Napóleon felemelkedése és a marengói csata [96.]

2017. június 17. - Harmat Árpád Péter

A híres marengói csata évfordulóján érdemes visszatekintenünk a történelem egyik legnagyobb alakjának, Bonaparte Napóleonnak a felemelkedésére. Miként indult karrierje és hogyan befolyásolta az épp 217 éve zajlott itáliai ütközet császárrá emelkedését?

napoleon_2.jpg

Tovább

100 éve volt az Otrantói csata, Horthy győzelme az Adrián [95.]

Az első világháború egyik legismertebb és a Monarchia hadtörténetének legjelentősebb tengeri csatája kerek száz éve, 1917 május 15-én zajlott. Az ütközet helyszíne az Otrantói szoros volt, mely az olasz csizma - vagyis Appennini-félsziget - sarkán fekvő Otranto városáról kapta nevét. Ez a szoros az Adria bejárata, Olaszország és a szemközti Albánia (pontosabban Korfu partjai) közti átjáró

Tovább

73 éve szállta meg hazánkat a hitleri Németország [94.]

Hazánk 73 évvel ezelőtt, a második világháború egyik legpusztítóbb évében német megszállás alá került, szuverenitását elveszítve. Az esemény megváltoztatta addigi politikánkat, felborította terveinket és a Horthy Miklós neve által fémjelzett korábbi törekvéseket. De hogyan is zajlott, milyen előzmények után ez a bizonyos fordulat?

Tovább

1848. március 15. emberi oldala [93.]

1_58kokarda.jpgSokszor és sokan írtak már az 1848/49-es magyar eseményekről, a március 15-én zajló pesti forradalomról, a 48-as szabadságharcról és a korszak nagyjairól, így Kossuthról, Széchenyiről, Wesselényiről, Deákról, Batthyányról vagy Kölcseyről. Ugyanakkor egyik legjelentősebb nemzeti ünnepünk emberi arca nem mindig kap kellő hangsúlyt. Mert mit is ünneplünk valójában március 15-én?

Tovább

Három korszak három nagy magyar hadvezére [92.]

A magyar történelemben számtalan hős akad, akikre méltán lehetünk büszkék. Közülük is kiemelkednek azok a bátor hadvezérek, akik hazánk krónikájának sorsfordító eseményeinél álltak helyt és arattak dicsőséges győzelmeket. Ha a magyarság elmúlt 600 évét vizsgáljuk, akkor három korszak három nagy hadvezére érdemes emlékeznünk. A XV. századból Kinizsi Pálra (Mátyás király dicső tábornokára), a XVII. századból Zrínyi Miklósra (a nagy törökverőre)

Tovább

A második világháború fordulata a Távol-Keleten [91.]

Ha a második világháborúról esik szó, akkor többnyire az európai hadszíntér élvez elsőbbséget, pedig a Távol-Keleten is óriási küzdelem zajlott. A Csendes-óceánon vívták a háború legnagyobb tengeri ütközeteit és százezrek folytattak elkeseredett gigászi harcot például a Fülöp-szigetek, Iwo Jima vagy Okinawa területein is. Az ázsiai háború 1942 és 1944 közt érkezett fordulópontjához. Érdekes végigtekinteni azon, hogy pontosan hol és miért is változott meg a hadi-helyzet, mi vezetett Japán vereségéhez.

Tovább

Nagy döntések történelmünkben [90.]

A magyar történelem tele van nagy jelentőségű, nagy horderejű és fontos döntésekkel, melyek túlnyomó többségét szűk körben, vezetői szinten hoztak meg, többnyire a nép széles rétegeinek megkérdezése nélkül. Ha felelevenítjük ezeket, ráébredünk arra, hogy a döntések jelentősége csak sokkal később, a meghozatal után évtizedekkel vagy inkább évszázadokkal dőlt el. Volt, amelyik előre vitt bennünket és volt, amelyik katasztrófába.

Tovább

214 éve született Kossuth Lajos [89.]

214 éve született a magyar történelem egyik legjelentősebb alakja: Kossuth Lajos. A feudalizmusból kivezető reformkor egyik legfontosabb szereplőjeként, az 1848/49-es szabadságharc vezetőjeként és a magyarság újkori történelmében a nemzeti szuverenitás legnagyobb harcosaként a legismertebb magyar történelmi hősök egyike. 

kossuth_elete.jpg

Tovább

A napóleoni háborúk legvéresebb csatája Borogyinónál [88.]

Éppen 204 éve, 1812 szeptember 7-én zajlott a napóleoni háborúk legvéresebb csatája, a borogyinói ütközet. Az összecsapásban közel 80 ezer katona esett el a két oldalon, ami jócskán felülmúlja az austerlitzi és a waterlooi ütközetekben meghaltak számát is. A Moszkvától alig 110 kilométerre megvívott élet-halál küzdelem volt a korszak legjelentősebb csatája.

borogyino.jpg

Tovább

A magyar revízió és a bécsi döntések [87.]

A revizionizmus (irredentizmus) – vagyis a trianoni diktátum eltörlésének és  a történelmi Nagy-Magyarország visszaállításának igénye – már 1920 –tól kezdődően beépült a magyar „közgondolkodásba”. Idővel az államvezetés diplomáciai törekvéseiben is megjelent a revíziós politika, mely Gömbös Gyula miniszterelnök 1933 június 17 -én, Adolf Hitlernél tett látogatásával vette hivatalosan is kezdetét. Innentől kezdve a két legfontosabb külpolitikai kérdés: a revízió és német orientáció elválaszthatatlanul és végérvényesen összekapcsolódtak egymással. 

revizio.jpg

Tovább

Az ősi sumérok és akkádok története [86.]

Az írásbeliség megjelenésének kezdeteiről, az emberiség korai történetéről, vagyis az ötezer évvel ezelőtt kezdődő ókor első időszakáról, - mely egyébként egy rendkívül színes és misztikus világot hozott - még ma is csak szűkös forrásanyagok állnak rendelkezésünkre. A kevés fennmaradt régészeti lelet és írott bizonyíték az első nagy civilizációs központokat Mezopotámia, Egyiptom, Trója és Kréta területére helyezi. Ezek közül is a Tigris és Eufrátesz vidékén megtelepedő sumér kultúra jelentette a legnagyobb előrelépést a korábbi évszázadokhoz képest. 

sumerok.jpg

Tovább

Szent István államalapítása [85.]

Augusztus 20-án a magyar államalapítást ünnepeljük, azt a folyamatot, melynek révén a magyarság beilleszkedett Európába és a X század kezdetére a középkori keresztény országok által illetve a pápaság részéről is elismert, önálló, szuverén országgá változott. Az esemény azért is óriási jelentőséggel bírt, mert szavatolta fennmaradásunkat és legitimálta helyünket az európai népek közösségében. Méltán nevezhetjük tehát egyik legnagyobb ünnepünknek, a három nemzeti ünnepünk (március 15., augusztus 20, október 23) egyikének.

szent_istvan.jpg

Tovább

90 éve született Fidel Castro [84.]

A világtörténelem egyik legtovább hatalmon lévő vezetője és a XX. század egyik legnagyobb forradalmára: Fidel Castro, Kuba teljhatalmú vezetőjeként többször került a világpolitika célkeresztjébe. Például 1962 -ben, a kubai rakétaválság idején is, amikor a harmadik világháború kirobbanása csak perceken múlott. Castro jogászból lett forradalmár, szónok, pártvezető és diktátor, a XX. század egyik legismertebb alakja, aki éppen ma, 2016 augusztus 13-án lett 90 éves.

castro.jpg

Tovább

A XX. század totalitárius rendszereinek közös jellemzői [83.]

Totális vagy totalitárius államrendszerek kiépülésében bővelkedett a XX. század. Ilyen épült ki a második világháború idején Japánban, a 20-as évek idején Olaszországban (a Mussolini vezette rendszerben), később Frankó Spanyolországában, illetve a Hitler vezette náci Németországban is. Amellett persze a Sztálini Szovjetunió és a Mao Ce-tung vezette Kína berendezkedései is ezt az állam-modellt követték, még ha ideológiájukban el is tértek a nemzetiszocialista és fasiszta rezsimektől.

diktatorok.jpg

Tovább

227 éve kezdődött a Bastille ostroma és a nagy francia forradalom [80.]

Ma 227 éve zajlott Párizsban a Bastille ostroma, ami egyben a nagy francia forradalom kezdetét is jelentette. A francia főváros belterületén helyet foglaló hatalmas, nyolctornyú várbörtön a Bourbonok (XIV.-XV-XVI. Lajos) abszolutista, elnyomó uralmát jelképezte. Titokzatos építményként a királyi uralom ellen szervezkedők kínzókamrái kaptak helyet falai között. Legalábbis a nép így hitte. Valójában azon a bizonyos napon alig hét fogoly élt falai között, akik közül egyik sem volt politikai okokból letartóztatott lázadó. Az ostromban százan haltak meg és a vár elfoglalása örökre a forradalom jelképe lett. De hogyan is kezdődött és hogyan zajlott az egész?

bastille.jpg

Tovább