A török idők magyar hősei: Hunyadi és Kinizsi [14.]

2014. június 28. - Harmat Árpád Péter

A Török Birodalom már Nagy Lajos korában támadásokat intézett a Balkán ellen és már ekkor megközelítette a Magyar Királyság déli határvidékét. Később, 1389 -ben I. Murád legyőzte a balkáni népek egyesített seregeit Rigómezőnél és birtokba vette szinte az egész Balkán-félszigetet. Innentől kezdve a magyarság számára a legnagyobb veszélyforrást 300 éven keresztül a törökök jelentették. Csak hőseink, legendás törökverőink tudták megállítani támadásaikat. Közülük a két legnagyobb: Hunyadi János és Kinizsi Pál volt.

torokverok.jpg

Hősies küzdelmeik és legendás győzelmeik majdnem fél évszázadon keresztül, 1441 és 1492 közt tartották távol határainktól a törököket! Bátorságot és dicsőséget hozó élettörténetük megérdemli, hogy megismerjük őket!

Hunyadi János

Hunyadi Jánosról esett már szó egy korábbi írásomban, de rövid életrajzával adós maradtam. Hunyadi Havasalföldön látta meg a napvilágot egy oláh (román) vagy kun család gyermekeként, mint egy módos és jelentős kenézdinasztia legifjabb jövevénye. A történészek máig nem tudták bizonyítani, hogy valójában mely nemzet szülötte volt. Ugyanakkor az a tény, hogy Hunyadi János születése idején, 1407 körül a havasalföldi nemesség még javarészt kun származású volt arra utal, hogy a kun eredet sokkal valószínűbb a Hunyadi család számára. (Amellett apját Vajknak hívták, ami semmiképp sem román név.) A lényeg az, hogy ő ifjúkorától magyarnak vallotta magát. Hunyadi Jánost kamaszkorától kezdve katonának nevelték, így már tizenévesen a Magyar Királyság délvidéki nagyurai mellé küldték hadapródnak. 

hunyadi_1.jpgSzolgálta a legendás Ozorai Pipót (olasz származású szörényi bánt) és Lazarevics István szerb fejedelmet is, sőt hosszabb-rövidebb időre magyar főnemesek csapataiban is gyakorolhatta a fegyverforgatást, így Újlaki László és Csupor Demeter seregeiben. Közben megnősült (1430 –ban Horogszegi Szilágyi Erzsébettel kötve házasságot) és hatalmas termetű, életerős katona lett belőle. Életében az első nagy választóvonalat az jelentette, amikor 23 évesen Európa egyik legnagyobb uralkodójának Luxemburg Zsigmond Német-Római császárnak tisztikarába kerülhetett. Összesen 9 évig szolgálta az uralkodót, mely 9 éve alatt igazi katonai karriert futott be. Harcolt Itáliában (itt megismerte a condottieri harcmodort) és küzdött Csehországban is (itt a huszita küzdő-stílust tanulta meg), miközben felfigyeltek tehetségére és többször előléptették. Végül már a királyi tanácsnak is tagja lett.

A kilencedik év végére a császár magyar főnemessé tette és kinevezte szörényi bánnak. Ezzel Hunyadi az ország legnagyobb zászlósurainak sorába kerül, alig 32 évesen. Amikor meghalt Zsigmond, majd veje Habsburg Albert is távozott az élők sorából, és az ország polgárháborúba sodródott, mert vita alakult ki arról, hogy a Habsburgoké vagy a lengyel Jagelló Ulászlóé legyen e a trón, Hunyadi az utóbbi mellé állt és a Bátaszéki csatában (1441) trónra segítette. Az ifjú király nem maradt hálátlan: kinevezte Erdélyi vajdának, temesi ispánnak és a délvidéki várak főparancsnokának. Hunyadi pedig hűségesen szolgálta az ifjú királyt.

nandorfe.jpg

Hunyadi félelmetes hírnevet szerzett magának a török feletti sorozatos győzelmeivel. Már 1441 –ben betört Rácországba, ahol kíméletlenül pusztította az oszmán portyázókat, majd Szendrő mellett ronggyá verte Isák bég seregét is. Később, 1442 –ben a legendás Mezid béget győzte le, majd egy kisebb marosszentimrei vereséget követően a szebeni csatában zseniális trükkel diadalmaskodott, 20 ezer törököt levágva. Az 1441/42 –es győzelemsorozatára 1442 júliusában, a Vaskapunál megvívott csatájával tette fel a koronát. Győzelmei révén Erdély és a délvidék fellélegezhetett a török támadások alól. A sok diadal miatt Európa és a magyar király egy nagyobb támadó hadjáratot követelt, így indult meg 1443 őszén a „hosszú hadjáratnak” nevezett offenzíva Szófia irányába. A gyors győzelmek miatt a török azonnal békéért könyörgött, ám annak megkötését követően, 1444 őszén Hunyadi újra támadásba lendült mégpedig a Balkán belseje felé törve. Várna mellett azonban az alig 20 esztendő király meggondolatlanságának köszönhetően a magyarok vereséget szenvedtek és a csatatéren maradt holtan maga a magyar uralkodói is. Hunyadi csak nagy viszontagságok árán tudott hazavergődni.

hunyadi_2hadj.jpg

Idehaza a nemesek új uralkodót választottak V. (Habsburg) László személyében, aki helyett azonban kiskorúsága idejére Hunyadi Jánost bízták meg az ország vezetésével. Így hét esztendőre 1446 és 1453 közt Hunyadi János lett Magyarország kormányzója. Sajátos és érdekes módon azonban kormányzóként nem voltak túl sikeresek hadjáratai. 1448 –ban mélyen behatolt seregével a Balkánra, hogy az albán fejedelem felkelőivel egyesülve űzze vissza a törököket Ázsiába, ám a Rigómezei csatában (1448 október 16 -án) egy árulásnak köszönhetően nagy vereséget szenvedett. (A kettős játékot űző szerb fejedelem, Barankovics György elárulta Hunyadi terveit a törököknek.) Ráadásul fogságba is esett, és csak komoly váltságdíj ellenében engedték hazatérni. Itthon le kellett mondania kormányzói tisztségéről (1453), de továbbra is ő maradt az ország leghatalmasabb főura. Élete utolsó éveiben Nándorfehérvár megvédése lett legfőbb célja. Mindent elkövetett azért, hogy az ország főnemeseit és a királyt rávegye arra, hogy Nándorfehérvár alá küldjék seregeiket, ám kérései süket fülekre találtak. Így végül 1456 nyarán szinte teljesen egyedül, saját csapataira támaszkodva, illetve Kapisztrán János által toborzott paraszthadak segítségével védte meg Nándorfehérvárt. A csatában feltörte a török hajózárat, majd behatolt a várba és onnan kitörve foglalta el a török ágyúkat. Zseniális húzással az oszmán támadók ellen fordította saját ágyúikat és két tűz közé szorítva a támadókat óriási győzelmet aratott. Hunyadi János volt a magyar történelem egyik legnagyobb hőse. Az ostrom után pestis vitte el, de emlékezete örökre megmarad.

Kinizsi Pál

Kinizsi Pál volt a török idők másik nagy alakja, ki Mátyás király sikeres hadvezéreként soha életében egyetlen csatát sem veszített el. Tatay Sándor 1955 –ben megírt híres regénye (Kinizsi Pál) tette igazán emlékezetessé legendáját. Ebben szerepel az a jelenet, melyben az ifjú molnárlegény, Kinizsi Pál egy százkilós malomkövet tálcaként használva kínálja meg egy pohár vízzel az arra vadászó Mátyás királyt.

kinizsi.jpg

Kinizsi 1431 körül született, egy Bihar megyei molnár (vagy kisnemes) fiaként. Nem ismerjük pontosan származását, és kamaszkori tetteit sem, de annyi bizonyos, hogy huszonévesen már Mátyás király katonája volt. Mátyás uralkodásának egyik legfőbb jellemzőjét a cseh-morva területeken vívott hadjáratok jelentették, mivel leginkább a cseh trón megszerzésére és azon keresztül a német-római császári trón megkaparintása vágyott. A csehek térdre kényszerítés érdekében Mátyás a magyar seregekkel évekig harcolt Morvaországban, majd Ausztriában. Ezekben a harcokban tűnt ki katonai tudásával Kinizsi Pál. Hunyadihoz hasonlóan gyorsan emelkedett a katonai ranglétrán. A király 1468 –as morvaországi hadjáratában már főtiszti rangban esik róla említés, és Magyar Balázs tehetséges alvezéreként tartják számon. Gyors előléptetésit ő is részben legendás testi erejének köszönhette. A korszak szülötte, Heltai Gáspár – aki találkozott és beszélt olyanokkal, akik közelről ismerték Kinizsit - „Herkules termetű embernek” nevezte az ifjút. Ott volt Olmütz ostrománál és a lovagi tornákon is sorozatban győzelmeket aratva szerepelt. Kinizsi az 1470 –es évekre már Mátyás egyik kedvenc hadvére lett. Egyik legendás haditette 1474 –ben Boroszlónál esett meg, amikor Mátyás királyt és főerőit a nagy túlerőben lévő lengyel-cseh seregek körbezárták a boroszlói várban. A menekülés lehetetlennek tűnt, ám Kinizsi lovascsapatai – melyek a váron kívül harcoltak – mégis kikényszerítették az ostromlók visszavonulását. Ugyanis nagy merészen Krakkóig kalandoztak és az ostromlók minden utánpótlását elvágták. Így esett meg az a történelmi szenzáció, hogy a kiéhezett ostromló sereg volt kénytelen békét (és élelmet) kérni az ostromlottaktól.

Mátyás hálája nem maradt el, Kinizsinek adományozta a nagyvázsonyi várat. (itt vette feleségül Magyar Balázs lányát Benignát) és kinevezte temesi ispánnak illetve a délvidéki csapatok főkapitányának. Kinizsi leghíresebb csatáját 1479 október 13-án vívta a török ellen az erdélyi Kenyérmezőn. Ali Kodzsa ruméliai beglerbég 20 ezres török-román haddal tört be Erdélybe azért, hogy megpróbálja teljesen kifosztani a tartományt. Az akkori erdélyi vajda, Báthory István teljes haderejével próbálta útját állni Kenyérmezőnél, ám a túlerő fokozatosan legyűrte. Ekkor érkezett a helyszínre Kinizsi Pál legendás lovascsapata, mely hihetetlen elszántsággal támadta hátba az oszmánokat. Korabeli krónikások feljegyzései szerint Kinizsi két karddal harcolt az ütközetben és a törökök rettegve menekültek előle.

malomko.jpgKinizsi Pál később, az 1480 –as években Szerbiában, illetve a délvidéken harcolt, és többször győzött Iskender bég felett. Emlékezetes győzelmei voltak Szendrőnél (1482), Temesvárnál (1484) is. Hírneve bejárta az országot és nevét a törökök is rettegve emlegették. Kinizsi legendájához az is hozzátartozik, hogy török foglyaival keménykezűen bánt, és nem egyszer kegyetlen kínzásokkal vallatta ki őket. Már koros ember volt, amikor Mátyás meghalt. Kinizsi azonban nem támogatta Mátyás törvénytelen fiát Corvin Jánost, és a többi nemeshez hasonlóan uralkodásra alkalmatlannak tartotta. (Ebben szerepe volt annak is, hogy a magyar nemesek nem akartak a trónra újra egy erőskezű Hunyadit.) 1490 nyarán a csontmezei csatában (Tolna megyében) megakadályozta, hogy Corvin János elrabolja az országból apja kincseit, majd minden befolyásával II. Ulászlót támogatta. Az új uralkodó érdekeit szem előtt tartva a nyugati határszélen sorra foglalta vissza Miksa császár által korábban elfoglalt magyar városokat illetve Székesfehérvárt és Veszprémet. Élete utolsó szakaszában a Mátyást korábban szolgáló fekete sereget regulázta meg, mely zsold hiányában fosztogatta a magyar falvakat. Utolsó éveiben a délvidéken viselt hadat a török ellen: kétszer mentette fel Nándorfehérvárt, sőt Szabács és Jajca alatt is győzött. Szolgálataiért II. Ulászló 1494 elején országbíróvá nevezte ki. Végül szélütés (agyvérzés) következtében halt meg 1494 őszén. Kinizsit a „verhetetlen” magyar hadvezért a nagyvázsonyi pálos kolostorban temették el. Olyan hadvezér hunyt el vele, aki élete alatt csak győzött, egyetlenegy vereséget sem szenvedett.

Török idők

Az Oszmán Birodalom majd ötszáz évvel ezelőtt, 1526 augusztus 29 –én, a mohácsi síkon, mért megrendítő vereséget a Magyar Királyságra. Meghalt uralkodónk, a Jagelló házból származó II. Lajos, a csatatéren maradtak országunk legfőbb nagyurai (28 főnemes) és főpapjai, köztük Tomori Pál kalocsai-, illetve Szalkai László esztergomi érsekek. Elesett 16 ezer katonánk és hazánk szinte védtelenül állt a hatalmas Török Birodalom hódító szándékával szemben. A történelem azonban úgy hozta, hogy az igazi török hódításra csak a csata után 15 évvel került sor, mégpedig 1541 nyarán, amikor II. Szulejmán megelégelte a csupán látszólag behódolt magyarok ügyeskedéseit és elfoglalta a budai várat. A törökök nem is mozdultak onnan 145 éven keresztül, egészen 1686 szeptember másodikáig, amikor végre az osztrák, német és magyar erők végleg elűzték csapataikat. Ez a másfél évszázad „török idők” néven vonult be hazánk történelmébe. Eseményekben, harcokban, háborúkban és várfoglalásokban gazdag időszak volt ez, melyben további hősök is születtek, a magyarság igazi büszkeségei. Róluk a későbbiekben írok!

Harmat Árpád Péter

Felhasznált irodalom: Bibliográfia magyar történelem

Bővebb infók mindenről, ami történelem: Történelemklub.com

További cikkeim: Tartalomjegyzék

A bejegyzés trackback címe:

http://tortenelemtanulas.blog.hu/api/trackback/id/tr386438329

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Történelem blog · http://tortenelemtanulas.blog.hu/ 2016.08.06. 20:34:13

Hunyadi és Kinizsi a magyar történelem legnagyobbjai közt emlegethető! A pannon pesszimizmus szomjazza a sikeres magyar események és történelmi alakok felelevenítését!

Lector Oris 2016.11.06. 15:18:47

Hunyadit illetően tetszik az árnyalt bemutatás: nem fekete-fehér az egyes hősök élete sem.