét a világtörténelem egyik legnagyobb és az első világháború legvéresebb összecsapása a Somme –i csata. Ebben az 5 hónapon keresztül tartó (1916 július 1 – november 18.) iszonyatos küzdelemben egymillió katona veszett oda, ami azt jelenti, hogy naponta átlagosan több mint hétezer ember esett áldozatául a gyalogsági rohamoknak, géppuska-támadásoknak és a gyilkos erejű tüzérségi bevetéseknek. De hogyan is kezdődött az egész?

somme_britek.jpg

Címkék: sommei csata

6 komment