HTML

Harmat Árpád Péter történelemtanár blogja. Alapítás: 2013.07.26. tortenelemcikkek.hu 

tortenelemklub.com, tartalom, kommentelés

tartalomj2.jpg

Facebook

Facebook

face_tcikkek.jpg

logo_toritanulas_uj.jpg

Idézetek

  • A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen. (Henry Ford)
  • Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket. /Mark Twain/
  • Azt mondják, hogy azoknak, akik nem emlékeznek a történelemre, az a sorsuk, hogy megismételjék. /Lawrence Lessig/
  • A történész visszafelé tekintő próféta. /August Wilhelm Schlegel/
  • Minél magasabbra szállunk, annál kisebbeknek tűnünk azoknak a szemében, akik nem tudnak repülni. /Friedrich Nietzsche/
  • Kételkedve jutunk el az igazságra. "Dubitando ad veritatem pervenimus." /Cicero/
  • Vannak ellenségeid? Jó. Ez azt jelenti, hogy valamikor valamit felépítettél már az életben. /Sir Winston Churchill/

  • A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt. Ugyanakkor nincs öregebb ember annál, mint akiben kihunyt a lelkesedés lángja./ Henry David Thoreau/

  • Az illúzió olyan fájdalomcsillapító, mely eltünteti a valóság és a vágyak közötti szakadékot. /Herman Wouk/

  • Ritkán látszik meg a sárról, hogy hópehely volt azelőtt. /Heltai Jenő/

  • A szépség a részek olyan összessége, amelyhez nem kell semmit hozzátenni, sem elvenni belőle, sem bármit megváltoztatni. /Elio Carletti/

  • Ne keltsétek fel az álmodókat, amíg álmodnak, addig boldogok. /Alföldi Géza/

  • A kis elméket a kis dolgok szórakoztatják. /Ken Follett/
  • Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. /Mahatma Gandhi/

  • Egy korszaknak akkor van vége, amikor az alapját képező illúziók elpárologtak. /Arthur Miller/

  • A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből. /Albert Einstein/

  • A közügy mindenkinek kedvenc magánügye. /Rejtő Jenő/

  • Az életben két alapigazságot tapasztaltam: az egyik, hogy mindig a rosszak győznek. A másik, hogy az életben nem a győzelem számít, hanem az, hogy szerettél e, és voltál e szeretve. /Harmat Árpád Péter/

nemzeti_jelkepek.jpg

Címkék

14. Lajos (1) 1956-os forradalom és szabadságharc (1) 2015 a számomra (1) akkádok (1) államalapítás (1) Al Capone (1) Amerikai történelem (1) Aradi vértanúk (1) Árpád-ház (1) atombomba (1) az órák története (1) A Harag kritikája (1) Barbarossa-hadművelet (1) Barbarossa hadművelet (1) Barguzin (1) Bastille (1) Biblia (1) Bocskai szabadságharc (1) borogyinói csata (1) civilizációs vonal (1) Darwin (1) diktatúrák (1) Dobó István (1) Don-kanyar (1) Doni katasztrófa (1) Dracula (1) Drégely (1) Évszámok (1) Ferenc Ferdinánd merénylete (1) Fidel Castró (1) francia forradalom (1) Gázai övezet (1) Göring (1) Habsburgok (1) harckocsi (1) Himmler (1) Hirosima (1) Hitler (2) Hitler elleni merénylet (1) Hód-tavi csata (1) Horthy (1) Hunyadi (1) Imre királyunk (1) ipari forradalom (1) James Bond (1) Jány Gusztáv (1) Japán története (1) Jeruzsálem ostroma (1) kalandozások (1) kommentelés (1) Kommunista Kiáltvány (1) kormányzók (1) Kossuth Lajos (1) középkor (1) középkor embere (1) lipcsei csata (1) Luther (1) magyar őstörténet (1) marathóni csata (1) merényletek a történelemben (1) migráció (1) Mohácsi csata (1) Móri csata (1) Muhammad Ali (1) müncheni sörpuccs (1) nagy döntések (1) nagy francia forradalom (1) Napóleon (1) Német egység (1) Nixon (1) Normandiai partraszállás (1) ókori Egyiptom (1) ókori kelet (1) oszmánok (1) Pearl Harbor (1) Petőfi (1) Poroszország (1) pozsonyi csata (1) Purgly Magdolna (1) reformáció (2) revízió (1) segesvári csata (1) Sivatagi vihar hadművelet (1) Skócia történelme (1) sógun (1) sommei csata (2) sporttörténelem (1) sumérok (1) szamurájok (1) Szeged története (1) Szent István (1) Szibéria története (1) Szondy György (1) Szovjetunió (1) Sztálin (2) sztálingrádi csata (1) tartalomjegyzék (1) tatárjárás (1) temesvári csata (1) thermopülai csata (1) tigris (1) török idők (1) történelem érettségik (1) Trianon (1) vietnámi háború (1) Vlad Tepes (1) Watergate-botrány (1) XVI. Lajos (1) Zrínyi Miklós (1) Címkefelhő

Naptár

október 2016
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  <
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

popsi.jpg

Inez Sainz (mexikói riporternő)

Történelem blog

A honlap azért jött létre, hogy helyet adjon a történelem érdekességeinek, kiemelkedő évfordulóinak, illetve, hogy segítséget nyújtson a történelemtanulásban Honlapunk: www.tortenelemcikkek.hu

A magyar történelem tele van nagy jelentőségű, nagy horderejű és fontos döntésekkel, melyek túlnyomó többségét szűk körben, vezetői szinten hoztak meg, többnyire a nép széles rétegeinek megkérdezése nélkül. Ha felelevenítjük ezeket, ráébredünk arra, hogy a döntések jelentősége csak sokkal később, a meghozatal után évtizedekkel vagy inkább évszázadokkal dőlt el. Volt, amelyik előre vitt bennünket és volt, amelyik katasztrófába. De nézzünk a legfontosabbakat közelebbről:

Őstörténetünkben a Kazár Birodalomból való elindulás (Európa felé) kétségtelenül nagy és fontos döntést jelentett. Ezzel ugyanis új irányt vett törzseink története. A döntést minden valószínűség szerint a törzsfők hozták meg, az adott körülmények, helyi viszonyok (a kazár államban zajló polgárháború) és a népmozgások, például az ősellenségnek tartott besenyő törzsek expanziójának figyelembevételével. Aztán következett a honfoglalást követően a kereszténység felvételének döntése (és annak részeként a nyugati és bizánci rítusú kereszténység közti választás bizonytalansága). Ez hasonlóan nagy horderejű kérdés volt, mint a Kárpát-medence felé való vándorlás elhatározás, hiszen jövőnket alapjaiban határozta meg az Európába való beilleszkedés kontra ősi hagyományokhoz ragaszkodás dilemmája.

szent_istvan.jpg

Az Árpád-kor három évszázada szintén próbára tette királyaink döntéshozó képességeit, ám az Aranybulla (mely 1222 -ben a nemeseket különleges jogokhoz juttatta miközben a királyi befolyást jelentősen csökkentette) illetve a tatárjárás utáni újjáépítés kiemelkednek a problémás évek közül. Ha az utóbbit vizsgáljuk: IV. Bélának választania kellett: vagy kiegyezik az egyre nagyobb hatalmat követelő nemesekkel – elfogadva, hogy saját befolyása folyamatosan csökkenni fog, de az országot újjáépíti – vagy ragaszkodik az erősebb uralkodói hatalomhoz, de magára marad a rekonstrukcióban. Mint tudjuk a király döntött: az országot a nemesekkel összefogva építette újjá, de ezzel a maga és utódai számára zárójelbe is tette a királyi hatalom jelentőségét. A végeredményt tudjuk: az Árpád-kor végére anarchiába süllyedt az ország, a tartományurak önállósították magukat. Az Anjouk ugyan rendet tettek és megerősítették a központi hatalmat a 14. században, de Zsigmond (1387-1437) újra a bárói ligák foglya lett. A Luxemburgi-ház 50 évig uralkodó tagja számára végül a terjeszkedő törökökkel szembeni harc mikéntjének eldöntése jelentette a legnagyobb kihívást. Zsigmond a végvári vonal kiépítése mellett döntött – mint ma már tudjuk: helyesen – hiszen a várakból álló védvonal 120 éven keresztül állta útját (többé-kevésbé sikerrel) az oszmán hódítási kísérleteknek. Közben persze Hunyadi János is sokat tett az ország védelméért, különösen mikor 1456-ben megmentette az ország kapuját, Nándorfehérvárt.

1_98vegvarivonal.jpg

Aztán mégis eljött a 150 éves török uralom ideje, hiszen Mohács katasztrófáját megelőzően a 20 éves II. Lajos képtelen volt összefogni (és összetartani) a magyar nemeseket. Elérkezett az 1526 és 1541 közti legkritikusabb 15 esztendő, mikor a magyarságnak döntenie kellett: Habsburg uralom és esély a töröktől való megmenekülésre, vagy nemzeti önállóság, de a török befolyás állandósulásának lehetőségével. Mindkettőt kipróbáltuk és végül az ország egyik felében a török uralmat elismerő erdélyi fejedelmeket követtünk, míg a másik részében a Habsburgokat szolgáltuk. Aztán az osztrákok kiűzték a törököket de nagy árat kértek cserébe és a magyaroknak újra dönteniük kellett arról, hogy elfogadják e ajánlatukat. Ez így hangzott: elismeritek örökös jogunkat a magyar trónra, amiért cserébe biztosítjuk az oszmánok elkergetését. Belementünk. Fontos döntés volt és innentől (vagyis 1687 -től) teljes 230 évnyi Habsburg uralmat hozott.

9_12habsburg_cimer.jpg

A törökök kiűzése után aztán jött a Rákóczi-szabadságharc (mely a visszakozásunkat mutatta) majd az osztrákokkal való megegyezés – Mária Terézia alatt - és végül a Napóleon kínálta dilemma. A franciák császára ugyanis 1809-ben ajánlatot tett a magyaroknak: ha támogatjuk csapatait, akkor megszünteti az ország feletti osztrák hatalmat. Nemet mondtunk neki. Hogy miért? Mert egyrészt nem bíztunk benne, másrészt a napóleoni háborúkban megtollasodott az osztrák seregeknek ellátmányt (gabonát) eladó magyar nemesség. Ez a döntés viszont később nagy hibának bizonyult. Negyven évvel később ugyanis az osztrákok véresen verték le szabadságharcunkat. 1849-ben nem tudtuk megszerezni azt a szabadságot, amit 1809-ben Napóleon tálcán kínált nekünk

habsburgok.jpg

Elérkezett az 1849 utáni osztrák elnyomás kora, és egyben történelmünk egyik legnagyobb dilemmája: kiegyezzünk e Ausztriával, vagy ragaszkodjunk a teljes függetlenséghez, kockáztatva, hogy végül semmit sem kapunk. A magyarok döntést hoztak: a kiegyezést választottuk, Kossuth tiltakozása dacára. Bár a kiegyezést követő dualizmus fél évszázada gazdasági szempontból "sikerkorszak" lett számunkra, a szabadságharc egykori kormányzója Cassandra levelében keményen bírálta az egyezményt. Kossuth világosan megfogalmazta: ha összekötjük sorsunkat Ausztriával, az katasztrófába fogja majd sodorni a magyarságot. És igaza lett: 47 évvel figyelmeztetése után Béccsel karöltve beléptünk az első világháborúba, majd vesztettünk és Trianonban elvették országunk kétharmadát. EZ lett történelmünk legnagyobb katasztrófája!

trianon_terkep.JPG

1918 és 1920 közt zűrzavaros idők következtek, melyből egy konzervatív-jobboldali rendszer emelkedett ki Horthy Miklós kormányzóságával. Az új berendezkedés legfőbb célja a revízió lett, a történelmi nagy Magyarország visszaállításának követelése. Ez a nagyon is érthető igény terelt bennünket rossz irányba és tette hazánkat Hitler szövetségesévé, hiszen a német kancellár elismerte területi igényeinket, miközben a nyugati hatalmak hallani sem akartak revíziós követeléseinkről.

Újabb döntési helyzet alakult ki: végleg elkötelezzük e magunkat a náci Németország oldalán – esélyt kapva arra, hogy újra magyar földdé tegyük Erdély és a Felvidék egy részét – vagy maradjunk semlegesek és idővel inkább a nyugati hatalmakat támogassuk (akik viszont semmit sem ígérnek nekünk). Döntöttünk és Hitlert választottuk, hibát elkövetve.

revizio.jpg

A háborúban lerombolták hazánkat és még néhány négyzetkilométerrel csökkent is aprócska országunk. A trianoni igazságtalanságot nem sikerült revideálnunk, sőt a helyzet állandósulást hozott.

Jött a szovjet megszállás, majd egy újabb döntés: 1956-ban forradalommal és szabadságharccal rázzuk le a megszálló, idegen elnyomókat. A magyarság szembeszállt az akkori világ második legnagyobb katonai hatalmával, miközben a nyugat tétlenül nézte végig egyenlőtlen küzdelmünket (és elvérzésünket). Végül a túlerő győzött és mi további 34 évig voltunk kénytelenek tűrni a kommunizmus és Moszkva hatalmát. Aztán összeomlott a Szovjetunió és az uralma alól felszabaduló kelet-európai népek fellélegezve végre új rendszert teremthettek. Magyarországnak két fontos döntést kellett meghoznia: milyen alkotmányt és berendezkedést akar magának és utána csatlakozik e az Európai Unióhoz.

Döntöttünk: a demokráciát választottuk és Európát. Itt tartunk most, döntések tucatjai után, melyek egy része előre vitte népünk fejlődését, egy része kihagyott lehetőségként ment kárba és egy jelentős része pedig sajnos katasztrófát hozott a fejünkre.

Harmat Árpád Péter

Facebook: Történelem rajongók klubja

Honlapom

2016.09.25.(16:30)

Címkék: nagy döntések

11 komment

214 éve született a magyar történelem egyik legjelentősebb alakja: Kossuth Lajos. A feudalizmusból kivezető reformkor egyik legfontosabb szereplőjeként, az 1848/49-es szabadságharc vezetőjeként és a magyarság újkori történelmében a nemzeti szuverenitás legnagyobb harcosaként a legismertebb magyar történelmi hősök egyike. 

kossuth_elete.jpg

Címkék: Kossuth Lajos

2 komment

Éppen 204 éve, 1812 szeptember 7-én zajlott a napóleoni háborúk legvéresebb csatája, a borogyinói ütközet. Az összecsapásban közel 80 ezer katona esett el a két oldalon, ami jócskán felülmúlja az austerlitzi és a waterlooi ütközetekben meghaltak számát is. A Moszkvától alig 110 kilométerre megvívott élet-halál küzdelem volt a korszak legjelentősebb csatája.

borogyino.jpg

Címkék: Napóleon borogyinói csata

12 komment

A revizionizmus (irredentizmus) – vagyis a trianoni diktátum eltörlésének és  a történelmi Nagy-Magyarország visszaállításának igénye – már 1920 –tól kezdődően beépült a magyar „közgondolkodásba”. Idővel az államvezetés diplomáciai törekvéseiben is megjelent a revíziós politika, mely Gömbös Gyula miniszterelnök 1933 június 17 -én, Adolf Hitlernél tett látogatásával vette hivatalosan is kezdetét. Innentől kezdve a két legfontosabb külpolitikai kérdés: a revízió és német orientáció elválaszthatatlanul és végérvényesen összekapcsolódtak egymással. 

revizio.jpg

Címkék: revízió

12 komment

Az írásbeliség megjelenésének kezdeteiről, az emberiség korai történetéről, vagyis az ötezer évvel ezelőtt kezdődő ókor első időszakáról, - mely egyébként egy rendkívül színes és misztikus világot hozott - még ma is csak szűkös forrásanyagok állnak rendelkezésünkre. A kevés fennmaradt régészeti lelet és írott bizonyíték az első nagy civilizációs központokat Mezopotámia, Egyiptom, Trója és Kréta területére helyezi. Ezek közül is a Tigris és Eufrátesz vidékén megtelepedő sumér kultúra jelentette a legnagyobb előrelépést a korábbi évszázadokhoz képest. 

sumerok.jpg

Címkék: sumérok ókori kelet akkádok

49 komment

Augusztus 20-án a magyar államalapítást ünnepeljük, azt a folyamatot, melynek révén a magyarság beilleszkedett Európába és a X század kezdetére a középkori keresztény országok által illetve a pápaság részéről is elismert, önálló, szuverén országgá változott. Az esemény azért is óriási jelentőséggel bírt, mert szavatolta fennmaradásunkat és legitimálta helyünket az európai népek közösségében. Méltán nevezhetjük tehát egyik legnagyobb ünnepünknek, a három nemzeti ünnepünk (március 15., augusztus 20, október 23) egyikének.

szent_istvan.jpg

Címkék: államalapítás Szent István

29 komment

A világtörténelem egyik legtovább hatalmon lévő vezetője és a XX. század egyik legnagyobb forradalmára: Fidel Castro, Kuba teljhatalmú vezetőjeként többször került a világpolitika célkeresztjébe. Például 1962 -ben, a kubai rakétaválság idején is, amikor a harmadik világháború kirobbanása csak perceken múlott. Castro jogászból lett forradalmár, szónok, pártvezető és diktátor, a XX. század egyik legismertebb alakja, aki éppen ma, 2016 augusztus 13-án lett 90 éves.

castro.jpg

Címkék: Fidel Castró

5 komment

Totális vagy totalitárius államrendszerek kiépülésében bővelkedett a XX. század. Ilyen épült ki a második világháború idején Japánban, a 20-as évek idején Olaszországban (a Mussolini vezette rendszerben), később Frankó Spanyolországában, illetve a Hitler vezette náci Németországban is. Amellett persze a Sztálini Szovjetunió és a Mao Ce-tung vezette Kína berendezkedései is ezt az állam-modellt követték, még ha ideológiájukban el is tértek a nemzetiszocialista és fasiszta rezsimektől.

diktatorok.jpg

Címkék: diktatúrák

5 komment

71 évvel ezelőtt, 1945 augusztus 6-án reggel 8 óra 15 perckor egy Paul W. Tibbets nevű ezredes utasítást adott az Enola Gay nevű B-29 es bombázó kioldó tisztjének, hogy dobja le a Dél-Japánban fekvő Hirosima városára a Little Boy –nak nevezett 15 kilotonnás atombombát. A becsapódást vakító villanás és gombafelhő követte, majd 70 ezer ember halt meg azonnal a nukleáris tűzben és a gigantikus lökéshullám hatására. A bomba ledobását követő hetekben további 100 ezer ember lelte halálát sugárbetegségek következtében.

hirosima.jpg

Címkék: atombomba Hirosima

51 komment

Egy dinasztia, mely Európa történelmét 600 éven keresztül tudta befolyásolni. Egy család, mely 1526 és 1918 közt uralta hazánkat. Egy família, mely egy aprócska vár birtoklásától egy egész világbirodalom uralásáig jutott. Ők voltak a Habsburgok. Családi történetük tele van érdekességekkel.

habsburgok.jpg

Címkék: Habsburgok

4 komment

Ma 227 éve zajlott Párizsban a Bastille ostroma, ami egyben a nagy francia forradalom kezdetét is jelentette. A francia főváros belterületén helyet foglaló hatalmas, nyolctornyú várbörtön a Bourbonok (XIV.-XV-XVI. Lajos) abszolutista, elnyomó uralmát jelképezte. Titokzatos építményként a királyi uralom ellen szervezkedők kínzókamrái kaptak helyet falai között. Legalábbis a nép így hitte. Valójában azon a bizonyos napon alig hét fogoly élt falai között, akik közül egyik sem volt politikai okokból letartóztatott lázadó. Az ostromban százan haltak meg és a vár elfoglalása örökre a forradalom jelképe lett. De hogyan is kezdődött és hogyan zajlott az egész?

bastille.jpg

Címkék: francia forradalom XVI. Lajos Bastille

1 komment

szondy.jpg464 évvel ezelőtt, 1552 július 6 és 9 között Drégely váránál 146 magyar vitéz áldozta életét a hazáért, a török elleni harcban, Szondi György vezetésével. Arany János balladát, Tinódi Lantos Sebestyén históriás éneket, Marton László pedig szobrot készített a hős várparancsnok tiszteletére. A hihetetlen ostrom előzményei az 1540-es évek Magyarországára vezetnek bennünket.

Címkék: oszmánok Drégely Szondy György

9 komment

A mai, modern, XXI. századi ember és a középkorban élt polgár, paraszt vagy nemes tekintetében, elképesztően más fogalmi kört jelent a "szórakozás" mint szabadidős tevékenység meghatározása. Napjainkban a munka után a szórakozásnak próbálunk élni és ennek ezernyi válfaját ismerjük. De hogyan volt ez mondjuk 600 éve? A középkori ember hogyan szórakozott?

kozepkor.jpg

Címkék: középkor

28 komment

Éppen 100 évvel ezelőtt, 1916 július elsején vette kezdetét a világtörténelem egyik legnagyobb és az első világháború legvéresebb összecsapása a Somme –i csata. Ebben az 5 hónapon keresztül tartó (1916 július 1 – november 18.) iszonyatos küzdelemben egymillió katona veszett oda, ami azt jelenti, hogy naponta átlagosan több mint hétezer ember esett áldozatául a gyalogsági rohamoknak, géppuska-támadásoknak és a gyilkos erejű tüzérségi bevetéseknek. De hogyan is kezdődött az egész?

somme_britek.jpg

Címkék: sommei csata

6 komment

A Barbarossa hadművelet megindulásának 75. évfordulóján érdemes számba venni mindazokat a körülményeket, melyek alapjaiban határozták meg a német hadsereg kudarcait 1941 második felében. A 15 legfontosabb és legérdekesebb tényezőt Anthony Beevor (1946 - ), angol hadtörténész vette sorba. Anthony Beevor a Londoni Egyetem professzora, a korszak nemzetközileg elismert szakértője illetve kutatója, számtalan színvonalas könyv és publikáció szerzője. A kitűnő történész a BBC Historynak adott interjújában beszélt a náci Németország vereségének 15 legfőbb okáról.

barbarossa_2.jpg

Címkék: Hitler Szovjetunió Sztálin Barbarossa hadművelet

66 komment